Csacsinszky Pál, az ifjú bankonc, a modern idők trubadúrja szerelmes a szerelembe. Tóth Margit (művésznevén Manci), a mulató édes pillangója rajong a fiatalemberért. Bizonyosné előszeretettel fogadja érzékien dögös teste oltalmába a helyes és édes fiúkat. Bizonyos úr mindezt jó szemmel nézi, sőt egyenesen támogatja a szépasszony kalandjait. Minden adott tehát az izgató, olykor perverz szerelmi sokszöghöz, ám a Lila ákác története mélyebb rétegeket is rejt.
Szép Ernő a 20. századi magyar irodalom sokoldalú alkotója. A gyermeki, a lírai naivitással működtetett nyelv a jelenkori olvasót, hallgatót kizökkenti a megszokott befogadói hozzáállásából, mivel időnként eltávolítja a történettől. Azzal tart feszültségben a szerző, hogy a befogadó csakugyan azt hallja-e, amit hall, és hogy az éppen elhangzottak manapság is azt jelentik-e, mint a megírás idejében.
A közhiedelemmel ellentétben nem Móricz Zsigmond, hanem a szélsőséges hangulatok mestere, Szép Ernő írta színpadi irodalmunk legvígabb és legelkeseredettebb mulatozását a Patika című színműve felejthetetlen első részében. Ahogy talán a leglíraibb darab is az övé a Május című egyfelvonásos alkotójaként.
Szép Ernő sosem volt igazán divatos, de a lírát, prózát és drámát egyaránt magába foglaló életmű búvópatakként többféle korszakban jelen volt. Olyan a szerző utóélete, mint például Füst Miláné, akit szintén folyamatosan (újra)felfedez a színház. A szerző Lila ákác című regényéből és színművéből két előadás is készült az évadban.
Kegyetlen játszmák Kecskeméten
A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban Kovács Lehel rendezte szerelmes história az író színdarabjából készült. A kecskeméti Lila ákác című előadásban Ámor nyilának felettébb változatosak az irányai. Ennél már csak a nemek körvonalai a bizonytalanabbak. Mindenkiben bőségesen van a nőből és a férfiból egyaránt. A szereplők többségénél szembetűnik egy-egy gesztus, amelyek elbizonytalanítanak az adott személy nemi hovatartozását illetően. Nagy Nikolett lendületes koreográfiájának és Zöldy Z Gergely díszletelemeinek köszönhetően nemcsak a helyszínek közül az egyik a lokál, de maga a világ válik azzá. A mulatón kívül nem maradt hely az életnek, a lokálban sokkal kegyetlenebbek az emberi játszmák, mint azt elsőre gondolnánk.
Az egyik felettébb nyugtalanító jelenetben Zsüzsü (Csapó Virág) mulatójában zsidót vernének. Hosszan kerestetik a pofon verni szándékozott vendég, aki úgy fér bele az izraelita kategóriájába, hogy kellemes, szimpatikus tulajdonságai nem találtatnak. A hosszas kutakodás sem hoz eredményt, holott a mulatóban többen is zsidónak vallják magukat, például Józsi pincér (Kelemen Örs), így a dúlás elmarad.
Tóth Manci és Csacsinszky Pali nem mindennapi kettőse az előadás komoly értéke. Tóth Manci tenyeres-talpas, aszexuális lány, nem tipikus éjszakai pillangó. A fiús jelleg ellenére szexuális kisugárzása lesz. Bori Réka szélsőségekből építi meg Mancit. A lilás rózsaszín brokátruhába és szandálba bújtatott test (jelmez: Molnár Anna) szeretne nővé lenni. A mulatóbéli hölgyet nemcsak a szárnyak miatt érezhetjük angyalinak. Nőiessége nem a meseszerű, nem a mitológiai külsőségekben keresendő, hanem abban a törődésben és figyelemben, ahogyan körülveszi a szeretett férfit. Mancit Csacsinszky több alkalommal nem a száján, hanem atyaian-barátian a homlokán csókolja meg, ilyenkor látni a lány türelmetlenségében mélységesen csalódott arcán, hogy éppen a világ dől össze benne.
Koltai-Nagy Balázs fehérre mázolt arcú, könnyes szemű bohócnak játssza Csacsinszky Pált. A színész a valahová a távoli messzeségbe révedő tekintete a clown szomorúságával számol el saját iszonyatos csalódásával. Nem szerelmi bánat ez, hanem a felnőttek világába érkező, a gyermekkorát sirató fiatal lélek alapvető szomorúsága. Nincs mit tenni, most már ezen az oldalon kell maradnia.
Csacsinszky líraian elérhetetlennek gondolt szerelme, Bizonyosné (Märcz Fruzsina) nem több ledér, idősödő asszonynál, de ez csak adalék a clown világtól való elidegenedéséhez. Csacsinszky, a hiperaktív hősszerelmes unalmában kikezd Tóth Mancival. Nemcsak hogy nem veszi komolyan a másikat, de lenézően játszik vele, olykor sértegeti. Sokáig nem felejti a néző, amint Csacsinszky kétségbeesetten követeli vissza Mancit a könyörtelen Angelusz papától (Sirkó László). A fiatalember öklével hosszasan veri a padlót, így siratva az örökre elveszett szerelmet.
