Ritka alapanyagokkal restaurálják a Reök Zöld szalonját
Felújítják a Reök Zöld szalonként ismert termét július és augusztus folyamán. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata jóvoltából a Reököt működtető Szegedi Nemzeti Színház bruttó ötmillió forintos beruházás keretében állítja helyre a kultúrtörténeti jelentőségű helyszínt.
Hamarosan eredeti fényében tündököl majd a Reök-szalon. A Szeged középpontjában álló szecessziós palota századeleji hangulatot őrző terme csaknem egy hónapon át tartó restaurációs folyamaton esik át a nyáron, amelynek munkálatai a hazai műemlékvédelmi intézményrendszer keretein belül, annak irányelvei szerint zajlanak július közepe óta.
Idén 18 éve nyitotta meg kapuit jelenlegi formájában az épületben működő Regionális Összművészeti Központ: a Zöld szalonként is elhíresült helyiség felújítása e jeles alkalomból vált esedékessé. A szalonban tartott sajtótájékoztatón Binszki József várospolitikai alpolgármester képviselte Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatát. Felidézte mindazokat a történelmi fordulatokat, viszontagságokat, amelyek a Magyar Ede tervezte, 1907-ben megépült palotát érték a 20. század folyamán és amelyek egytől egyig meghatározták nemcsak az ott lakóknak, de a magának a műemlék épületnek is a sorsát. Az alpolgármester szerint a Reök stratégiai fontosságú intézmény a városvezetés szemében is, hiszen egyedülálló szerepet tölt be a város és a Dél-alföldi régió kulturális életében, amellett, hogy páratlan építészeti emlék.
Hozzá csatlakozva Barnák László, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója is kiemelte a központ tevékenységének hiánypótló voltát, s az épületen belül a most felújítás alatt álló terem jelentőségét. A főigazgató úgy fogalmazott, a Reök-palota, és benne a Zöld szalon „egy darabka múlt Szeged életéből”, a szecesszió világszerte jegyzett ékköve.
A felújítást Kisterenyei Ervin festő-restaurátor művész vezeti. A restaurátor úgy fogalmazott, bár hatvani születésű, „hazajáró lélekként” érkezik Szegedre, hiszen itt megszerzett rajztanári végzettsége mellett számos jelentős megbízatása is a régióhoz és a városhoz köti. A Móra Ferenc Múzeumban vezette a Feszty-körkép restaurációjának első ütemét 1975–80 között, többek között dolgozott a szőregi templom és a hódmezővásárhelyi ortodox templom festett alakjain, a szegedi egyetem épületein is.
A szakember ismertette a megelőző restaurációs folyamatokban dolgozó Brutyó Mária és Jeszeniczky Ildikó a Reök-szalon eredeti díszítését feltáró kutatómunkájának eredményeit. Elmondta, munkatársaival először az évtizedek alatt a falakra rakódott szennyeződés eltávolításán kellett fáradozniuk, csak eztán vehette kezdetét a megújító-frissítő munka. Ezt a korábban használttal azonos, vízoldékony, kazeinalapú festékanyagokkal végzik, amelyek használata napjainkban annyira visszaszorult, hogy a festő-restaurátor külföldről biztosította a megfelelő alapanyag-mennyiséget. Kisterenyei Ervin és munkatársai a részletekre, a szecessziós színhasználat jellegzetességeire, a minél pontosabb rekonstrukció szempontjaira ügyelve, olykor egészen kis ecsetvonásokkal, aprólékosan igyekeznek régi-új formájába hozni a különleges szalont.
A felújítási munkálatok előrehaladott állapotban tartanak – a szalont elkészülését követően augusztus 16-án adják majd át a nagyközönségnek. Ezen a szombaton egész napos programsorozat várja majd az érdeklődőket: a Reök nagykorúvá válásának, tizennyolcadik születésnapjának örömére palotaséták, alkotói tárlatvezetések, fényfestés, zenei programok, és persze a Zöld szalon ünnepélyes átadása koronázza meg az elmúlt csaknem két évtized a szecessziós palotában zajló munkáját.
