Hogyan szólal meg magyarul Momo? – A FORDÍTVA második epizódjának fókuszában Michael Ende időtlen története
Michael Ende Momo című meseregénye megmutatja, hogy az idő igazi értéke annak megélésében rejlik, a Kultúrapont FORDÍTVA című minisorozatának második epizódja pedig arra keresi a választ, hogyan szólal meg a történet magyarul, és mi változik, amikor a regény lapjairól a filmvászonra kerül.
Michael Ende német író 1973-ban megjelent meseregényének főhőse egy különleges kislány, aki egy régi amfiteátrum romjai között él, és rendkívüli képessége, hogy figyelmesen meghallgat másokat. Egy nap titokzatos szürke urak jelennek meg a városban: ők az Időtakarékbank képviselői, akik ráveszik az embereket, hogy takarékoskodjanak az idejükkel, ne pazarolják azt felesleges dolgokra. Az emberek pedig egyre többet dolgoznak, sietnek, és közben elveszítik örömüket, kapcsolataikat és életük szépségét. Momo azonban ellenáll a szürke uraknak, megakadályozza tervüket, és visszaadja az embereknek az ellopott időt.
Michael Ende világsikert aratott művének fő üzenete, hogy az idő igazi értéke nem annak megtakarításában, hanem a megélésében rejlik, és mennyire fontos, hogy az időnk fölött mi magunk rendelkezhessünk. A kötet először 1986-ban látott napvilágot Magyarországon Kalász Márton fordításában, a legutóbbi, Győri László által újrafordított kiadás pedig elnyerte az Év Gyerekkönyve Díjat. Az évtizedek óta rendületlen népszerűségnek örvendő regényből készült modern, látványos szuperprodukció 2025-ben került a mozikba Christian Ditter rendezésében.
A FORDÍTVA második epizódjában Győri László műfordító az eredeti szöveghez és a korábbi fordításhoz való viszonyulásáról, illetve a „túlfordítás” elkerüléséről beszél. „A műfordítónak nincs saját hangja, a szerzőnek van hangja. A műfordítás olyan, mint egy színészi alakítás, az ő tudásán keresztül jön át a mű, vagy nem jön át” – fogalmazza. Garajszki Margit író, műfordítótól megtudjuk, hogy az új fordítás mennyivel másképpen magyarítja Momót a korábbinál, és hogy mennyi időnként célszerű újrafordítani az irodalmi műveket a nyelvezetük elavulása miatt. A Petőfi Kulturális Ügynökség munkatársa szerint nemcsak meseregénynek, de akár disztópiának vagy társadalmi szatírának is nevezhetnénk Michael Ende művét, amely a fiatalok mellett az idősebb korosztályok számára is izgalmas olvasmány, illetve filmélmény lehet. A regény filmváltozatában a Hora mestert alakító Martin Freemant szinkronizáló Görög László színművész a szakma komplexitásáról mesél, kiemelve a gyorsaság, a reflex, a ritmusérzék jelentőségét, melyek, ha egyszerre jelen vannak, örömmé teszik a munkát. Neki a Momo esetében könnyű dolga volt, mert nemcsak a regényt ismerte, de az angol színművésznek is többször kölcsönözte már a hangját.
