Saját tégláinkkal tovább építve

Több mint tizenöt éve szerkeszti a folyóiratot. Hogyan mutatná be a Székelyföldet: mennyiben épül hagyományra, és mi az, amiben újat hoz?

A fő célunk az igényes kultúra ? szépirodalom, fordítások ? és a szakmailag nívós esszék, tanulmányok megjelentetése, terjesztése. Mégpedig oly módon, hogy a minőség ne menjen az olvashatóság rovására. A legnívósabb magyar ? erdélyi, valamint magyarországi ? szépirodalmi és összművészeti hagyományra támaszkodik a Székelyföld. Ráépülve, de azt a ?saját tégláinkkal? tovább építve. Nem tudok még egy ilyen irányultságú folyóiratról a magyar nyelvterületen, amelyik ilyen széles kulturális teret próbál lefedni a különböző rovataival, mint az irodalom, történelem, oral history, néprajz, politikatudomány, csángókérdés, képzőművészet, színház. Szerzőink is a legszélesebb merítésből kerülnek ki, közöttük az állandó és az új alkotók is. Lapunkat természetesen online változatban is olvashatják az érdeklődők. Hogy nem csináljuk rosszul a dolgunkat, bizonyítja az is, hogy havonta több mint másfélezer példány megy el a Székelyföldből.

Hogyan kapcsolódnak Erdély és Magyarország irodalmi életébe? Milyen rendezvényeken találkozhatunk a lappal, alkotóival?

Erdélyben folyamatosan jelen vagyunk, és Magyarországon is nagy rendszerességgel szerepelünk. Az utóbbi időben szinte nem volt olyan hetem, amikor nem kellett volna mennem valahová találkozókra, könyvvásárokra: Budapestet, Szegedet, Szentest, Marosvásárhelyet, Kolozsvárt mind megjártam. Pár nap múlva pedig indul az eheti ?turné?: a Székelyföld-díjak átadása Szeredában, a hetvenéves Király László köszöntése Kolozsváron, majd jövő héten Markó Bélával beszélgetek Kézdivásárhelyen, úgy néz ki, nagyszámú közönség előtt.

Ezek szerint a magyar nyelvterületen sokan ismerik a folyóiratot. Hol kaphatók a Székelyföld számai, mit ajánl a legújabb lapszámból?

Mind a magyarországi, mind az erdélyi könyvesboltokban hozzá lehet jutni a folyóiratunkhoz. Azt mondják, még a pályaudvarokon, állomásokon is meg lehet vásárolni egy-egy példányunkat. A decemberi Székelyföldből, mivel én az irodalmat szerkesztem, szépirodalmi anyagokat ajánlanék: Ágh István két szép őszi versét, Nagy Koppány Zsolt fergeteges prózáját, Temesi Ferenc kisunokájának írt meséit, Kovács András Ferenc költeményét.

Tavaly elindult egy nagyobb könyvkiadási ?projektjük?, a Székely Könyvtár sorozat könyveivel. Klasszikusok és kortársak vegyesen szerepelnek: Tamási Áron, Benedek Elek, Kányádi Sándor, Király László, de székely népdalok és népballadák gyűjteménye is. Milyen köteteket terveznek a közeljövőben?

Terveink szerint, évente tíz kötettel, az elkövetkező tíz évben száz székely író könyvét adjuk ki. Az első húsz kötetünk ebből már meg is jelent. Száz kötetbe elég sok szerző belefér, és mégsem fér bele mindenki. Úgyhogy azt hiszem, még az is megtörténhet, hogy ezt a tervezett százat ki kell még bővítenünk, és az is lehet, hogy ? ki tudja? ? még egy százassal. A következő nyolcvanat nehéz volna most felsorolni, és talán hely sem volna rá. Jövő tavasszal, Pünkösdre napvilágot lát újabb öt kötet: Cserei Mihály Erdély története (I?II. kötet); Tompa László válogatott versei; Tamási Áron válogatott novellái és Vári Attila Volt egyszer egy város című regénye.

Csanda Mária