Mai budapesti hétköznapok
Az Orlai Produkciós Iroda gondozásában a Belvárosi Színházban Lila Akác Lokál címmel írt és rendezett előadást Szép Ernő klasszikusából a szerző regényét és drámáját egyaránt felhasználva Tasnádi István. A szerelmespár hétköznapibb a kecskeméti előadásban látottnál, ám kapcsolatuk nehezebben fogható meg.
László Lili alakításában T. Manci mindenekelőtt önérzetes teremtés, aki jóval érettebb személyiség Cs. Palinál. A lány talpraesett rafinériával kéri a pénzt escort szolgáltatásaiért. Miután B. úrnál nincs elég készpénz, a bártündér elővarázsol a csöppnyi ridiküljéből egy kártyaleolvasó gépet, így könnyítve koros lovagja fizetését. Bár lokálban dolgozik, férfiakat szórakoztat, mégis tiszta lélek a lány.
Dobostorta, forró limonádé, halljuk a Rohonyi Barnabás megformálta Cs. Palitól. T. Manci, a megnevezett találva érzi magát, de a távolba is vész a lány szerelmének esetleges beteljesedése. Rohonyi szinte ráolvasásként, meggyőzően használja a szecessziós díszítettségű színpadi nyelvet, máskor ugyanez a monotonitást, a modorosságot súrolja. Amennyit nehezen ad magából a fiatalember a lánynak, azt rögtön vissza is veszi. Nem szerelem, de romantikus évődés kapcsolata T. Mancival, így veszít tétjéből a végkifejlet.
Leginkább a zárlatban különbözik ugyanis az alapszövegektől az Orlai Produkciós Iroda előadása. Tasnádi rendezése elhagyja a szerelmi drámát, így a fiatalok kapcsolatát nyitva hagyja. Erősen kétséges, mi lesz velük, mivel a fiatalember nem veszi nőszámba az érte őszintén rajongó T. Mancit. A befejezés ezért csalódás, mert az előzmények alapján az elválást ígéri viszonyuk, nem az előadás kínálta eldöntetlenséget. Cs. Palinak sem tere, sem ideje nincsen arra, hogy felismerje, mekkorát hibázott, amikor hagyja elmenni maga mellett élete esélyét a boldogságra. Nincs kifutása a két fiatal kapcsolatának, amely így talán szerelemnek sem tekinthető.
A nagyszerű Járó Zsuzsa a kikapós B.-né Lola szerepében patikamérlegen kimért alakítást nyújt. A szépasszony egyáltalán nem közönséges. Elege van a romantikából, a terméketlen lírából még inkább. Mindent elkövet azért, hogy a legtöbbet csikarjon ki az életből, abból a fogyatkozó kevésből, ami a most még virágzó nőiességéből megmaradt. B.-né Lola ideális szeretője fiatalabb férfiaknak, nem akar semmit hosszabb távon, de jó vele az ágyban. Járó ideális szerelmi „hegymászó”, nem aggasztja a „magasság”. A nő nekirugaszkodik a következő meghódítandó fokozatnak soha nem veszítve méltóságából, Cs. Pali bármennyire is élhetetlen.
Szép Ernőhöz képest azért változott ennek az iránya. A kiindulásként használt szövegekben a főhős idegensége, zsidósága áll a középpontban. Tasnádi verziójában az állam emberének finoman érzékeltetett hatalmi helyzete komoly súlyt kap. B. úr (Mészáros Máté) mindenáron meg akarja vásárolni Zsüzsü (Pataki Ferenc) mulatóját. Az utóbbi erősen vonakodik, de biztosak lehetünk abban, hogy az előbbit későbbiekben már semmi nem akadályozhatja meg célja elérésében, hiszen az uralom ideológiai és anyagi gépezete mögötte áll. Nem a szerelem, hanem a társadalmat uraló kevesek hatalmi helyzete válik lényegessé. Az eltűnésre, illetve átalakulásra ítéltetett, dévaj bájjal, romlott szépséggel megjelenített lokállal sokat vesztenek a mindennapok szürkesége elől oda menekülők.
Szerelem és társadalomkritika
Lila ákác és Lila Akác Lokál. A címbéli különbségek is különböző irányú előadásokat jeleznek. A kecskemétiek szerelmes históriájának élesebb a jelenkort illető kritikája. Kietlen, érzelemmentes világban játszódik a Lila ákác. Kovács Lehel rendezését a visszavonhatatlan érdekli. A pillanat, amit, ha elszalasztasz, nincsen tovább. A hiba, ami után nincs élet. Tasnádi István Lila Akác Lokálja az érzelmi függés ambivalenciájával foglalkozik, amely végeláthatatlan játszma a vonzás és taszítás szabályai szerint.
Közös a két előadásban, hogy kirajzolódik a nyelv deviáns bujasága, szépsége mögötti kegyetlen világ. A társadalomkritikai él sem hiányzik az előadásokból. A kecskemétiek produkciója az antiszemitizmust, a Belvárosi Színház előadása a korrupciót hangsúlyozza a ma Magyarországának közösségi anomáliái közül.
