HUTYRA FERENC (Szepeshely, 1860. szeptember6. – Budapest, 1934. december 22.) állatorvost, iskolateremtő tudóst 1883-ban Budapesten avatták orvosdoktorrá. Az Állatorvosi Tanintézet kórbonctani osztályán lett tanársegéd, később a belgyógyászat, járványtan, törvényszéki állatorvostan és hússzemle professzora. 1899-től 1931-ig rektorként állt az Állatorvosi Főiskola élén. Vizsgálatokat folytatott az 1895-ben hazánkra tört amerikai sertéspestis okának felderítésére és az ellene irányuló hatékony védőoltási eljárás kidolgozására. Jelentős tudományos és gyakorlati köz- és állategészségügyi eredményeket ért el a tuberkolózis, a takonykór, a tenyészbénaság és a ragadós tüdőlob elleni küzdelemben. Világra szóló elismerést váltott ki tanítványával, Marek Józseffel közösen írt német nyelvű kétkötetes, mintegy 2200 oldal terjedelmű belgyógyászati kézikönyve (Jena, 1905), amely még életében számos külföldi kiadásban is megjelent. Nagy jelentőségű állategészségügyi szervező tevékenységet fejtett ki mint a Párizsban székelő nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal alapító tagja, majd elnöke. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának és számos hazai és külföldi egyetem választotta díszdoktorrá. A magyar állatorvos-tudomány, állatorvosképzés és állategészségügy példaképpé vált általa egész Európában.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig.)
Blaskó György születésnapja – 1914
BLASKÓ GYÖRGY (Nyírbakta, 1914. szeptember 6. – Miskolc, 1963. szeptember 23.): vegyészmérnök. Vegyészdiplomáját a szegedi tudományegyetemen szerezte 1936-ban. Két éven át a szegedi és a budapesti tudományegyetem szerves-kémiai intézetében volt gyakornok, majd tanársegéd. Ez idő alatt készítette el doktori disszertációját a szerves thallium vegyületekről. 1938-tól a Nitrokémia Ipartelepek mérnöke. 1945 után a gyógyszeripar területén dolgozott az Alkaloida Vegyészeti Gyárban, 1952-ben az észak-magyarországi Vegyiművek főmérnökévé nevezték ki. Nagy eredményeket ért el a poliuretán műanyag gyártásában. A Magyar Kémikusok Egyesülete Borsod megyei csoportjának elnöke volt.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Magyar életrajzi lexikon MEK; Évfordulóink 1989. MTESZ)
Hintz György születésnapja – 1874
HINTZ GYÖRGY (Kolozsvár, 1874. szeptember 6. – Kolozsvár, 1956. május 5.): gyógyszerész, a Kolozsvári Gyógyszerész Testület elnöke. Gyakornokként kezdett dolgozni édesapja, id. Hintz György kolozsvári Szent György patikájában. Gyógyszerészi oklevelet 1896-ban, gyógyszerész-doktorátust 1897-ben szerzett a kolozsvári egyetemen, majd az állam- és jogtudományi kar hallgatója volt. 1898-ban átvette apja patikáját. 1940-1944 között a Magyar Gyógyszerész Egyesület XXIII. kerületének elnöke volt, Kolozsvár város törvényhatóságának tagja, az Evangélikus Egyház főgondnoka.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Magyar életrajzi lexikon MEK; Évfordulóink 1999. MTESZ)
Az első acetiléngázzal működő közvilágítás üzembehelyezése – 1897
1897. szeptember 6-án Tata-tóvárosban, a világon először acetilén közvilágítást helyeztek üzembe. Ferenc József szeptember 10-15. között találkozott a városban egy hadgyakorlat alkalmából II. Vilmos német császárral, a díszes világítást a találkozó tiszteletére hozták létre. A berendezést, amely 500 lámpát szolgált ki, a budapesti Acetiléngáz Rt. készítette, Berdenich Győző mérnök, feltaláló és gyártulajdonos tervei szerint. A kalcium-karbid első előállítása Wöhler nevéhez fűződik, 1862-ből. Moissan és Willson dolgozta ki a nagyüzemi előállítást 1894-ben. Tatán már három évvel később készen állt a tóvárosi gázfejlesztő telep és csőhálózat. Az előállítással nem is akadtak problémák, annál több a csőhálózat üzemeltetésével, az öntöttvas csövek tömítési és illesztési megoldásaival. A gázt kezdetben szinte kizárólag világítási célokra alkalmazták. A korban azonban a gázvilágítás mellett rendelkezésre állt már a villamos világítás is, amelynek elve Edison szénszálas izzólámpára vonatkozó 1879-es szabadalmán alapult. Az egykori gazdasági számítások azt mutatták, hogy kisvárosi körülmények között a karbidvilágítás lehet a leggazdaságosabb, amely azonban végül nem teljesítette be a hozzá fűzött reményeket. Tatán 1912-ben tértek át a villanyvilágításra. Ennek közvetett oka az elektromos vasúthálózathoz való csatlakozási szándék volt. A 15 éves gázvilágításos periódus csak a technikatörténet egyik kitérőjének bizonyult.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1997. MTESZ /Makra Zsigmond)
Szeptember 6-án történt
„Nem vagyok politikus, zenész vagyok. Az érdekel, hogy olyan helyet biztosítsunk az embereknek, ahol újra élni kezdhetnek. Az embernek oda kell adnod a szellemiséget, a lelket, és amikor odaadtad, mindent megtettél” – vallotta Luciano Pavarotti, aki 2007-ben ezen a napon hunyt el.
