Szentgyörgyi Bálint: Nem hiszem, hogy A besúgó folytatásával is húsz évet kéne várni
Modern népmesének tűnik, hogy a 2020-as évek első harmadában egy ismeretlen magyar fiú bemegy a Trónok harcával dübörgő HBO-hoz, előadja az ötletét, és a streaming világhatalom urai rábólintanak: Szentgyörgyi Bálint megcsinálhatja a magyar nyolcvanas években játszódó sorozatát. A besúgó sikert aratott, majd az első évadnál megállt. A mesehős története viszont a BBC-nél és a Paramountnál folytatódott, most pedig hazatért, és a Nemzeti Filmalap támogatásával leforgathatja első mozifilmjét. A kanyarokról is beszélgettünk Szentgyörgyi Bálinttal.
A besúgó révén kerültél rendezőként a külföldi piacra?
A sorozatunkat a Genfi Filmfesztiválon mutatták be a világnak 2021 novemberében. Az első két epizódot, és azt látva, ahogy utána kommunikáltam az újságírókkal, megkeresett egy angol ügynökség. Amire A besúgó a csúcson pörgött 2022 tavaszán, már volt egy angol ügynököm, és ez konkrét ajánlatokhoz vezetett.
Mit ajánlottak?
Megkérdezték, hogy lenne-e kedvem, affinitásom angol nyelven rendezni. Amikor 2022. április elsején itthon is bemutattuk A besúgót, én aznap elmentem Cannes-ba a sorozattal, utána Londonban folytattam a turnét. Amikor a nézők az első részeket látták, én az első külföldi találkozóimat bonyolítottam. Óriási szerencsém volt, mert egész addigi életemben ezt akartam, ez volt a célom, ezért imádkoztam, ezt reméltem. Miközben jártam producerről-producerre, folyamatosan kaptam az információkat arról, hogy alakulnak a dolgok, nemcsak itthon, de 61 országban, ahová exportáltuk a sorozatot.
Mert ebben a 61 országban találták meg a sorozatot az HBO előfizetők?
Ahogy mondod. Hátborzongató volt belegondolni, hogy egy gombnyomásra ennyien látták.
Hányan látták?
A pontos számokat még én sem látom az HBO-n belül, de milliós nagyságrend. Az biztos, hogy egy gombnyomásra ugyanúgy feltűnt a sorozat egy texasi benzinkúton, mint egy spanyol tapas büfében, vagy egy cseh erdei kunyhóban. Izgalmas volt, amikor jönni kezdtek az Instagramon, meg mindenhol máshol az üzenetek a világ minden tájáról. Bejelentkezett például egy dél-amerikai ápolónő, aki leírta, hogy annyira fáradtak a műszak után a férjével, hogy nem szoktak feliratos filmet nézni, de ezt elkezdték, és elkapta őket a gépszíj Száva Zsolttal és Magyarországgal kapcsolatban, és alig várják, hogy idelátogassanak és megnézzék maguknak Budapestet.
Hogyan alakult a külföldi karriered?
Hála Istennek, eddig jól alakultak a dolgok, elkezdtek jönni az ajánlatok a nyugati piacról. Az első külföldi produkció, amit rendeztem, egyébként nem a King and Conqueror, amit nemsokára bemutatnak Londonban, hanem a korábban a Paramount számára forgatott Band of Spies nevű sorozat.
Kémek bandája?
Valami ilyesmi lesz a magyar címe. A müncheni olimpián kezdődik 1972-ben, és a Fekete Szeptember terrortámadása és az utána következő válaszcsapásokat dolgozza fel az izraeli Moszad és a merényletet elkövető palesztin terroristák között.
Ez a folyamat most sajnos ismét túlságosan aktuális.
Bizony. Nagyon izgalmas volt, és lényegesen nagyobb költségvetésből készült, mint A besúgó. A nyolcrészes limitált széria a Paramount Plus csatornán fut majd.
Dokumentarista megközelítésű, vagy az akció irányba megy el?
A valóságot mutatja be úgy, ahogy volt, és arra törekszik, hogy mindkét oldal komplexitását értsük meg. Érdemes lesz megnézni.
A színészek honnan jöttek?
Autentikus izraeli és palesztin színészek játszanak a sorozatban. Erre nagyon figyeltünk, úgyhogy angolul, héberül, arabul, franciául és németül is beszélnek a benne. A történet nagyrészét Máltán forgattam le, de a müncheni és a párizsi jeleneteket Budapesten. Különös érzés volt, mert azon ritka rendezők egyike lettem, aki a saját hazájában forgatott egy teljesen külföldi produkciót.
Olyasmire számítsunk, mint a Fauda nevű sorozatban megmutatott kényszerű és könyörtelen, sorstragédiát idéző harcról a Moszad és az arab terrorszervezetek között?
Olyan értelemben jó a párhuzam, hogy a forgatókönyvíró ugyanaz.
Hány részt rendeztél a nyolcból?
Három epizódot.
