
A művelődés hete
A Magyar Népfőiskolai Társaság először 1995-ben fogalmazott meg javaslatokat a rendezvény bevezetéséről. A Magyar Művelődési Intézettel közösen 1997-ben még kísérleti jelleggel, majd 2001-től rendszeresen megtartják A MŰVELŐDÉS HETE – A TANULÁS ÜNNEPE című országos programsorozatot, azzal az egyik fő törekvéssel, hogy a művelődés-felnőttképzés területén tevékenykedő intézményeket, szervezeteket sokszínű együttműködésre ösztönözze. A rendezvény célja az élethosszig tartó tanulás kultúrájának megteremtése, amely megszünteti az alap-, szak- és általános felnőttképzés, az írni-olvasni tudás és az egyéb kompetenciák megszerzése közötti hagyományos határokat az által, hogy ezek egymást segítő, egymást kiegészítő jellegét hangsúlyozza. Olyan társadalmi környezet megteremtésére kívánja a rendezvénysorozat felhívni a figyelmet, ahol a felnőttkori tanulást jognak és az igazságos, fenntartható fejlődés eszközének tekintik; a demokratikus és eredményes közösségek megteremtésének nélkülözhetetlen összetevőjeként kezelik.
Szent Jeromos
Jeromos egyházatya, a későbbi magyar föld fia († 420). Betlehemi remeteségében ő fordította az akkori latin köznyelvre (vulgata versio) a Szentírást. Egyszer egy sebzett oroszlán jött hozzája. Jeromos kiszedte talpából a tövist, mire az állat hűségesen őrizte jótevőjét. Ezért a szentet oroszlánnal szokták ábrázolni.
Jeromos az ókori Stridon szülöttje, amelyet a kutatás Csáktornya (Čakovec) muraközi városkával azonosít. Itt emelkedett a Zrínyiek vára is. A pálosok Jeromos tiszteletére emelt temploma (1446) hajdan jeles búcsújáró hely volt. Az a körülmény, hogy a majdani magyar haza szülöttje volt, továbbá, hogy a betlehemi barlangban remetéskedett és megírta a rend szellemi ősének, Remete Szent Pálnak életrajzát, Jeromost pálosaink körében különösen tiszteltté tette. A pálos Báthori László Jeromos szellemi ösztönzésére fordította magyarra a Bibliát. Életrajzát Orosz Ferenc rendtárs írta meg magyarul: Szent Jeronimus. Egyedül valóságnak ékessége. Az az Thebaisbéli dütsőséges Szent Pál pátriárkának, remeték fejedelmének és mesterének élete és halála.
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium (részlet)
Elie Wiesel – 1928; Béke Nobel-díj 1986
ELIE WIESEL (Máramarossziget, 1928. IX. 30. – New York, 2016. július 2.) író, középiskoláit magánúton végezte. Családjából egyedül élte túl a deportálást. Először Párizsban telepedett le, 1963 óta amerikai állampolgár. Széleskörű irodalmi tevékenységet folytatott, az 1986. évi Nobel békedíjat azért kapta „mert egyik legfontosabb vezéralak és szellemi vezető volt azokban az időkben, amikor az erőszak, az elnyomás és a fajgyűlölet rányomta bélyegét a világ arculatára.” Feleségével megalapította az Elie Wiesel Alapítványt az Emberiségért, azt a fórumot melynek keretében az emberiség sürgető erkölcsi kérdéseit tárgyalják meg. Alapító elnöke a párizsi központú Kultúrák Univerzális Akadémiájának, harmincnál több műve számos díjat nyert.
A helyi önkormányzatok napja Magyarországon
Az Országgyűlés egy 2000. évi határozata A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK NAPJÁvá nyilvánította szeptember 30-át, annak emlékére, hogy 1990-ben ezen a napon tartották az első helyhatósági választásokat Magyarországon.
Benedek Elek születésnapja – 1859 – A magyar népmese napja
2005 tavaszán a Magyar Olvasástársaság felhívással fordult mindazokhoz, akiknek fontos a népmesék fennmaradása és a mesékben élő bölcsesség továbbhagyományozása, hogy csatlakozzon ahhoz a kezdeményezéshez, amely szerint szeptember 30. – Benedek Elek születésnapja – legyen a népmese napja.
