Felejthetetlen filmslágerek a Meseautótól Karády Katalinig
Mióta a hangosfilm megjelent Magyarországon, a mozi elmaradhatatlan része a sláger. Már a Hyppolit, a lakájban többször elénekelték a Pá, kis aranyom, pá! című dalt, de ott a legendás Meseautó is. E hagyományt folytatták a második világháború után, mint a Hattyúdalban a Villa Negra románca. A betétszámokat minden esetben a kor sztárszerzői írták, s természetesen színészsztárok tolmácsolták.
A második magyar hangosfilm
A Hyppolit, a lakáj (1931) a magyar filmtörténet második hangos alkotása. Míg az első hangos mozgókép, A kék bálvány megbukott, a Hyppolit hatalmas sikere nagyban hozzájárult az új technika gyors elterjedéséhez. A film betétdala, a Pá, kis aranyom, pá! a magyar hangosfilmtörténet egyik legelső és legrobbanásszerűbb slágere.
Székely István rendező az Operettszínháznál dolgozó Kabos Gyulának lehetőséget adott arra, hogy kipróbálja magát a hangosfilmben is. Kabos korábban szerepelt már néhány némafilmben, amelyek közül kizárólag a Pufi cipőt vásárol című rövid komikus jelenet maradt ránk.
A zeneszerző Eisemann Mihály tudott valamit, amit kevesen: olyan egyszerű, de mégis igényes dallamokat írt, amiket egyetlen hallás után bárki fütyülni tudott az utcán, mint az Én és a kisöcsém, Fekete Péter, Holdvilágos éjszakán miről álmodik a lány, Lila ákácok, János, legyen fenn a János-hegyen, Odavagyok magáért.
A Meseautó örök
A Meseautó (1936) az azonos című vígjáték betétdalaként született. A szöveget Harmath Imre írta. Márkus Alfréd zeneszerző jóvoltából ez volt az első olyan film, ahol a zenei betétek kidolgozására és megfelelő technikai rögzítésére kifejezetten nagy hangsúlyt helyeztek. A siker nem maradt el, ami újabb zenés mozik sorát inspirálta. Freddie másik nagy slágere Az ember egy léha, könnyelmű senki, ő írta a Lovagias ügy, a Pesti mese muzsikáját, vagy a Művész Színház számára a Csúnya lányt, aminek filmes feldolgozásában Karády Katalin, Jávor Pál, Kabos Gyula és Gózon Gyula szerepeltek.
A Meseautó történetét Vadnay László és Vitéz Miklós vetették papírra, kifejezetten Gaál Béla rendező számára. Vadnay a korszak egyik legnépszerűbb humoristája volt Hacsek és Sajó jeleneteivel. A főszerepet alakító Perczel Zitát Gaál Béla fedezte fel a film számára.
A Karády-jelenség
Az ikonikus Halálos tavasz (1939) ikonikus Karády-dala az Ez lett a veszted, mind a kettőnk veszte. Nadányi Zoltán versére Polgár Tibor komponált zenét. Nadányi kora egyik legnépszerűbb lírikusa volt, akit a kortársak a „szerelem és az asszonyok költőjeként” emlegettek. Ahogy Karinthy Frigyes írta róla: „Nadányi Zoltán az egyetlen magyar költő, aki komolyan veszi a nőket.” Nadányi életének jelentős részét Berettyóújfaluban töltötte, ahol vármegyei levéltárosként dolgozott.
A Zilahy Lajos 1922-es regényéből készült filmben debütált Karády Katalin. Az eredeti történetet kortárs környezetbe helyezte a rendező, Kalmár László.
Akinek megbocsátottak
A Hattyúdal (1963) egyik emlékezetes momentuma, mikor felcsendül a Villa Negra románca, Páger Antal tolmácsolásában. A zeneszerző Ránki György írta az első magyar musicalt, az Egy szerelem három éjszakáját, valamint Fábri Zoltán filmjeinek jellegzetes muzsikáit, no és a Mekk Elek főcímzenéjét. A szöveg Garai Gábor költő tollából való.
Páger énekes színészként kezdte pályáját Székesfehérvárott, főként táncos-komikus és bonvivánszerepekben. Aztán nagy ívű drámai színész pályája megtört, amikor 1944-ben a nyilaspuccs után elhagyta az országot, ami miatt itthon háborús bűnösnek kiáltották ki. A Kádár-rendszernek szüksége volt egy világhírű, népszerű ikonra, aki legitimálja a rendszert, így 1956-ban zsarolással hazahívták. A forradalmi tömeg ezért árulónak tekintette. A hatalom Páger Antalt arra használta, hogy bizonyítsa: a szocialista Magyarország megbocsátó, és még a nyugatra szakadt hazafiakat visszavárja. Ennek megfelelően 1963-ban kiváló művész lett, 1965-ben pedig megkapta a Kossuth-díjat. Ezzel rehabilitálták.
Latinovits énekel
A Tanulmány a nőkről (1967) Keleti Márton egyik kasszasikere. A film slágere, a Szeretni bolondulásig eredetileg a Napfény a jégen (1961) betétdalaként született meg, Fényes Szabolcs és Szenes Iván jóvoltából. Örökzölddé pedig Szécsi Pál tette. A szerzőpáros olyan halhatatlanokat alkotott, mint a Nemcsak a húszéveseké a világ (Aradszky László), Mindenkinek van egy álma (Harangozó Teri), Félteni kell (Zalatnay Sarolta) – ami a Fuss, hogy utolérj betétdala.
Színpadon taroltak a Luluval, a Szerencsés flótással, a Nyitott ablakkal és A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak című munkájukkal – amelyben Latinovits játszotta a kutyát az Operettben. Legendás filmdalaik: Táskarádió, amit az Illés adott elő a 2x2 néha 5-ben, az Esős vasárnap slágere az Egy esős vasárnap délután. Fényes Szabolcs több mint hétszáz dalt és 131 filmzenét írt, Szenes Iván pedig mintegy kétezer dalszöveget.
A forgatókönyvet Gyárfás Miklós saját színdarabjából írta. A Madách Színházban 2014-ben tartották a musicalváltozat premierjét, amelyhez a ’60-as évek örökzöldjeit használta fel Szente Vajk rendező.
