Rost Andrea a legkisebb falvakba is elviszi az éneklés örömét
Rost Andrea A zene mindenkié elnevezésű nyári zenei programsorozata keretében járja az országot, hogy elvigye a közös éneklés örömét, a zene közösségformáló erejét és a tehetséggondozás lehetőségét a legkisebb településekre is.
„Gyermekkoromban szinte egész nap énekelgettem. A rádióból, tévéből sokszor hallottam a zenét, és mindig elvarázsolt, de ekkor még fogalmam sem volt, hogy ez hivatásom is lehet!” – idézte fel gyerekkori élményeit a Kossuth-, Prima Primissima és Liszt Ferenc-díjas operaénekes. Így indult el benne az a felismerés, hogy számtalan gyermek lehet ma is hasonló helyzetben, azaz élvezik a zenét, szeretnek énekelni, de nem látják, hová vezethet ez az út. „Ezért is lett a program neve: A zene mindenkié. Mert hiszem, hogy egy kis faluból is indulhat egy tehetség, akit észre kell venni, bátorítást és lehetőséget kell neki adni.”
A programok során nemcsak énekel, hanem figyel, meghallgat, kapcsolódik – gyerekekkel, szülőkkel, nagyszülőkkel. Ahogy ő nevezi: zarándokúton van. És miközben ad, ő maga is töltekezik.
A sorozat központi eleme a közös éneklés, amelynek ereje Rost Andrea szerint túlmutat önmagán: „Az emberek érzik, hogy szeretettel jövök közéjük. Amikor együtt énekelünk, eltűnik közöttünk minden távolság. Ilyenkor látom, ahogyan a gyerekek megnyílnak felém, a szülők és nagyszülők szemében pedig gyakran könny csillog, önkéntelenül megölelnek. Ez számomra is felejthetetlen élmény.”
Rost Andrea hisz az összművészet erejében. „Az opera is az – zene, szöveg, látvány, színjátszás együtt. És a gyerekek nemcsak az éneklés útján indulhatnak, hanem bármelyik művészeti ágban. A cél, hogy szárnyakat kapjanak.” Az együtt éneklés mellett rajzolás, csillámtetoválás, pattogatott kukorica, ugrálóvár és sok-sok játék is várja a résztvevőket – vagyis valódi közösségi élmény születik, ahol a művészet a játékossággal fonódik össze. Az énekesnő szerint a különböző művészeti ágak találkozása segít abban, hogy a gyerekek a zene örömét mélyebben is megéljék: „Megkérem a gyerekeket, hogy rajzolják le élményeiket. Olyan rajzok születnek, amelyekből egyértelműen látszik, a gyerekekre mélyen hat a népzene és a közös éneklés öröme. Egy kisfiú például egy zöld színessel rajzolt le egy egész kórust – sok kis fejet, arcot, kezeket és lábakat, egészen közel egymáshoz. Ez érzékelteti a szoros összetartozást.”
Az út különlegessége, hogy meghallgatásokat is tartanak a helyszíneken: „Nemcsak azt figyelem, hogy tisztán és jó ritmusérzékkel énekel, hanem azt is, hogy mi csillan meg a szemében. Keresem, hogy ott van-e az a bizonyos tűz a tekintetében, ami a tehetség szikrája.”
Rost Andrea leszögezte, biztos abban, hogy továbbviszi a programot, támogatja a tehetségeket és a közösségépítést: „Abban hiszek, hogy az ilyen zenei találkozásokkal a gyermekek és családjaik lelkileg erősebbé, nyitottabbá és boldogabbá válnak.”
