Az újra megválasztott elnök a tisztújító közgyűlés után tartott sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az elkövetkező időszakban a legfontosabb feladat a Magyar Írószövetség jövőképének, szerepének a megfogalmazása lesz. Hozzátette: az elkövetkező három évben ez egyrészt gyakorlati, másrészt eszmei kérdésekből fog állni. Az újjáválasztott elnök azoknak is megköszönte a jelenlétet és a munkát, akik nem őt vagy a jelenlegi vezetőséget szerették volna a szervezet élén látni.

szentmartoni

Szentmártoni János elismerte, hogy egy kilencszáz fős szervezetben nem tetszhet mindenkinek az, ahogy a vezetőség végzi a munkáját, de ezzel számolnia kell mindenkinek, aki vezetői szerepet vállal. Mint fogalmazott: eddig is igyekezett bizonyítani munkájával ? szerkesztőként és írószövetségi elnökként egyaránt ?, hogy nem árkokat ástak kollégáival, hanem éppen hogy hidakat építettek táborok, nemzedékek, vélemények között. Hozzátette: ?így igyekszünk az elkövetkező három évben is ennek szellemében cselekedni, hogy azokat is szolgájuk, akik nem ránk szavaztak a mai nap folyamán?.

Szentmártoni János elmondta: eddig tartotta magát ahhoz, hogy a háttérben zajló szervezkedésnek nem adott hangot sem a sajtóban, sem a jelenlegi elnökségnek nem engedte, hogy ezt felhozza, ám a mostani eredmények is azt bizonyítják, hogy hosszú távon mindig az egyenes és tiszta játék vezet eredményhez.

Mint kifejtette: amennyiben az Írószövetség azon tagjai, akik elégedetlenek a jelen vezetéssel, időben kérték volna, hogy a szervezet adjon teret vagy kommunikációs csatornát számukra ahhoz, hogy bemutatkozhassanak a maguk programjával, akkor a demokratikus szabályoknak megfelelően ennek eleget tettek volna. ?Meggyőződésem, hogy ha nyilvánosan vállalták volna a véleményüket, akkor eredményesebb lett volna az ő munkájuk is? ? zárta gondolatait az elnök. Mindezzel arra utalt, hogy korábban tudomása volt arról: rajta kívül más is indulni szándékozik az elnöki posztért, de mivel az érintett kerülte a nyilvánosságot, ő sem árulta el a nevét.

A tisztújító közgyűlésen a Magyar Írószövetség választmánya újra megválasztotta a hattagú elnökségbe Vasy Gézát, Erőss Kingát, Fekete Vincét, Mezey Katalint, Dobozi Esztert és Csender Leventét.

 

A Magyar Írószövetség tisztújító közgyűlésének részvetőit Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is köszöntötte levélben. Mint írta: az Írószövetség fontos közösség a nemzet életében, tisztújító közgyűlésének minden időben van tétje. Magyarország csak akkor lehet erős, ha erősek a közösségei. Erősek az összetartozásban, ha vannak közös szavaik és közös történeteik, közös céljaik ? fűzte hozzá Balog Zoltán üzenetében, amelyben kiemelte a szellemi honvédelem fontosságát is. A miniszter Szentmártoni Jánost méltatva úgy fogalmazott: összetartotta és reményei szerint össze is fogja tudni tartani ezt az óriási közösséget, megőrizve és megerősítve a szövetség szellemi erejét és az elődök emlékét.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke elmondta: nélkülözhetetlen az a fajta állami szerepvállalás, amely nem avatkozik bele az írói alkotómunkába, hanem humánus és nemzeti-keresztény értékrendje alapján anyagi és szervezeti kereteket biztosít az alkotási folyamat megvalósulásához.

Download.aspx

Az első szabad választásokat követően gyökeresen megváltozott az irodalom, az irodalmi közélet és az írók helyzete. Csökkent az érdeklődés a szépirodalmi művek iránt és a hatalomnak sem olyan fontos ma már, hogy mi történik az irodalom különböző fórumain ? fogalmazott. Kiemelte: az előző rendszerben az ?írónak rangja és erőtere volt?, az Írószövetség pedig a maga eszközeivel folytatott szabadságharcot a szólás és az írás szabadsága mellett. ?Több mint két és fél évtizede élünk idézőjeles szabadságban, és igencsak megritkult a levegő körülöttünk? ? hangsúlyozta. Hozzáfűzte: ma szervezkedni kell, új helyzeteket, lehetőségeket kell teremteni a közélet, a média világában.

L. Simon László országgyűlési képviselő, az Írószövetség korábbi titkára hangsúlyozta: a szervezetnek a Magyar Művészeti Akadémia létrehozása miatt is megváltozott kulturális térben az érdekképviseleti munkára, 1956 szellemiségének megőrzésére, valamint az irodalom presztízsének emelésére kell helyeznie a hangsúlyt. L. Simon László kiállt az Írószövetség jelenlegi vezetése mellett, kiválónak minősítve Szentmártoni János és az elnökség eddigi munkáját.

 

?Ne hagyjuk, hogy a belső viták elfajuljanak és a szervezet létét veszélyeztessék? ? fogalmazott. Emlékeztetett: az elmúlt hat évben nem csupán az Írószövetség költségvetési támogatását sikerült méltó módon rendezni, hanem a szervezet székházának helyzetét is, és 2010 óta jelentősen növekedett az állami elismerésekkel járó pénzjutalom értéke és a jelenlegi kormány komoly rehabilitációs munkát is elvégzett azzal, hogy az Írószövetség számos tagja részesült Kossuth- és Széchenyi-díjban.

A közgyűlésen az elnökség az Írószövetség örökös tagjává választotta kimagasló életművéért Király Lászlót, Kodolányi Gyulát, Tamás Menyhértet és Tóbiás Áront. Posztumusz örökös tagságban részesítették Bella István költőt, Lázár Ervin írót, Páskándi Géza írót, valamint Oláh János írót, költőt és szerkesztőt.

Az eseményen megemlékeztek az Írószövetség elmúlt három évben elhunyt tagjairól, köztük Göncz Árpádról, Hankiss Elemérről, Gereben Ágnesről, Oláh Jánosról, Juhász Ferencről és Csoóri Sándorról is. Felolvasták Szakonyi Károly, az Írószövetség örökös tagja, valamint Tie Ning, a Kínai Írószövetség elnökének levelét is, akik mindketten kiálltak üzenetükben az Írószövetség jelenlegi vezetése mellett.

Forrás: MTI

Fotó: MTI/ Mohai Balázs