Az intézmény 1924-ben, a bécsi Collegium Hungaricummal egy évben nyílt meg, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter hathatós támogatásával. Elsődleges célja az volt, hogy nagyvonalú ösztöndíjprogrammal támogasson frissen végzett tehetséges diákokat, fiatal tudósokat és kutatókat, de kulturális és tudományos programokat is szervezett. Ma a CHB, mely kísérletezőkedvéről és együttműködésben létrejött projektjeiről ismert a német fővárosban, a kulturális cserekapcsolatokra helyezi a hangsúlyt. Nem lesz ez másképp a centenáriumi évben sem.
Visszhangzó archívumok
A CH100 rendezvénysorozat a berlini Tudományok Hosszú Éjszakáján indul, és az év végéig tart. Nyitóeseménye, az Echoing Archives középpontjában egy különleges hangdokumentum áll, amelyen az intézetet alapító irodalomtörténész, Gragger Róbert beszél. A Porosz Állami Könyvtár hangtárában szinte napra pontosan száz évvel ezelőtt rögzített háromperces felvételre tavaly ősszel bukkantak rá az intézet munkatársai a berlini Humboldt Egyetem hangarchívumában. A nem mindennapi kordokumentum június 22-én szólal meg először a nagyközönség előtt.
Ez a viaszlemezen őrzött hangfelvétel a kiindulópontja a Tudományok Éjszakáján bemutatásra kerülő programoknak, amelyek a CHB történetét és a speciális gyűjtőkörű archívumok működését járják körbe. Öt, egyenként félórás előadás keretében neves kutatók beszélnek magyar vonatkozású archívumi gyűjteményekről és tartalmaik megőrzésének módjáról, kortárs művészek pedig Gragger hangjára épülő, kifejezetten a CHB számára készült installációkat és performanszokat mutatnak be.
Gragger Róbert hangját a Klänge berühren (Hangok érintése) interaktív installáció egy érintőképernyő segítségével teszi láthatóvá, az Echologia performansz-koncert négy zenei tételben közelíti meg, az egyetemi hangarchívum vezetőjének előadása pedig történeti kontextusba helyezi a felvételt. Végül német és magyar kutatók a művészet és tudomány határmezsgyéjén mozgó munkájukba nyújtanak betekintést.
A részletes program a CHB honlapján érhető el.
Fejezetek egy intézet történetéből
A nyár folyamán az intézet kiállítóterét is a Collegium Hungaricum történetével foglalkozó művészi reflexiók töltik meg. Az Életre kelt archívum sorozat keretében havi ritmusban, szombat délutáni kötetlen összejöveteleken mutatják be fiatal magyar képzőművészek az intézet által kiírt nyílt pályázatra beérkezett alkotásaikat. Cséffai Györgyi A kultúra magvai, Om Bori Archive Reloaded és a Babos–Huszár művészduó netbox című installációi a Collegium Hungaricum archív anyagára és hajdani ösztöndíjasainak életére reflektálnak. Október közepétől pedig a mesterséges intelligencia bevonásával létrejövő immerzív kiállítás folytatja a sort, amely 21. századi eszközökkel tárja a nagyközönség elé az intézet archívumában végzett kutatások eredményeit.
A berlini magyarok nyomában
Ősztől a CHB saját fejlesztésű innovatív okostelefon-alkalmazása, a pontberlin segítségével indulhatunk a berlini magyarok nyomába, miként járultak hozzá ma is meghatározó módon a metropolisz fejlődéséhez. A 20. század során számos magyar művész és tudós alakította a német főváros arcát, legyen szó lakóházakról vagy színházépületekről, művészetről vagy politikai vitákról, tudományról, zenéről vagy irodalomról, táncról vagy futballról – Berlin számtalan területen őrzi a városban élt magyarok kézjegyét. A tartalmában fokozatosan bővülő applikáció a jubileumi év után is a berlini magyar jelenlét lenyűgöző bizonysága marad.
A Collegium Hungaricum szeptemberben alapítójára, a fiatalon elhunyt irodalomtudósra, Gragger Róbertre emlékezik, akit a berlin-dahlemi temetőben helyeztek örök nyugalomra. Itt kerül majd sor az elkötelezett tudós és kulturális diplomata életművének és munkásságának méltatására.
Decemberben az egykori Collegium közkedvelt ünnepségeit, a táncos összejöveteleket, tea- és söresteket felelevenítve jubileumi bált rendezünk. Évzáró eseményünkkel az elődök hagyományaihoz híven azokat szeretnénk a táncparkettre hívni, akik napjainkban segítik a Magyarország és Németország közötti kulturális és tudományos kapcsolatokat, a kreatív és előremutató eszmecserét.
A centenárium egész évben látványosan jelen van Berlin szívében, a Brandenburgi kapu tőszomszédságában is: a magyar nagykövetség kirakataiban tíz nagy méretű plakát meséli el a CHB százéves történetét, és invitálja az érdeklődőket az intézet impozáns épületébe.
Létrejöttében jelentős szerepet játszott Gragger Róbert (1887–1926) irodalomtörténész, egyetemi tanár és kulturális diplomata, aki 1916-ban megalapította a berlini egyetem ma is működő Magyar Intézetét. Ezt egészítette ki 1924-ben Klebelsberg Kunó magyar és Carl Heinrich Becker porosz kultuszminiszter együttműködésének köszönhetően a Collegium Hungaricum, amely fennállásának első 20 évében mintegy 400 fiatal magyar kutató berlini tartózkodását támogatta ösztöndíjakkal.
A II. világháborút, majd Berlin 1961-es kettéosztását követően az intézetnek újra kellett gondolnia működését. Önálló épületet 1973-ban kapott ismét: az ekkor megnyílt Magyar Kultúra Háza 1990-ig meghatározó szerepet töltött be Kelet-Berlin szellemi életében. Ezt követően az újraegyesített város pezsgő kulturális kínálatának alakításában az intézet már Magyar Ház, majd Collegium Hungaricum Berlin néven vett részt. 2007-ben pedig visszaköltözött eredeti helyére, a Múzeumsziget közvetlen szomszédságában létesült új, impozáns épületbe.
Ma a CHB elsősorban a kultúra területén tevékenykedik. Programjait helyi intézményekkel közösen, magyar, német és nemzetközi művészekkel együttműködésben hozza létre. Saját kiállítótérrel és könyvtárral rendelkezik, kínál magyar nyelvtanfolyamokat és családi programokat. A CHB alapító tagja az európai kulturális intézeteket összefogó EUNIC berlini klaszterének.
