„Az első magyar plakát 1885-ben készült, majd a századforduló táján terjedtek el Budapest utcáin a szecessziós plakátok” – mondta Katona Anikó művészettörténész, a tárlat kurátora a csütörtöki sajtóbejáráson.
A Nyár a városban. Élmények a hirdetőoszlopról című tárlat húsz plakátot mutat be a 19–20. század fordulójától egészen a negyvenes évekig. A rámpán kiállított reprodukciós darabok számos eredetije a Magyar Nemzeti Galériában most látogatható, Az élet művészete című tárlaton tekinthető meg, ez az 1895 és 1914 közötti magyarországi szecessziós plakátművészetet és tárgykultúrát mutatja be.
A Várkapitányság és az MNG közös tárlatából kiderül, hogy a huszadik század eleje óta keveset változtak a kikapcsolódás nyári színterei: a plakátok esti sörkertet, mozit, strandot, hőlégballonozást hirdetnek, bemutatva a szecesszió és az art deco stílusirányzatai által fémjelzett időszak városi pezsgését.
Katona Anikó a sajtóbejáráson többek között elmondta, hogy Biró Mihály Gyerünk az Edison mozgóba című plakátja a fővárosi élet új színfoltját mutatja be: a Nagymező utcai moziba az elegáns polgári réteg járt. Markó Ernő 1909-ből származó Törley Talisman sec című munkája egy francia boros plakát „átirataként” hirdette a pezsgőzés kultúráját, míg a kerékpározást népszerűsítő két plakát azt is bemutatja, hogy a biciklizés egyben a női egyenjogúság egyik példája volt.
„Látható az egyik plakáton az a kötött léghajó, amely az 1896-os millenniumi kiállítás egyik szenzációja volt, több mint hétszázan emelkedtek a levegőbe a francia Godard kapitány léghajóján az Andrássy út végén. Több, most megcsodálható plakát turisztikai célpontként, fürdővárosként népszerűsíti Budapestet, mások a Balatonra csábították a kikapcsolódni vágyókat” – sorolta a kurátor.
A kiállított plakátok tíz kivilágítható lightboxban kaptak helyet, amelyek az esti séta során is hangulatossá varázsolják a Várkert Bazár Neoreneszánsz kertjét.
Fotó: Hegedüs Róbert / MTI
