Saád Anna: Kiskapuk
Gyerek én
Kislány lélek
kirajzolódnak kis testének határai
vékonyszálú haj, madáralkat
a test határai változnak
a jövőbe hajszálér-szerű utak vezetnek
gyerekkorom búvópatak
– a haj sötétebb lesz –
feltör a föld alól, de már nem találja a medrét
Egy apró madarat figyelek
felém ugrál vékony lábain
tanulmányozom anatómiáját, szokásait
szertefoszlik ülő testem
üresen csipogok
nincsenek emberi emlékeim.
Belső mozgások
Ha sokáig nézed egy örvény közepét,
egyszer visszanéz rád
Sokáig néztem
Évekig
Talán egész életemben
Sokkal rosszabb is van
Mi a faszért vagyok én bátor, hogy túléltem
egy öngyilkosságot, ha csak azért
csináltam, hogy változzon valami
Nem volt komoly
Elég volt a jóból
Elég volt, hogy valaki hirtelen így állt
hozzám
Figyelt, dícsért
Nekem jó minden
Van egy normális családom
Tényleg?
Amikor megkérdezték, nem tudtam
válaszolni
Nem volt felhőtlen gyerekkorom?
Leléptem tegnap este a legjobb pillanat
után
És a következő pillanat előtt
Majdnem sírtam a szobámban
Kurvára elegem van
Azt mondtad, büszke vagy rám
Kurvára jól esett
Nem tom, miért.
Némaságok
Néma gyereknek anyja se érti a szavát.
Sosem tudtam elmondani, ha valami zavart,
valamit akartam.
Tétova gesztusok, várakozás, hátha valaki
felfigyel rám.
Aztán semmi.
Kedves, aranyos kislány voltam, csak senki
sem látta a bennem tomboló, tüzes
hurrikánokat.
Mások akarata érvényesült, mások
boldogok voltak, én meg kétségbeesett és
tanácstalan.
Nem baj, mondtam, tepertem, tökéletes,
jókislány képet építettem magam köré.
Nem tudtam levetkőzni.
Most is rajtam van, kétségbeesetten,
dühösen feszegetem, csak tettetem, hogy
nem akarok küzdeni semmiért.
Nem igaz.
Értsétek már meg, hogy nem igaz
Nem vagyok rendetlen és lusta
Én akarok
Az már nem az én hibám, ha nem értitek.
Kiskapuk
Engem csak akkor lehet szeretni, ha depressziós vagyok.
Különben nem marad semmi.
Sötétség van bennem.
Azt akarom, hogy tényleg legyen,
és felemésszen.
Mert, ha nincs,
akkor nincs értelme az életemnek.
Ha nem tudom élvezni, azt, ami van,
miért kell mindig több,
amikor nem lesz több?
Amikor ez minden.
Semmi vagyok.
Mindig is semmi voltam.
Egy összerogyott,
összegyűrt valami vagyok.
Ha lesz is jobb,
nem tudod kiirtani belőlem ezt.
Nem akarok meggyógyulni.
Én akarok lenni. Én.
