A legversesebb színház
A Radnóti Színház elődjét Irodalmi Színpadnak hívták, korábbi igazgatója, Bálint András maga is jeles versmondó és verskedvelő, így nem véletlen, hogy a repertoárban komoly súllyal szerepelnek a költők és a költészet. A Kosztolányiban Bálint András folytatja a negyven évvel ezelőtti Boldog, szomorú dal esttel megkezdett portrérajzolást. (Kritikánk az előadásról itt olvasható.) Mellette Pál András és Rozs Tamás foglalkozik mániásan a versekkel: a Kezdhetek folytatódni Petri György életművére koncentrál, a Most, mikor a vers divatba jött pedig a kortárs magyar versek legjavából válogat.
Lapátra tesz és felráz
A Pagony Kiadó antológiájából, a Szívlapátból két előadás is készült. Egy Debrecenben, Mercs János rendezésében, egy pedig részvételi jelleggel, Igó Éva és Zoltán Áron elővezetésében. Ahogy a kötet válogatása, úgy az előadások sem egyszerűen ízelítőt adnak a kortárs magyar versekből, nem csupán bevezetik a nézőket ebbe az izgalmas világba, de térképet is adnak a további kalandozáshoz. Valóban felkeltik az érdeklődést, mert megmutatják, a vers nem érthetetlen, a kortársak rólunk szólnak, a mi gondolatainkat fogalmazzák meg. Bár a VerShaker nem színházi előadás, hanem egy izgalmas beszélgetéssorozat előadóművészekkel és költőkkel, de Zoltán Áron kezdeményezése, így aztán kihagyhatatlan az ajánlatból, ráadásul a beszélgetéseket bármikor meg lehet nézni a YouTube-csatornán.
Lehet így is, lehet úgy is
De így is és úgy is tökéletesen érvényes. Az enigmatikus fogalmazást feloldva: a Toldiról van szó. Arany János elbeszélő költeményét 2012-ben mutatta be Horváth Csaba rendezésében a Színház- és Filmművészeti Egyetem akkor harmadéves fizikai színházi rendező-koreográfus osztálya. Az előadás ma, 13 évvel később még mindig műsoron van a rendező társulatának égisze alatt, és már három Forte-generáció mondja Arany János sorait. A Pesti Színházban látható verzióban Csőre Gábor egyedül küzd báttyal, farkasokkal, cseh vitézzel, és lassan 150. alkalommal győz szóval, tettel és animációval.
Klasszikusok nem diszkóritmusban
Várady Szabolcs és Mácsai Pál válogatta azt a mintegy száz verset, amely az Örkény Színház Anyám tyúkja című előadásában elhangzik. 2014 óta mondják a magyar irodalom kötelezőit a színészek a színpadon, és nemritkán a nézők is mormolják az egykor tanult sorokat, válaszolnak alig hallhatóan a rímpárokra, bizonyítva, hogy a memoriterek mennyire fontos szekvenciái a magyarság-DNS-nek.
Másképp énekelt versek
Egy újabb legendás előadás – a jelző nem véletlen, hiszen az Én, József Attila (Attila szerelmei) is 2012 óta van repertoáron –, amelyet az új színész- és nézőgenerációk tartanak frissen. A Madách Színházban látható musical a költő életének sorsdöntő fordulatait eleveníti fel és viszi színpadra. Felidézi az első és az utolsó szerelmet – Vágó Mártával és Kozmutza Flórával –, az 1920-as és ’30-as évek budapesti irodalmi életét, az Illyés Gyulával való barátságot, és azt is megmutatja, hogyan szület(het)tek a József Attila-versek.
