Szecesszió a kőbányai panelek között

Az 1800-as évek végén a rohamléptekben fejlődő világváros, Budapest számára Kőbánya biztosította az itteni szőlőskertek révén a bort, a sertéstelepek adták az ételt, a kőbánya és a téglagyárak biztosították az építőanyagot, míg a sörgyár természetesen a folyékony kenyeret. 1870-ben még csupán 3400 fő lakott itt, a századfordulón már huszonötezren. A megnövekedett lakosságszám új épületeket igényelt. Az 1870-es évek közepétől pusztító filoxérajárvány áldozatává váltak a kőbányai szőlőskertek is, így azok helyén lázas építkezés indulhatott meg.

Lechner Ödönnek, a szecesszió hazai mesterének két kiemelkedő épülete is található Kőbányán: a Szent László-templom és a Vágó Józseffel közösen jegyzett X. kerületi Állami Főgimnázium, jelenleg Szent László Gimnázium.

A gyarapodó lakosságszámnak köszönhetően a kőbányai katolikus hívők az 1800-as évek végére kinőtték az apró Conti-kápolnát, új templom építését határozták el, de óriási léptékben gondolkodtak: kétezer fő befogadóképességű templom építésébe vágtak bele. Lechner Ödönnek a pályázatra elsőként beadott tervét annak modernsége miatt nem fogadták el. Ez egy bizánci stílusú, kupolás templom lett volna, amelynek különálló haranglábához árkádok alatt lehetett volna eljutni. Lechner másik tervpályázata már sikeres volt: a Budapest legmagasabb templomtornyával büszkélkedő Szent László-templom szecessziós, magyaros és keleties elemekkel is díszített, de ezektől a jegyektől függetlenül a templom leginkább neogótikus megjelenésű.

Lechner keze nyomát leginkább a templom külső megjelenésében láthatjuk viszont, mert a belső térkialakítást – a gyülekezet szerint Lechner túlságosan lassú munkája miatt – egy másik mesterre, Tandor Ottóra bízták. Az 1899-ben átadott, téglasávos, színes Zsolnay-cseréppel fedett, faragott kőcsipkés istenháza Lechner egyik legjelentősebb alkotása, amelyen visszaköszönnek a mester legszebb szecessziós mintái is.

Lechner másik Kőbányához kapcsolódó alkotása tanítványával, Vágó József építésszel közös munkában készült el. Vágó nagyon tisztelte a magyar építészet megújítóját, a terveken a mester nevét szerepeltette, ezért nehéz nyomon követni, hogy hogyan osztották meg a tervezői munkafolyamatokat. Az iskola bejáratánál, a kapu melletti domborművön is csupán Lechner Ödön monogramja szerepel, Vágóé nem. Az épület már inkább a késő szecesszió stílusában készült, motívumvilága inkább Vágó József elképzeléseit tükrözi. Az Állami Főgimnázium modern épülete 1915-ben fogadta először a diákokat a tágas előterében, az ovális dísztermében és az udvarra néző tantermeiben.

Kőbányán találhatjuk Budapest egyik legszebb zsinagógáját is. Építésze az a Schöntheil Richárd volt, akinek Kőbánya szecessziós arculatát köszönhetjük. Schöntheil 1874-ben született Csókán, 1896-ban szerezte meg építészdiplomáját a Műegyetemen. 1908-ban alapította meg a Schöntheil és Társai, Kőbányai Egyesült Építőiparosok elnevezésű irodáját. Sajnos Schöntheil működéséről nagyon kevés információ maradt fenn, szerencsére épületei egy részére, mintegy cégérként felkerült a neve: a cikkben bemutatott házak jó részén olvasható a mai napig.

A már említett zsinagóga 1910-ben épült fel a Cserkesz utcában, jórészt adományokból. A bizánci és szecessziós stílusjegyekkel gazdagon díszített épület mozgalmas tér- és felületkialakítású, mégis harmonikus megjelenésű.

A rusztikus kőburkolat és a meszelt falak váltakozása, a magyaros díszítésű Zsolnay-kupolák, az óriási színes üvegablakai teljesen egyedi megjelenésűvé varázsolják ezt a gyönyörű épületet.

A II. világháború után évtizedekig raktárként használták, majd a Magyar Pünkösdi Egyház gyülekezete szerezte meg, felújították a teljes épületegyüttest, és szerencsére megőrizték az eredeti berendezés megmaradt elemeit. A panelépületek árnyékában igazi építészeti kincs bújik meg Kőbánya szívében.

Schöntheil építészirodáját és műtermét is ide, Kőbányára álmodta meg: a Martinovics tér 4/A (korábban Gergely utca) szám alatt található ez az ötemeletes épület. Az építész a negyedik és az ötödik emeleten alakította ki műtermét is magába foglaló lakását, a lakáson belüli lépcsőn lehetett az emeletek között mozogni. Budapest mértani középpontjában található az épület, amely kimagasodik szomszédjai közül. A nyitott és zárt erkélyek váltakozásával tette mozgalmassá a homlokzatot, így nem érezzük túlságosan robusztusnak. Az ötödik emeleten még egy tetőteraszt is kialakított az építész, természetesen a maga számára.

A lépcsőház és a kapu virágmintás kovácsoltvas korlátjai és a folyosók gyönyörű piros színű Zsolnay csempéi máig megcsodálhatók.

Az Állomás utcában két Schöntheil által tervezett szecessziós lakóház is található. A 4-es házszám alatt Fried Jeromiás villája található, elegáns homlokzatán faragott kőcsipkékkel.

A 18-as házszámú épület a Magyar Mezőgazdák Szervezetének igazgatója, Csáky Ferenc számára épült. A házon több remek kőszobor található, ezek Marchenke Vilmos épületszobrász alkotásai, aki többek között az Operaház és a bazilika építkezésén is dolgozott.

Az Állomás utcáról nyíló Hölgy utcában Vitézy György sertés-nagykereskedő számára 1905-ben építette át Schöntheil szecessziós stílusúra a házát. Az épületet nemrég felújították, a színes kerámiadíszek, virágfüzérek, csempék szerencsére továbbra is ékesítik a házat.

Ugyancsak a Hölgy utcában található Lőwy Károly gabonakereskedő háza. Az épületen a szecessziós díszítőmotívumok mellett Szent István és Gizella királyné koronás arcát rejtő domborművek és a sertéskereskedelemre utaló, ugyancsak domborművekbe álmodott életképek is láthatók.

A kőbányai Óhegyen épült családi házas övezetben is találhatunk Schöntheil Richárd által tervezett épületeket, a homlokzatokon a szecesszió különböző válfajainak motívumkincse köszön vissza: magyaros virágminták és a bécsi szecessziót idéző geometrikus mintasorok is találhatók a Petrőczy és Márga utcák lakóházain.

A kőbányai art nouveau sétát egy késő szecessziós stílusú templommal zárjuk.

Árkay Aladár tervezte a kőbányai Óhegyen álló Mindenkor Segítő Szűz Mária-plébániatemplomot, amely lengyel nemzetiségi templomként is ismert. A kőbányai lengyelek – közel tízezren lehettek – először a kicsi Conti-kápolnát használták, míg el nem készült az Árkay tervezte új templom. Az egyszerű megjelenésű istenháza 1926-ra készült el, a nemzeti romantika stílusa keveredik rajta a szecesszióval. Az épület belső terét Malczyk Károly lengyel festőművész szekkói díszítik, amelyek stílusukban szintén a szecessziót idézik.

Fotók: Budai Kriszta / Kultúra.hu