Felejthetetlen filmslágerek – A magyar film aranykora

A sort a Banovich Tamás rendezte, 1967-es Ezek a fiatalok nyitotta meg, amelyet az első hazai beatfilmként tartunk számon. Ebben a műfajban a sztori szinte mellékes, a lényeg az Illés, a Metro és az Omega fellépése. Noha a film a maga jólfésültségével a hivatalos kultúrpolitika keretein belül maradt, mégis sikerült átmentenie valami őszinte szabadságvágyat a kor ifjúságának. A kritikusok ugyan nevelő célzatúnak érezték a párbeszédeket, de a rajongókat ez cseppet sem érdekelte: tódultak a mozikba, hogy végre nagyvásznon láthassák kedvenceiket. A film zeneanyaga lemezen is megjelent, ez lett az első magyar beatlemez.

Hasonlóan fontos állomás Mészáros Márta bemutatkozó nagyjátékfilmje, az 1968-as Eltávozott nap, amely az Illés együttessel szoros együttműködésben készült. Ez a mű bebizonyította, hogy a beatzene nem csupán könnyed szórakozás, hanem alkalmas a művészfilmek gondolati mélységének fokozására is.

Ezt a vonalat szándékoztak továbbvinni az 1970-es Szép lányok, ne sírjatok! című moziban. Azonban egy szerencsétlen londoni BBC-interjú miatt az Illés zenekart kitiltották Budapestről, ráadásul dalaikat a rádió nem játszhatta, lemezt nem adhattak ki, és filmben sem szerepelhettek egy évig. Így fordulhatott elő, hogy a vásznon végül a Metro, a Tolcsvay Trió, a Syrius és a Kex látható, amely zenekarokról szinte csak ennyit őriz a mozgóképes emlékezet.

A film mellé tervezett Illés-nagylemezt a tiltás miatt nem adták ki. A dalok egy része később a Human Rights és az Add a kezed albumokra került, míg A lány és a csavargó, valamint az Elvonult a vihar kislemezen jött ki. Az eredetileg tervezett korongot végül csak évtizedekkel később, 2018-ban jelentette meg vinylen a Moiras Records, Goodbye London címmel.

Az 1969-es Az oroszlán ugrani készül címet viselő James Bond-paródiában szintén felbukkant az Illés: a dalmát tengerpart szikláin, illetve egy bárban játszották el Miért hagytuk, hogy így legyen? című korszakos dalukat. A szerzeményt Révész György rendező felkérésére írták, így megjelenhetett kislemezen, később pedig rákerült Koncz Zsuzsa 1970-es, Szerelem című korongjára. Ezt a lemezt a megjelenése után betiltották. A szerzemény végül az Illés utolsó, saját régi dalaikat feldolgozó Ne sírjatok lányok! albumán kapott helyet. A filmhez Szörényi Levente és Bródy János több más számot is komponált, többek között a Sárikát és az Emlékszem, esténként címűt.

Az 1976-os A kenguru az első magyar road movie-ként írta be magát a filmtörténetbe. A mozi egy generációs életérzés lenyomata, amely a Kádár-korszak fiataljainak szabadságvágyát és hétköznapi melankóliáját ábrázolja. Kultikus státusza elválaszthatatlan a zenéjétől. A rádiókból, a teherautó fülkéjéből vagy a koncerteken felcsendülő dalok határozzák meg a mozi ritmusát. A nézők számára ez az alkotás volt a magyar Szelíd motorosok, tudniillik egyetlen jegy áráért hallhatták az LGT, az Omega, a Fonográf, a Bergendy, a Skorpió és a Gemini számait. Érdekes módon a filmben koncertjelenettel szereplő Generál és a Hányszor mondtam neked című daluk lemaradt a hazai albumról, míg a szovjet kiadáson helyet kapott.

Az 1980-as évek elején a Ballagást az Edda-láz röpítette a csúcsra. A film bemutatójakor jelent meg az Edda Művek első lemeze, a film betétdala, a Kölyköd voltam csak a következő, 1981-es korongon kapott helyet, méghozzá rockosabb verzióban. 1983-ban Almási Tamás – aki a Ballagást is jegyezte – dokumentumfilmet forgatott a zenekar felbomlásáról Kölyköd voltam címmel. Pataky Attila kereste meg a rendezőt, hogy örökítse meg utolsó koncertjüket. Almási azonban a forgatás közben ráébredt, a banda felbomlásának okai és a rajongói levelek sokkal mélyebb társadalmi látleletet adnak egy egyszerű koncertfilmnél.

A nyolcvanas évek végi közönségfilmet a Szerelem első vérig (1987) és annak országos slágere, az Itt vagyunk határozta meg, amelynek zenéjét Dés László szerezte. Dés írta a teljes filmzenét, és ez a siker alapozta meg későbbi hatalmas karrierjét a musicalek területén. A szöveget Bereményi Géza jegyezi. A szerzők tuti slágert akartak, ezért kérték fel előadónak Demjén Ferencet. A film másik dala a Szerelemember Czakó Ildikó Gombóc énekével, aki a Dopping énekesnője volt. A folytatásban már a főszereplő Beri Aryval énekelték a Mindenki alszik című számot. Gombóc bandájában, a Doppingban basszusozott az a Kicska László, aki már huszonöt éve az Edda tagja.

Dés László és Bereményi Géza 1993-ban a Sose halunk meg kapcsán alkottak újra nagyot a Nagy utazással. A dalt eredetileg másnak szánták, de Dés megkérte Presser Gábort, hogy énekelje fel a demófelvételt a rendezőnek. Presser azonban annyi érzelmet és egyedi karaktert tett a próbafelvételbe, hogy Koltai Róbert és a zeneszerző azonnal tudták: ezt senki más nem énekelheti el.

A Honfoglalásból (1996) mindössze a zene maradt fönn, olyannyira rosszul sikerült a mozgókép. Az okról a zeneszerző (a rendező testvéröccse), Koltay Gergely elmondta: a háttérben zajló gátló tényezők, a be nem tartott ígéretek vezettek a film gyenge színvonalához. A Kell még egy szót Demjén Rózsi vitte sikerre. A dal Szállj, sólyommadár címen szintén helyet kapott a korongon Géczi Erika, valamint Szabó Csilla előadásában. A filmzenealbuma platinalemezzé vált, több mint százezer eladott példánnyal büszkélkedhetett.

Végül 1997-ben a Csinibaba hozott új színt a palettára. A film legnagyobb húzása, hogy a hatvanas évek elfeledett táncdalait modern, kilencvenes évekbeli köntösbe öltöztette a korszak népszerű előadóival. Így vált újra országos slágerré a Kicsit szomorkás a hangulatom Lovasi András és a Kispál és a Borz, a Gézengúz a Pa-Dö-Dő, a Csak egy tánc volt a Kimnowak, az Angela Cseh Tamás értelmezésében.

Címlapfotó: Koltai Róbert a Sose halunk meg című filmben.