A Szatmári-feszület a füzérradványi Károlyi-kastélyban

A zempléni erdők ölelte Károlyi-rezidencia a 19. századi romantikus kastélyépítészet jellegzetes példája, melyet egy korábbi épület átépítésével, Ybl Miklós tervei szerint 1860-70 között alakítottak jelenlegi formájára. Enteriőrjeinek különlegességét az itáliai reneszánsz eredeti kőfaragványai, márványkandallói, ajtókeretei és domborművei adják: a 16?17. századi firenzei mesterek munkáit, melyek hajdan itáliai reneszánsz palotákat díszítettek, a család vásárolta és építtette be a kastélyba. Az együttest és angolparkját a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága az elmúlt időszakban részben felújította és az Észak-Magyarországba irányuló idegenforgalom egyik kedvelt célpontjává emelte.

 

A rendszerváltás után hazatelepült, jelenleg Fóton élő Károlyi László gróf ? aki gyermekéveit még a kastélyban töltötte ? jóvoltából számos eredeti műtárgy és családi emlék díszíti a kastély enteriőrjeit. Köztük látható egy korabarokk, nagyméretű asztal, mely azonban nem művészi kvalitásai, hanem történeti értéke miatt jelentős: ezen írták alá 1711-ben a Rákóczi szabadságharcot lezáró szatmári békeszerződést. (A Károlyi Sándor nevével fémjelzett békekötést a történettudomány ma már inkább egyfajta kiegyezésként, mintsem valamiféle árulásként tartja számon.) Az ún. Szatmári-asztal Szent István ünnepe alkalmával újabb történelmi relikviával egészült ki, mégpedig azzal a feszülettel, amely a békeszerződés aláírásakor a ?Krisztus előtti?-séget szimbolizálva az asztalon állott.

 

A korpusz mintegy 70 cm magasságú, volutás talpazaton álló fából faragott kereszt, rajta Jézus rendkívül finoman kifaragott alakjával. Stílusjegyei is megerősítik, hogy a 17. század végén vagy a 18. század elején készülhetett. Érdekessége a posztamensében lévő kis fiók, mely egykor alighanem az ostya tartására szolgált. Ebből következően valószínűleg nem is templomba szánták, hanem ?utazott?, azaz tábori misézésre, illetve a főúri utazások alatti vallásgyakorlásra szolgált. A Szatmári-feszület a váci egyházmegye egyik plébániáján vészelte át a történelem későbbi viharait, majd a püspökségi gyűjteménybe került. Tiszteletben tartva a Károlyi család tulajdonjogát, Beer Mikós váci püspök a közelmúltban adta vissza Károlyi Lászlónak, aki most a füzérradványi Károlyi-kastély kiállítására kölcsönözte.