Hogyan szólal meg magyarul A Dűne? – A FORDÍTVA harmadik epizódja Frank Herbert világhírű sci-fijét veszi górcső alá
Frank Herbert A Dűne című sci-fije egy elképzelt jövőbe kalauzol, ahol a hatalomért és a természeti kincsekért folytatott harcokból, árulásból és a messiásvárásból sincs hiány. A Kultúrapont FORDÍTVA című minisorozatának harmadik epizódjában Békés András műfordító, Takács Gábor szerkesztő és Jéger Zsombor színművész mesélnek a mű nyelvi sokszínűségéről, a filmes adaptációkról és a szinkronizálás nehézségeiről.
Frank Herbert 1965-ben megjelent A Dűne című regénye, az amerikai szerző sci-fi sorozatának első kötete a távoli jövőben, egy Arrakis nevű sivatagbolygón, az univerzum legértékesebb anyagának, a fűszernek az egyetlen lelőhelyén játszódik, főhőse pedig Paul Atreides, egy nemesi család fiatal örököse, akinek családja a hatalomért folytatott harc áldozatává válik. Paul édesanyjával a sivatagba menekülve kapcsolatba kerül a bolygó őslakosaival, a fremenekkel, fokozatosan felismeri különleges képességeit, és egyre nagyobb szerepet vállal a sivatagi nép jövőjének alakításában.
A sci-fi irodalom klasszikusának számító regény 1987-ben jelent meg először Magyarországon Békés András fordításában, a Kozmosz Fantasztikus Könyvek-sorozatban, majd újabb kiadásai is napvilágot láttak. Az elmúlt évtizedek során Paul Atreides történetének számos filmes adaptációja is született. Első filmes feldolgozása 1984-ben került a mozikba David Lynch rendezésében, 2000-ben John Harrison író-rendező készített háromrészes tévésorozatot a könyvből, majd Denis Villeneuve forgatott háromrészes mozifilmet a történetből 2021-ben és 2024-ben és 2026-ban, Timothée Chalamet főszereplésével.
A FORDÍTVA harmadik epizódjában Békés András műfordítótól megtudhatjuk, mennyire új volt az a szövegvilág, amit Frank Herbert megteremtett a regényében, hogy A Dűne fordításakor mikor volt elég átemelni egyes kifejezéseket, és mikor kellett újakat alkotnia, hogy mire kellett ügyelnie ahhoz, hogy ne keveredjen ellentmondásokba, és milyen kísértéseknek kellett ellenállnia, hogy elkerüljön bizonyos fordítói csapdákat. „A műfordítás nagyrészt iparosmunka, de van egy olyan része, amikor nem az, és tulajdonképpen azért érdemes csinálni” – foglalja össze tapasztalatait. Takács Gábor, a A Dűne 2019-es kiadásának szerkesztője elmondja, hogy hol, mit és miért változtatott az eredeti fordításon, hogy mennyiben befolyásolták munkáját a regény filmes adaptációi, hogy miért kellett nagyon odafigyelni a Frank Herbert által alkotott szavak fordítására, hogy melyik idegen kifejezések jelentését szükséges akár lábjegyzetben is megmagyarázni az olvasónak, és hogy miért van jelentősége a regény utolsó mondata utolsó szavának. A Paul Atreidest alakító Timothée Chalamet szinkronhangja, Jéger Zsombor elmeséli, hogy miért trenírozza az agyát a szinkronizálás, hogy kikre és mikre kell egyszerre odafigyelnie munkája során, hogy melyek azok a gyakori szinkronhibák, amiket igyekszik elkerülni, és miért nehéz suttogás közben érzelmeket kifejezni a hangunkkal.
