Az Art Market Budapest idén megmutatja, hogy a hazai képzőművészet egy nemzetközi összehasonlításban is labdába rúg.

Ugyan járványhelyzet eléggé megnehezíthette az idei Art Market Budapest megrendezését, ez a kiállítótérben egyáltalán nem érezhető. Az utazási korlátozások ellenére a vásárnak sikerült megtartania erős nemzetközi jellegét. Ez a helyzet ugyanakkor jó lehetőséget adott arra is, hogy az Art Market megmutassa: a hazai kortárs képzőművészet nemzetközileg is értelmezhető. 

Jubileumi évfordulót ünnepel az Art Market: idén 10. alkalommal rendezik meg. Ezért a szervezők a COVID ellenére ünnepélyes kereteket biztosítanak a vásárnak a társművészetek bevonásával. A standokat körbejárva számos olyan pontot találunk, ahol cirkuszművészeti előadások szolgálják a gyönyörködtetésünket. Ezek egészen másfajta befogadást igényelnek a képzőművészeti alkotásokhoz képest, így ha telítődünk a képekkel, akkor kicsit megpihentethetjük a szemünket a légtornászok mutatványain.

Ahogy belépünk a térbe, egyszerre látjuk, hogy nagyon erős a nemzetközi felhozatal, de épp ilyen élénk a hazai jelenlét is.

Felemelő látni, hogy milyen erősen labdába tud rúgni a hazai kortárs képzőművészet, ha nemzetközileg is megmérettetik.

A tér az Art+Text galéria fotóival nyílik meg, akik mára már klasszikusnak számító, a ‘60-as, ‘70-es évek magyar sztárjainak fotóiból mutatnak fel egy igazán különleges válogatást.

Ha innen jobbra indulunk, akkor először a kiemelt külföldi kiállítókkal találkozunk: a francia 55Bellechasse galériával és a berlini Whiteconcepts-szel. Aztán itt van a pozsonyi Photon is, ami azért is különleges helyszín, mert két magyar alkotó, Szombathy Bálint és Robitz Anikó munkáiból is válogattak a standjukra.

Üdítő látni, hogy a külföldi kiállítók sokszor magyar alkotó munkáival érkeztek, ami egyrészt tisztelgés is a hazai műtárgypiac előtt, ugyanakkor azt is bizonyítja, hogy magyar alkotókkal is létre lehet hozni egy igen erős programot. 

Az itthoni galériák pedig a legnagyobb magyar neveiket mutatják be most az Art Marketen. Itt van például az Erdész Galéria, amely öt év után tért vissza a vásárra olyan sztárok munkáiból válogatva, mint Bak Imre, Nádler István vagy Fehér László. De a tér másik végében ott van a Godot is, akik a fiatal képzőművészeik (Gallai Judit Ágnes, Plank Antal) mellett a legnagyobb neveikből is válogattak. Így például Bukta Imrének is megtekinthetjük egy csodás festményét és itt szerepel még Gáspár Annamária három lírai műve is. 

Egyébként nemcsak az Erdész Galéria nagy visszatérője az idei Art Marketnek, hanem a Horizont is. Ez a galéria igen erős programot visz, mégis méltatlanul keveset beszélünk róluk. Most viszont itt az alkalom, hogy a látogatók felfedezzék maguknak, hiszen egy igazán nagy standon mutatkoznak be emblematikus művészei. 

A korábbi években különálló kiállítóteret kapott az Art Photo Budapest, azonban most

a képzőművészeti anyaggal szerves egységben szerepelnek a fotómunkák.

Ez szerintem egy sokkal jobban működő megoldás, mint a korábbi években. Úgy gondolom, hogy két olyan művészeti ágról van szó, amelyeket érdemes együtt tárgyalni és vizsgálni. Nyilván a járvány szülte most ezt a kényszermegoldást, ugyanakkor én a következő években is örömmel venném, ha a fotó és a képzőművészet nem lenne fizikailag szétválasztva egymástól.

A fotómunkákat felvonultató galériák közül is van jó pár kiemelésre méltó. Először is ott van az Artphoto csodás standja, ahol a rendszerváltásra adott művészeti reakciókat érhetjük tetten. Ez az alapos és igazán ízléses válogatás egy korszak lenyomataként működik. 

Egy nagy sarkot kapott a Capa. Ezt a projektüket az Unseen-en mutatták volna be először, a koronavírusnak „hála” viszont a magyar közönség láthatja elsőként a The Elevator Chats nevű kiállításukat. A kiállítás a FUTURES projekt dokumentációja, amelynek lényege, hogy összehozza egymással a feltörekvő alkotókat a világ minden tájáról.

Idén a koronavírus járvány miatt a személyes találkozások ugyan nem jöhettek létre, viszont a The Elevator Chats kiállítás erre reagálva kezdeményezett öt olyan beszélgetést, amelyen az alkotók chateléssel ismerkedhettek meg egymással. A falakon szereplő művek jelentették a kiindulópontot, mellettük pedig belekukkanthatunk a két alkotó párbeszédébe. Tájékozódhatunk arról, hogy milyen aktuális témákról, problémákról gondolkodnak, valamint, hogyan alkotnak.

Az emeleten idén is a különféle projektek és a legfiatalabb alkotók mutatkozhatnak be. E tereket végigjárva jól látszik, hogy megvan az utánpótlás:

az egyetemekről folyamatosan érkeznek a friss és új hangok, akikre már most érdemes odafigyelni.

A galérián állít ki a MANK is, ahol Derkovits-ösztöndíjasok munkáit tekinthetjük meg. Ezeket az alkotásokat összefűzi, hogy egyaránt reflektálnak a művészek sajátos helyzeteire, értékelik a külső és a belső állapotokat. Rákérdeznek arra, hogy a létünk mennyire determinált, hogy az adott helyzetünk mennyiben érvényesek és mennyiben megváltoztathatók.

A kiállítás legszebb gesztusa a Kortárs Galériák Egyesületének standja, ahol több galéria egy-egy művel képviselteti magát. Az Egyesülethez tartozó galériák egy csoportja egyfajta „best of” összeállítással nyilvánítja ki a vásár melletti elkötelezettségét.

A válogatás abból a szempontból is különleges, hogy a vásáron régen vagy sosem látott galériákat is felvillant. Itt szerepel például a Várfok Galéria is, akik idén Korniss Péter egy fotográfiájával képviseltetik magukat.

A fotó fölé írt üzenet pedig az egész vásár hangulatát szépen summázza:

„Minden évben nagy várakozással készülünk a vásárra. Igyekszünk úgy megtervezni a kiállításra kerülő műveket, hogy a standunkra lépve a látogatók a legmagasabb szintű esztétikai élményt kapják, hogy öröm legyen a műtárgyakkal való találkozás, legyen helye a személyes beszélgetéseknek, eszmecseréknek. Ez idén sajnos elmarad.

Mégis szerettünk volna egy olyan képpel jelen lenni, amely pozitív töltetű és erőt adó.

Korniss Péter 1989-ben készített fotográfiája egy olyan időszakban született, amikor a levegő telve volt optimizmussal és reményekkel teli jövőbe tekintéssel. Hittel, hogy a sok korlátozás, az elzártság, és a fojtogató légkörű évek után valami új és jó világ jöhet. Hasonló bizalommal kell tekintenünk most is a jövő felé”.

Ez az üzenet nemcsak a Várfok esetében érvényes, de az Art Market és az egész jelenünk fényében is.

Az Art Market október 25-ig látogatható.

Fotó: Kultúra.hu/Hartyányi Norbert