A Nemzeti Filharmonikusok művészei március 28-án Vashegyi György vezetésével egy 18. századi koncertszervezői gyakorlatot idéznek fel.

Baráth Emőke

A zenében a historizmus nemcsak azt jelenti, hogy korabeli hangszerek kópiáin szólalnak meg régi művek: olykor azt is, hogy az előadók felelevenítenek egy olyan szokást, amelynek több évszázada hódoltak a zenekedvelők. Az 1780-as években Párizs templomaiban Les Deux Stabats (A két Stabat) címmel hirdették azokat a rendkívül népszerű hangversenyeket, amelyeken a közönség előbb Pergolesi, majd Haydn Stabat Materét hallhatta. A Nemzeti Filharmonikusok művészei most Vashegyi György vezetésével idézik fel a hajdani gyakorlatot.

Stabat Mater (Állt a fájdalmas anya) az egyik legismertebb katolikus latin himnusz, amely a keresztre feszített Jézus szenvedését énekli meg, de nem a Megváltó és nem is a hívek, hanem Mária, a fia szenvedését megtapasztalni kénytelen, fájdalmas anya szemszögéből. Feltételezett szerzője a 13. századi itáliai misztikus, Jacopone da Todi. Giovanni Battista Pergolesi nem sokkal halála előtt, 26 évesen, 1736-ban írta Stabat Materét, mely nemcsak a zeneszerző legünnepeltebb egyházi műve, de az egész európai zenetörténet egyik legnépszerűbb vallásos kompozíciója is. Joseph Haydn megzenésítése harmincegy évvel később, 1767-ben készült. Bár sok mindenben eltér elődjétől – míg az olasz szerző csak két szólistát, szopránt és altot foglalkoztat, Haydn szopránt, altot, tenort és basszust –, Haydn egyes részletekben mégis mintának tekintette Pergolesi akkoriban már népszerű művét.

A Vashegyi György vezényletével megvalósuló kettős produkció nemzetközi szólistagárdájában két külföldön is nagy sikereket arató magyar énekes (Baráth Emőke – szoprán, Balogh Eszter – alt) mellett francia tenor (Julien Behr) és belarusz bariton (Nikolay Borchev) lép pódiumra.

A március 28-i koncert a Müpa Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján is élőben, ingyenesen  követhető.