Öt meghatározó film a hangosfilmek hajnaláról a Meseautótól Hyppolitig

1. Hyppolit, a lakáj

Kérlek, Mátyás, siess! Kilenc órakor szervírozzák a szupét – szólt Schneider Mátyás fuvaros felesége (Maraszti Mici) férjéhez. Hogy micsinálnak a micsodával? – kérdezett vissza a férjet alakító Kabos Gyula. Majdnem ilyen értetlen volt 1930 körül a moziba járó közönség, amikor arról hallott, hogy hamarosan elkészül az első magyar hangosfilm, A kék bálvány, ami meg is bukott, de a következő vállalkozás, Székely István mozija, a Hyppolit, a lakáj már a magyar filmtörténet egyik legsikeresebb alkotása lett, és ezzel el is kezdődött a honi hangosfilm aranykora.

Mondhatjuk a filmre, hogy polgári szatíra, de valójában inkább csak egy jól megírt vígjáték fergeteges alakításokkal (Kabos Gyula, Jávor Pál és Csortos Gyula), szerethető humorral és olyan slágerekkel, mint a Pá, kis aranyom, pá, és a Köszönöm, hogy imádott. A film egy hétköznapi családról szól, akik hirtelen meggazdagodnak, és nehezen küzdenek meg az előkelő polgári világ kihívásaival. Schneider Mátyás úrhatnám felesége meg akarja mutatni, hogy milyen előkelőek, ezért felfogadja Hyppolitot, aki korábban egy grófi háznál szolgált. A lakáj kérlelhetetlenül próbálja jó modorra és eleganciára tanítani az újdonsült polgárokat, a végeredmény pedig egy fergeteges társadalmi szatíra lett. És ha ez nem volna elég, lányuk, Terka, beleszeret apja alkalmazottjába, Benedek Istvánba, ami újabb bonyodalmakhoz vezet, hiszen Terkát a minden lében két kanál mama egy gazdag férfihoz, Makács úrhoz akarja hozzáadni. A filmet 2008-ban digitálisan restaurálta a Magyar Nemzeti Filmarchívum.

2. Meseautó

Az ember néha kénytelen egy kicsit mesélni… különben nem történik semmi – hallhatjuk a Meseautó című filmben. És bizony, a Perczel Zita, Törzs Jenő, Kabos Gyula, Gombaszögi Ella és egy Horch 780-as álomkocsi főszereplésével készült romantikus moziban szinte minden megtörténik, amiről holdvilágos éjszakán álmodik a lány. Az 1934-ben, a gazdasági válság után bemutatott Meseautó a harmincas évek magyar filmgyártásának egyik legnagyobb kasszasikere, és persze borítékolható volt, hogy erre a habkönnyű, érzelmekkel teli zenés évődésre vevők lesznek a magyarok.

A történet főhőse az ifjú banktisztviselőnő, Kovács Vera (Perczel Zita) és a főnöke, a bank vezérigazgatója, Szűcs János (Törzs Jenő), aki álruhát ölt, hogy kiderítse, hogy a lány őt szereti, vagy a vagyonához rendelt társadalmi státuszát. A Meseautó kedves humorral és csipetnyi társadalomkritikával beszél a szerelem hatalmáról, ami – mint a mesében – legyőzi az osztálykülönbségeket is. A mozinak olyan nagy volt a sikere, hogy a bemutatója utáni évben az Egyesült Királyságban Car of Dreams címmel készítettek belőle egy remake-et, és 2000-ben Magyarországon is újraforgatták. A film restaurált változatát a Magyar Nemzeti Filmalap digitálisan felújította, hogy még gyorsabban száguldjon az oldtimer Meseautó.

3. Lovagias ügy

A Lovagias ügy Marton Endre 1937-ben bemutatott kamaravígjátéka, a két világháború közötti magyar filmgyártás könnyed, társadalmi szatírája, amelynek középpontjában a drámain túlhajtott férfibecsület és természetesen a szerelem áll. A Hunyady Sándor írásából forgatott film kosztümjei megidézik a korszak polgári eleganciáját, bizonyos szempontból olyan, mint egy bemozgatott női magazin.

