Kazinczy utcai ortodox zsinagóga
Fotó forrása: műtárgy.com

Válogatásunk legrégebbi épülete az 1911-13 között épült budapesti ortodox zsinagóga a Löffler testvérpár tervezésében. Löffler S. Sándor és Béla a kései szecesszió geometrikus mintázatát ötvözte az ókori közel-keleti motívumvilággal, létrehozva egy impozáns, rendkívül dekoratív külső-belső megjelenésű zsinagógát.

Fasori református templom
Fasori református templom
Fotó: Bódis Krisztián

A hazai modern templomépítészet talán legjelentősebb képviselője Árkay Aladár volt, aki folyamatosan újította meg saját építészetét. Az általa tervezett épületek stílusa is folyamatosan változott. Első, egyben egyik legismertebb temploma az 1911-13 között felépült budapesti Fasori református templom. A magyaros szecessziót sajátos geometrikus formában alkalmazta a népi építészet motívumvilágával együtt, a legkisebb részletekig kidolgozva, ezzel biztosítva a templom harmonikus  külső és belső megjelenését.

Fogadalmi templom, Mohács
Fogadalmi templom, Mohács
Fotó forrása: mohacsiak.blog.hu

Árkay Aladár fiával Bertalannal együtt tervezte Mohácson a Fogadalmi templomot. Építészeti stílusa követte a kortárs kihívásokat, az első magyarországi betonhéjazatú kupolás épületet tervezték meg. Az impozáns bizánci stílusú katolikus templom a szintén Árkay Aladár által megálmodott Városházával együtt a mai napig Mohács meghatározó épülete.

1926-ban a mohácsi csata 400. évfordulóján helyezték el a templom alapkövét, 1929-ben fogtak hozzá az építkezéshez, mely nagyobb megszakítások után 1940-ben készült el.

Árkay Bertalan felesége, Sztehlo Lili festőművész családi ráhatásra üvegfestészettel kezdett foglalkozni. Több egyházi épület büszkélkedhet általa készített színes üvegablakokkal, köztük a mohácsi Fogadalmi templom is, melynek festett ablakai a gótikus építészetet élesztik újjá. Az egyszerű kialakítású belső térben különösen jól érvényesülnek az üvegfestett bibliai jelenetek.

A Fogadalmi templom belső tere
Pasaréti Páduai Szent Antal templom

Az 1930-as évek elejétől a Magyar Katolikus Egyház olasz politikai, gazdasági és művészeti kapcsolatok hatására támogatta a modernizmust az egyházi építészetben és művészetben is. Az olasz Italiano Novecento irányzat az antik hagyományokat és a modern szemléletmódot hangolta össze, hazánkban sok követőre talált.

Pasaréti Páduai Szent Antal templom (1933-34)
Fotó forrása: wikipédia

Ez az irányzat határozta meg a Pasaréti Páduai Szent Antal templom tervezését is. A környék egyre népszerűbb lakóövezetté válva új templom építésének igényével állt elő. Rimanóczy Gyula a közelben egyre-másra épülő, Bauhaus ihlette modern épületek stílusának megfelelően álmodta meg az új templomot, Ráadásul a templom előtti téren hasonló stílusban tervezte meg a buszvégállomás és kapcsolódó épületeit, létrehozva egy harmonikus, máig működőképes téregyüttest.

Mosonmagyaróvári református templom
Mosonmagyaróvári református templom (1940)

A protestáns templomok a modernizmus mellett továbbra is a magyar népi motívumvilágot tartották fő ihletőjüknek. A Műszaki Egyetemen alakult, Kós Károly nevével fémjelzett Fiatalok csoportjának elképzeléseit is sokan követték. Szeghalmy Bálint az 1930-as években egy tucat református-evangélikus templomot tervezett, elsősorban a Dunántúlon. Jellemzőjük a fa, tégla, fehér vakolat hármasa, faragott díszsorok, téglajátékok, egyszerű, kompakt háromszög-szerkezetek. Egymáshoz hasonlító, de mégis egyedi, elegáns megjelenésű templomokat köszönhetünk neki.

Pusztaszabolcsi római katolikus templom
Pusztaszabolcs római katolikus templom

Pusztaszabolcson az 1930-as években vált valóra a hívők kívánsága, modern templomuk alapkövét 1936-ban tették le. A dinamikusan fejlődő vasúti csomópont lakói impozáns épületet vehettek birtokukba 1942-ben. A tervező, Irsy László a barokk templomok jellemzőit „fordította le” a modern építészet nyelvére. A modern vonalakat látva nem is gondolnánk, hogy a falak hazánk egyik legrégebbi működő orgonáját rejtik. Az esztergomi ferencesektől vásárolták a hangszert a pusztaszabolcsiak, amely Magyarország legrégebbi (kora barokk) és legteljesebb állapotban megőrződött nagyorgonája. Egykor Liszt Ferenc is használta.

Honvéd téri református templom, Szeged
Honvéd téri református templom, Szeged

Trianon után Erdélyből és Bánátból áttelepülve sokan választották új otthonunknak Szeged városát. A friss lakosság nagy része református vallású volt, az igényeket az egyetlen szegedi református templom nem tudta kielégíteni. Már az 1920-as években felmerült egy új templom alapítása, a megvalósítás azonban csak 1940-ben, Horthy kormányzó 1000 pengős adományával kezdődhetett meg. Borsos József tervei alapján Szeged meghatározó klinkertéglás épületeihez igazodó, elegáns megjelenésű vasbeton szerkezetű modern templom született, melynek kivilágított toronyórája az esti szegedi látkép elmaradhatatlan részévé vált.