A terroristák után jött a BBC kardozós sorozata?
Igen, miután ezt leforgattam, belecsaptam a következő rendezői feladatba, ez volt a BBC King and Conqueror című sorozata.
Ez hol forgott?
Izlandon, ezért a tavalyi év nagy részét ott töltöttem.
Miközben egy kosztümös történelmi sorozaton dolgoztál?
Igen, ez egy középkori királydráma Hódító Vilmosról. Nagyon izgalmas mese csatákkal, páncélokkal, intrikákkal, nagy személyiségekkel.
A besúgó ideje a nyolcvanas évek Magyarországa, a Kémek bandája a hetvenes évek Európája, majd jött a 11. századi Anglia – elég széles történelmi merítés. Bármelyik korban otthon vagy?
Az bennük a közös, hogy A besúgó, a Band of Spies és a King and Conqueror is egy-egy ország vagy egy-egy nagy terület meghatározott történelmi korszakáról szól, emberi sorsokon keresztül.
Milyen volt külföldi színészekkel, sztárokkal forgatni?
Jó. A BBC sorozatában először forgathattam világsztárral, mert a főszereplő a dán Nikolaj Coster-Waldau, akit a Trónok harca óta mindenki ismer. Az élet úgy hozta, hogy ráadásul barátok is lettünk. Ilyesmire egyáltalán nem számítottam. Jártam azóta nála Los Angelesben, vannak közös terveink. Az is izgalmas volt, amikor megjelent Jean-Marc Barr, a francia színész, aki a Nagy kékség című filmben Jean Reno mellett játszotta a másik srácot, valójában ő volt a Luc Besson-film főszereplője. Ma a hatvanas évei közepén jár, tele van életerővel. Azóta leginkább Lars von Trier filmjeiben láthatta a közönség. Az utóbbi években kicsit eltűnt, és szerintem nagyon erős alakítással tér vissza. Láttam már ilyet itthon is.
Kire gondolsz?
Funtek Frigyesre, aki A besúgó Csaplár elvtársaként tért vissza hosszú kihagyás után. Néha azt érzem, hogy a hatvanasokkal sokkal jobban megértem magamat, mint a saját korosztályommal.
Most pedig következik itthon az első mozifilmed.
Sűrű ősz elé nézek, hiszen heteken belül indul a King and Conqueror a BBC főműsoridejében. Nem lesz sok időm örülni vagy rágódni, mert az ősszel van még egy bemutatóm, a Band of Spies. És közben sem állunk meg, hanem a Jóistennek hála elkezdtem előkészíteni negyedik produkciómat az EGY/Ke című első mozifilmemet.
Rendezőként mennyire kell másképp gondolkodnod, mint amikor sorozaton dolgozol?
A feladatom ugyanaz: úgy kell elmesélni a történetet, hogy az érzelmileg megérintse a nézőt. Mindig akkor történik meg a csoda, amikor a néző emocionálisan is bevonódik. Mivel olyan történettel dolgozunk, ami alkalmas erre, bízom benne, hogy menni fog. Nagyon izgalmas abból a szempontból is, hogy ismét itthon, magyarul, magyar színészekkel forgathatok egy kortárs magyar történetet.
A megjelent sajtóanyag egy furcsa thrillert ígér a mai harmincasok világában, melyben egy gyermektelen házaspár összefut az erdőben egy sráccal, aki azt állítja, hogy ő a fiuk. Ez kinek az ötlete volt?
Köbli Norbert írta a forgatókönyvet és a sztorit is ő hozta.
Szereplők, helyszínek, pontosabb műfaj?
Egyelőre többet nem mondhatok erről. Az biztos, hogy Köbli Norbert forgatókönyvíró, Illés Gabriella, a Toxikoma producere és jómagam nem véletlenül álltunk össze erre a történetre. Más történeteken is gondolkodtunk, de úgy döntöttünk, hogy ez a jó, ezt szeretnénk elmondani.
Az NFI közleménye szerint a Nemzeti Filmintézet Filmszakmai Döntőbizottsága 999 999 980 Ft támogatást szavazott meg a filmre. Miért spóroltak meg 120 forintot?
Erről semmiféle információm sincs, de az biztos, hogy ebből a pénzből nagyon jó filmet készítünk.
Mikor mutatjátok be a tervek szerint?
Ősszel forgatunk, és jövőre mutatjuk be, tehát elég feszes a tempó.
Szerinted elkészülhet valaha A besúgó második évada?
Biztos vagyok benne. Nem fogunk úgy meghalni, hogy nem forgatjuk le.
Ez a forgatási határidő elég bizarrnak tűnik.
Emlékszel az Olsen banda kalandjairól szóló dán mozis sorozatra?
Igen.
Szerintem a legjobb rész az, amikor húsz évvel az eredeti után, már nyugdíjas korukban még egyszer visszajönnek. De nem hiszem, hogy A besúgó folytatásával is húsz évet kell várni.
Fotók: Csákvári Zsigmond/Kultúra.hu