A népmese napját első ízben 2005. szeptember 30-án rendezték meg. A nap célja, hogy a könyvtárosok, az óvónők, a pedagógusok és a mesével foglalkozó szakemberek, valamint a meseszerető gyerekek és felnőttek ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel forduljanak mind a magyar, mind más népek meséi felé.
„Őseinktől kincsekkel teli tarisznyát kaptunk örökségbe, de mintha egyre gyakrabban tétlenül néznénk ennek háttérbe szorulását, elfelejtését. Vegyük birtokba, ismerjük meg, fényesítsük újra és adjuk tovább az eleinktők kapott, élethosszig érvényes, értékes, unokáink számára is feltétlenül megőrzendő, mesebeli kincseket!”
(Részlet a Magyar Olvasástársaság 2005-ös felhívásából)
Grósz Emil születésnapja – 1865
GRÓSZ EMIL (Nagyvárad, 1865. szeptember 30. – Budapest, 1941. december 8. ) szemészorvos a híres nagyváradi Grósz-dinasztia leszármazottja, nagyapja, Grósz Frigyes alapította a nagyváradi szemkórházat 1930-ban. Grósz Emil pályáját a budapesti szemklinikán kezdte, majd a János illetve István kórházban működött. 1905 és 1936 között az orvosegyetem tanára, az I. sz. szemklinika igazgatója. Szemműtéteivel nemzetközi hírnévre tett szert, az öregkori hályog gyógymódjának egyik első kidolgozója volt. Meghatározó szerepet töltött be az egykor népbetegségnek számító trachoma elleni küzdelem megszervezésében. Jelentős szemorvosi iskolát nevelt fel. A szemészet háromkötetes kézikönyvét Hoór Károllyal készítette el 1909-1910-ben.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Életrajzi Lexikon, Magyar Tudománytörténeti Intézet)
Hugonnay Vilma születésnapja – 1847
HUGONNAY VILMA (Nagytétény, 1847. szeptember 30. – Budapest, 1922. március 25.), az első magyar orvosnő grófi családból származott. 18 évesen férjhez ment és három gyermeket szült, amikor 1869-ben értesült arról, hogy Zürichben a nők előtt is megnyílt az orvosegyetem kapuja. Családja beleegyezésével, de minden anyagi támogatás nélkül iratkozott be a zürichi egyetem orvosi karára 1872-ben, ahol 1879-ben orvosdoktori diplomát szerzett. Két évig a zürichi sebészeti klinikán dolgozott, majd 1880-ban hazatért. A fennálló jogszabályok miatt Budapesten nem tudta elismertetni orvosi diplomáját, egy évtizedig csak szülésznőként tevékenykedhetett. Ebben az időszakban kezdte el ismeretterjesztő, felvilágosító szakirodalmi tevékenységét a nők munkavégzésének lehetőségeiről, egyenjogúságáról vagy például olyan fontos egészségügyi problémákról, mint a havi vérzés. 1884-ben elvált, majd férjhez ment Wartha Vince műegyetemi tanárhoz. Felhagyott szülésznői tevékenységével és ezután csak orvosi elméleti tevékenységgel, szakirodalmi publikációkkal foglalkozott. A vonatkozó rendeletek megváltozása után újra kérvényezte diplomája elismerését és végül néhány vizsga letétele után 1897-ben Budapesten is orvosdoktorrá avatták. Ezután magángyakorlatot folytatott és tanított a Bábaképző Intézetben. Francia és német nyelvből szakkönyveket fordított, népszerűsítő előadásokat tartott a leánynevelésről; egyik alapítója volt az Országos Nőképző Egyesületnek.
Legjelentősebb és egyben legnépszerűbb munkája az 1907-ben megjelent A nő mint háziorvos című kötet. Ez ugyan csak Anna Fischer-Dückelmann művének fordításaként indult, de az egyes fejezeteket alaposan kiegészítette saját gyakorlati tapasztalataiból származó ismereteivel. Az első világháború alatt nyolcvan hazai orvosnőt szervezett szolgálatra a vöröskeresztes hadikórházakba.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)
Móra Károly születésnapja – 1899
MÓRA KÁROLY (Moravecz) (Sternberg, Morvaország, 1899. szeptember 30. – Budapest, 1938. március 29.): csillagász. Kövesligethy Radó tanítványa a budapesti tudományegyetemen, ahol 1932-ben avatták a csillagászat, a fizika és matematika doktorává. Pályája kezdetén a földrengéstannal is foglalkozott. Doktori értekezését az MTA adta ki. A budapesti egyetemen 1924-től a kozmográfiai tanszéken lett tanársegéd, 1931–32 között a lipcsei csillagvizsgálóban, a következő évek során Hamburgban és Heidelbergben dolgozott. 1933-ban az Asztrofizikai Obszervatóriumhoz került, és Tass Antal igazgató nyugalomba vonulása után 1935-ben őt bízták meg a Svábhegyi Csillagvizsgáló vezetésével. A budapesti egyetemen két féléven át a csillagászat helyettes tanára volt.
