Gyerünk az Edison mozgóba vagy a Várkert Bazár rámpájára!

Ingyenes plakátkiállítás nyílt a Várkert Bazárban. A Glorietthez vezető rámpán látható szabadtéri tárlat a huszadik század első évtizedeinek nyarait idézi fel.

Plakátok a 20. század elejéről a Várkert Bazár rámpáján
Szöveg
Budapest, 2025. június 12.

Plakátok a Várkapitányság és a Magyar Nemzeti Galéria együttműködésében megvalósuló "Nyár a városban. Élmények a hirdetőoszlopról" című szabadtéri kiállításának sajtóbejárásán a Várkert Bazárban, a Gloriettenhez vezető rámpán 2025. június 12-én.

MTI/Hegedüs Róbert

Azonosító
D__HR20250612010
Plakátok a 20. század elejéről a Várkert Bazár rámpáján

„Az első magyar plakát 1885-ben készült, majd a századforduló táján terjedtek el Budapest utcáin a szecessziós plakátok” – mondta Katona Anikó művészettörténész, a tárlat kurátora a csütörtöki sajtóbejáráson.

A Nyár a városban. Élmények a hirdetőoszlopról című tárlat húsz plakátot mutat be a 19–20. század fordulójától egészen a negyvenes évekig. A rámpán kiállított reprodukciós darabok számos eredetije a Magyar Nemzeti Galériában most látogatható, Az élet művészete című tárlaton tekinthető meg, ez az 1895 és 1914 közötti magyarországi szecessziós plakátművészetet és tárgykultúrát mutatja be.

A Várkapitányság és az MNG közös tárlatából kiderül, hogy a huszadik század eleje óta keveset változtak a kikapcsolódás nyári színterei: a plakátok esti sörkertet, mozit, strandot, hőlégballonozást hirdetnek, bemutatva a szecesszió és az art deco stílusirányzatai által fémjelzett időszak városi pezsgését.

A kiállítás olyan kiemelkedő művészek munkáiból válogatott, mint Faragó Géza, Biró Mihály, Bér Dezső, Márk Lajos, Konecsni György, Réz-Diamant Tibor vagy ifj. Richter Aladár.

Katona Anikó a sajtóbejáráson többek között elmondta, hogy Biró Mihály Gyerünk az Edison mozgóba című plakátja a fővárosi élet új színfoltját mutatja be: a Nagymező utcai moziba az elegáns polgári réteg járt. Markó Ernő 1909-ből származó Törley Talisman sec című munkája egy francia boros plakát „átirataként” hirdette a pezsgőzés kultúráját, míg a kerékpározást népszerűsítő két plakát azt is bemutatja, hogy a biciklizés egyben a női egyenjogúság egyik példája volt.

„Látható az egyik plakáton az a kötött léghajó, amely az 1896-os millenniumi kiállítás egyik szenzációja volt, több mint hétszázan emelkedtek a levegőbe a francia Godard kapitány léghajóján az Andrássy út végén. Több, most megcsodálható plakát turisztikai célpontként, fürdővárosként népszerűsíti Budapestet, mások a Balatonra csábították a kikapcsolódni vágyókat” – sorolta a kurátor.

A kiállított plakátok tíz kivilágítható lightboxban kaptak helyet, amelyek az esti séta során is hangulatossá varázsolják a Várkert Bazár Neoreneszánsz kertjét.

A leírások angol nyelven is olvashatók. A szabadtéri tárlat október végéig látogatható a Várkert Bazár Glorietthez vezető rámpáján.

Fotó: Hegedüs Róbert / MTI

Ez is érdekelheti

Toulouse-Lautrec félbevágott hölgyei óriási feltűnést keltettek

Aki átélné a boldog békeidők hangulatát, vagy híve a szecessziós stílusnak, annak mindenképp érdemes felkeresnie a Magyar Nemzeti Galéria új tárlatát.

Kitalálja, ki volt hazánk legtermékenyebb szecessziós építésze?

Ha tippelni kellene, akkor csak keveseknek jutna eszébe éppen Baumgarten Sándor neve. Pedig több mint háromszáz épület megtervezése fűződik a nevéhez, zömében szecessziós stílusban.

Szecessziós kincskeresés Szombathelyen

Szombathely városa nem bővelkedik szecessziós épületekben. A kevés kivétel felfedezésekor azonban igazi ritkaságokra lelhet az érdeklődő.