Önélveboncolás
A magyar irodalom egyik legvitatottabb kérdése, hogy a Szabad ötletek jegyzéke publikálható-e. A Magyar Elektronikus Könyvtárban is elolvasható művet sokak véleménye szerint soha nem szabadott volna a közönség elé tárni, hiszen egy ember világának azon mélységeit tárja fel, melyek talán jobb, ha sosem kerülnek napvilágra, míg mások azt vallják, hogy a szöveg hozzásegít a versek értelmezéshez. A műben József Attila elfojtott vágyait, állandósult kétségeit, félelmeit és a hatalmas szeretetéhségét artikulálja, hol halkan, hol üvöltve, hol kételyekkel telin, hol határtalan zsenitudattal, de minden szavában pőrén és őszintén tárja fel önmagát. Jordán Tamás verziója már klasszikus, Sütő Andrásé friss, de klasszikus lehet.
Haza, szeretet
Az édes hazám, a veszprémi Kabóca Bábszínház Kocsis Pál rendezte előadása – ahogy azt címe is mutatja – kortárs költők hazaverseiből készült. Magyarország földjével, lakóival, nyelvével, emlékeivel, történelmével mindannyian ápolunk valamiféle, rendszerint igen-igen személyes viszonyt – akár tulajdon édesanyánkkal. Ahogy a színpadon megjelenő négy generáció tagjai is: féltik, ostorozzák, unják, magasztalják, pellengérre állítják, dicsőítik, vádolják, haragusznak rá – persze mindig érte, sosem ellene.
A lehetetlent kísértő vállalkozás
A Barátomhoz című produkció egy levelezésből, ez esetben Arany János és Petőfi Sándor levelezéséből készült. Amit a színpadon látunk, egy verses és zenés, bensőséges és humoros párbeszéd, amelyben megjelenik magánélet, politika, pénz, közélet és – stílszerűen – a költészet megreformálásának nagyratörő víziói. Kritikánk az előadásról ide kattintva olvasható.
Több mint koncert
Radnóti Miklós halálának körülményei, életének utolsó évei és Gyarmati Fannival való kapcsolata, melyhez Gyarmati Fanni 102 éves koráig hűséges maradt, mind olyan motívumai a magyar történelemnek és a magyar irodalomtörténetnek is, amelyekről fontos, hogy beszéljünk, és fontos, hogy ne csak beszéljünk, de amennyire tudjuk, tisztázzuk a még tisztázatlan pillanatokat és viszonyokat. Vecsei H. Miklós és a zenészekből, képzőművészekből álló QJÚB Ázott hajában hét halott bogár ragyog című koncertszínházi előadásában a világháborúk árnyékában születő életmű, a krisztusi kereszt szabadságát és terhét tudatosan és tudat alatt is kereső fiatal magyar művész története elevenedik meg.
Páros stand up (and sit down) költői hátszéllel
Sziveri János, a tragikus sorsú vajdasági költőzseni 2024-ben ünnepelte volna 70. születésnapját. Ma is égetően aktuális és különleges humorú műveiből Elmecirkusz címmel rakta össze Szorcsik Kriszta és Zoltán Áron a maga Sziveri-drámáját, miközben fokozatosan megnyílnak egymásnak (és persze a közönségnek), a szövegek, formák és saját idegrendszerük határait feszegetik. Az intim közelségben játszott előadás amellett, hogy különleges intellektuális kaland, lelkileg is megérint. (Vagy akár fizikailag is, de nem fog fájni!)
Eltáncolt versek
A Fitos Dezső Társulat új előadása, a Kamaszodók a kamaszlét határhelyzeteit, a kamaszokat foglalkoztató kérdéseket, bonyolult kapcsolatrendszerüket, a közösséghez, szülőkhöz való viszonyukat állítja középpontba. Az előadás mottója: „Nagy a világ és én félek, szorongatnak a miértek. Lázadásom határt keres, légy szigorú s közben szeress! Bármily nehéz, nézz rám büszkén! Szeress úgy is, ha szúr a tüském!” Az Andrássy Réka A kamasz dala című verséből származó részlet jelzi, hogy a Kamaszodók összművészetiségéhez az irodalom is hozzájárul, az előadásban Andrássy Réka, Ágai Ágnes, Krusovszky Dénes, Lackfi János és Mile Zsigmond verseiből hangzanak el részletek.