Nevezetesebb dolgozatai az RV Tauri-típusú R Scuti változó csillagokra, az M 67 csillaghalmaz csillagainak helyzetére és saját mozgására, valamint kisbolygók vizsgálatára vonatkoznak. Kezdeményezésére indult meg a budapesti csillagvizsgálóban a gömb alakú csillaghalmazok változófényű csillagainak fényképezése. Több fejezetet írt a Természettudományi Társulat kiadásában megjelent, A csillagos ég című kiadványban.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Magyar életrajzi lexikon MEK; Évfordulóink 1999. MTESZ)
Pfeifer Ignác születésnapja – 1868
PFEIFER IGNÁC (Szentgál, 1868. szeptember 30. – Budapest, 1941. szeptember 7.): vegyészmérnök, műegyetemi tanár. A budapesti műegyetemen 1892-ben szerzett oklevelet. Wartha Vince mellett volt tanársegéd, majd adjunktus. 1894-ben a MÁV laboratóriumának vegyésze; 1898-ban magántanári képesítést nyert. 1907-ben tanár, 1904-től magánlaboratóriumában működött. 1912-ben a budapesti műegyetem kémiai technológiai tanszékének tanára. 1911-ben tanulmányutat tett az USA-ban. A Tanácsköztársaság alatti működése miatt támadták, ezért 1920-ban tanszékéről lemondott és átvette az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumának vezetését. Itt végzett munkája nagyban hozzájárult, hogy izzólámpagyártásunk világviszonylatban is jelentős iparággá fejlődött. A Magyar Kémikusok Egyesületének 1926-tól haláláig elnöke, a Magyar Chemiai Folyóirat és a Kémikusok Lapjának szerkesztőségi tagja volt. Évekig szerkesztette a Kazán- és Gépújságot. Főként víztechnológiai, energetikai és az izzólámpákkal kapcsolatos kémiai és fizikai kérdések foglalkoztatták. Az ipari vizek keménységének vizsgálatára vonatkozó módszerét, az ún. „Wartha-Pfeifer”-vizsgálatot ma is használják.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Magyar életrajzi lexikon MEK; Évfordulóink 1991. MTESZ)
A fordítás nemzetközi napja
A nyelvekkel foglalkozó szakembereknek a nemzetek közötti megértés, béke, fejlődés, az egyértelmű kommunikáció támogatásában betöltött szerepét elismerve az ENSZ Közgyűlése 2017-ben fogadta el a 71/288-as határozatot és szeptember 30-át a FORDÍTÁS NEMZETKÖZI NAPJÁ-vá nyilvánította. Azért ezt a napot választották, mert egyben Szent Jeromos, a fordítók védőszentjének ünnepe. Az ENSZ irodáiban több száz, nyelvekkel foglalkozó szakember dolgozik, köztük a fordítók, a dokumentumokat egyszerre a hat hivatalos nyelven adják ki. A különböző nyelvek használata nélkülözhetetlen nemcsak az ENSZ munkájában, de stratégiai szerepe van a különböző nemzetek, kultúrák közötti eszmecsere, tudásépítés és – megosztás, a fenntartható fejlődés törekvéseinek támogatásában is. A tolmácsok felbecsülhetetlen munkát végeznek a nyelvi és kulturális szakadékok áthidalásában, ezért e napon világszerte online és onsite eseményeket rendeznek tiszteletükre. Az International Federation of Translators – Fordítók Nemzetközi Szövetsége, amely 1953, a megalakulása óta szorgalmazta, 1991-ben hivatalosan is felvetette az ünnepnap gondolatát, minden évben központi témát jelöl ki, amelyek az ünnepi programok alapjául szolgálnak.