Az Aesculap orvosiműszer-nagykereskedő cég irodájában három alkalmazott dolgozik: Virág úr, a tisztes munkában megőszült ötvenhat éves irodista, Gizike, a termetes, ám vonzó gépírókisasszony (akiről a Kérem a következőt! Ursuláját is mintázta a hetvenes években Nepp József) és Pali, a szívtipró szépfiú. Virág úr számára Gizike az álomnő, de mivel házas, csak fantáziál róla, viszont Gizike Paliért van oda. Virág úr egy ártatlan puszi miatt verekedésbe bonyolódik Palival, majd elégtételt követel.

Hunyady történetét 1935-ben a Pesti Színház vitte színre, Kabos Gyula (Virág), Gombaszögi Ella (Gizike), Muráti Lili (Baba) és Ráday Imre (Pali) alakították a főbb szerepeket. A pesti polgári világot bemutató film nem várt társadalmi vitát is generált, amit a szélsőjobboldal provokált, mivel voltak, akik úgy gondolták, hogy a történet kigúnyolta az „úri becsület” fogalmát. Később, 1964-ben is elővették a történetet, akkor is nagy sikerrel játszották a Kis Színpadon Bilicsi Tivadar (Virág) és Csala Zsuzsa (Gizike) főszereplésével.

4. Egy szoknya, egy nadrág

A szerepcserére épülő Egy szoknya, egy nadrág című félreértés-vígjátékot a második világháború kellős közepén, 1943-ban mutatták be. A romantikus gendertörténet afféle pikáns komédia, amelyben egy nő és egy férfi véletlenül ruhát cserél. A férfi- és női szerepek szórakoztató megfordításával és a társadalmi konvenciókkal ironizáló alkotás olyan könnyedre és derűsre sikeredett, hogy sokan el is felejtettek felháborodni.

Hamza D. Ákos modern, merész mozijának egyik érdekessége, hogy Máriássy Félix személyében segédrendező is dolgozott a gyártásán. A történet szerint a színész Sóvári Péter (Latabár Kálmán) belezúg egy fiatal színésznőbe, Ibolyába (Csikós Rózsi), de az elutasítja, és inkább randevúra megy egy gróffal, aki szerint Sóvári egy gyönge ripacs. Miután Sóvári megtudja, hogy a gróf tele van adósságokkal, Ibolyától pedig csak egy léha kalandot akar, ráadásul egy dúsgazdag spanyol özvegyre is hajt, Sóvári Péter női ruhába bújva kiadja magát Huares Dulcineának, és ezzel kezdetét veszi az igazi bonyodalom.

5. Halálos tavasz

Az 1939-ben bemutatott Halálos tavasz modern, érzéki melodráma, tele túlhajtott érzelmekkel és noir vagánysággal. Kalmár László szerelmi háromszöget felrajzoló filmje a sármőr férfi, dr. Egry Iván (Jávor Pál) öngyilkosságával kezdődik. Innen tekint vissza a rendező, és mutatja meg a mindent elpusztító szenvedélyt, ami tragédiába hajszolta Egryt, aki nem tudott két nő közül választani.

Az egyik hölgy az érzéki és komoly bűverővel rendelkező Ralben Edit (Karády Katalin), míg a vetélytárs a kedves, csupa szeretet Nagy Józsa (Szörényi Éva). Egryt a végzetes vonzerő hajszolja tragédiába, mert képtelen választani az érzelmi biztonság és odaadás és a mindent fölemésztő tűz között. Karády ezzel a pszichologizáló filmmel futott be, és lett a korszak dívája, femme fatale színésznője. A Halálos tavasz olyan nagy hatású alkotás lett, hogy akkor is beszédtéma volt, amikor évtizedekre eltűnt a mozikból, és a pártállami televízió sem vetítette.

Címlapfotó: Csortos Gyula a Hyppolit, a lakáj című filmben.