64537c58855ebc38ead54d7c.jpg

Ingyenesen követhető a Nemzeti Filharmonikusok koncertje

A Nemzeti Filharmonikusok művészei március 28-án Vashegyi György vezetésével egy 18. századi koncertszervezői gyakorlatot idéznek fel.

A zenében a historizmus nemcsak azt jelenti, hogy korabeli hangszerek kópiáin szólalnak meg régi művek: olykor azt is, hogy az előadók felelevenítenek egy olyan szokást, amelynek több évszázada hódoltak a zenekedvelők. Az 1780-as években Párizs templomaiban Les Deux Stabats (A két Stabat) címmel hirdették azokat a rendkívül népszerű hangversenyeket, amelyeken a közönség előbb Pergolesi, majd Haydn Stabat Materét hallhatta. A Nemzeti Filharmonikusok művészei most Vashegyi György vezetésével idézik fel a hajdani gyakorlatot.

Stabat Mater (Állt a fájdalmas anya) az egyik legismertebb katolikus latin himnusz, amely a keresztre feszített Jézus szenvedését énekli meg, de nem a Megváltó és nem is a hívek, hanem Mária, a fia szenvedését megtapasztalni kénytelen, fájdalmas anya szemszögéből. Feltételezett szerzője a 13. századi itáliai misztikus, Jacopone da Todi. Giovanni Battista Pergolesi nem sokkal halála előtt, 26 évesen, 1736-ban írta Stabat Materét, mely nemcsak a zeneszerző legünnepeltebb egyházi műve, de az egész európai zenetörténet egyik legnépszerűbb vallásos kompozíciója is. Joseph Haydn megzenésítése harmincegy évvel később, 1767-ben készült. Bár sok mindenben eltér elődjétől – míg az olasz szerző csak két szólistát, szopránt és altot foglalkoztat, Haydn szopránt, altot, tenort és basszust –, Haydn egyes részletekben mégis mintának tekintette Pergolesi akkoriban már népszerű művét.

A Vashegyi György vezényletével megvalósuló kettős produkció nemzetközi szólistagárdájában két külföldön is nagy sikereket arató magyar énekes (Baráth Emőke – szoprán, Balogh Eszter – alt) mellett francia tenor (Julien Behr) és belarusz bariton (Nikolay Borchev) lép pódiumra.

A március 28-i koncert a Müpa Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján is élőben, ingyenesen  követhető.

Ez is érdekelheti

Baráth Emőke: Keresem a szerepeim hús-vér valóját

Nyolc estén találkozhat a pályát csöndesen, felhajtások nélkül járó, ám világszerte keresett magyar sztárénekessel az Operaház közönsége. Baráth Emőke hét alkalommal Iliát játssza Mozart Idomeneo című operájában, majd május 11-én a MítoszFeszten ad áriaestet Aranykor címmel az Ybl-palotában.

Romantikus hős ősz halántékkal – Vashegyi György Massenet Wertherének lemezfelvételéről és előadásáról

Szenvedély, idill, melankólia, remény és reménytelen vágyakozás – érzelmek hullámvasútja. Massenet Goethe regénye alapján komponált operájának főszerepeit nemzetközi énekes sztárok alakítják a készülő lemezen és február 22-én a Müpában, ahol Vashegyi György vezényli a Nemzeti Filharmonikusokat.

„Elemi kötelesség a legmagasabb minőség elérése” – Vashegyi György a Nemzeti Filharmonikusok következő évadairól

Majdnem a mesebeli hetes számú évig kereste főzeneigazgatóját a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár. Kocsis Zoltán halála, 2016. november 6-a után, 2017 tavaszától 2020 nyaráig Hamar Zsolt dolgozott az együttesekkel zeneigazgatóként vagy, ahogy rövidíteni szokták: az NFZ-vel. 2022. október 1-jével pedig Vashegyi György karmester került a legnagyobb magyar zenei társulat élére főzeneigazgatóként.

„Céltudatosabban válogatom meg a felkéréseimet” – Baráth Emőke operaszerepekről, fejlődésről, tanításról

Lehet, hogy a papírjaiban Kistarcsa szerepel születési helyként, mert ott van a környéket ellátó kórház, de Baráth Emőke igazi szülővárosa Gödöllő. Otthona pedig legalább tíz esztendeje a nagyvilág, híres-rangos operaszínpadok és koncertpódiumok. 2021 óta Liszt-díjas művész, a 2021–22-es szezonra az évad művészének választották a Müpában.