Luciano Pavarotti. Fotó: Ferdinand Ostrop / dpa Picture-Alliance via AFP
Szeptember 6-án történt
1522 Visszatért a spanyol szolgálatban álló portugál Fernando Magellán (Fernão de Magalhães) expedíciójának egyetlen megmaradt hajója, amely először kerülte meg a Földet, ezzel bizonyossá vált, hogy bolygónk gömbölyű.
1566 Szigetvár ostroma közben meghalt I. (Nagy) Szulejmán, az Oszmán Birodalom legnagyobb uralkodója.
1688 Nándorfehérvár, a mai Belgrád két évre felszabadult a török uralom alól.
1859 Budapesten megnyílt a Dohány utcai zsinagóga, Európa legnagyobb zsinagógája.
1870 Az Egyesült Államokban első alkalommal szavazhatott nő: a 70 éves Louisa Ann Swain a Wyoming állambeli Laramie városka helyi választásán adta le voksát.
1901 Buffalóban egy anarchista merénylő rálőtt William McKinley amerikai elnökre, aki szeptember 14-én belehalt sebeibe.
1944 A II. világháború alatt a szövetségesek légitámadást intéztek Nyíregyháza ellen, a bombázás nyolcvan halálos áldozatot követelt.
1948 Megalakult a kommunista Belügyminisztérium Államvédelmi Hatósága, a rettegett ÁVH.
1968 Megnyílt az első Budapesti Őszi Vásár.
1968 Szváziföld (2018-tól Eswatini) alkotmányos monarchiaként elnyerte függetlenségét, ez a nap a dél-afrikai ország nemzeti ünnepe.
1984 Megkezdődött a paksi atomerőmű 2. blokkjának próbaüzeme.
1991 A Szovjetunió elismerte a balti államok függetlenségét, ugyanezen a napon visszakapta a Szentpétervár nevet Leningrád.
1996 Szent II. János Pál pápa megkezdte második, kétnapos magyarországi látogatását, amelynek során Pannonhalmára és Győrbe látogatott.
1997 Londonban kétmilliós tömeg vett részt Diana walesi hercegnő temetésén; a szertartást világszerte két és fél milliárd ember követte a tévéképernyők előtt.
2006 A budapesti Iparművészeti Egyetem a világhírű magyar formatervező, Moholy-Nagy László nevét vette fel.
2013 Esztergomban megkezdődött az új Suzuki SX4 személyautó sorozatgyártása.
2017 A katalán parlament a spanyol alkotmánybíróság tiltó határozata ellenére megszavazta a függetlenségi népszavazásról szóló törvényt.
Szeptember 6-án született
1729 Moses Mendelssohn német filozófus
1766 John Dalton angol kémikus és fizikus, a modern atomelmélet megteremtője
1808 Knezich Károly honvéd tábornok, aradi vértanú
1860 Hutyra Ferenc állatorvos, iskolateremtő tudós
Budapesten avatták orvosdoktorrá 1883-ban. Az Állatorvosi Tanintézet kórbonctani osztályán lett tanársegéd, később a belgyógyászat, járványtan, törvényszéki állatorvostan és hússzemle professzora. 1899-től 1931-ig rektorként állt az Állatorvosi Főiskola élén. Vizsgálatokat folytatott az 1895-ben hazánkra tört amerikai sertéspestis okának felderítésére és az ellene irányuló hatékony védőoltási eljárás kidolgozására. Jelentős tudományos és gyakorlati köz- és állategészségügyi eredményeket ért el a tuberkulózis, a takonykór, a tenyészbénaság és a ragadós tüdőlob elleni küzdelemben. Világra szóló elismerést váltott ki tanítványával, Marek Józseffel közösen írt német nyelvű kétkötetes, mintegy 2200 oldal terjedelmű belgyógyászati kézikönyve (Jena, 1905), amely még életében számos külföldi kiadásban is megjelent. Nagy jelentőségű állategészségügyi szervezőtevékenységet fejtett ki mint a Párizsban székelő nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal alapító tagja, majd elnöke. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, és számos hazai és külföldi egyetem választotta díszdoktorrá. A magyar állatorvos-tudomány, állatorvosképzés és állategészségügy példaképpé vált általa egész Európában. Budapesten hunyt el 1934. december 22-én.
Forrás: OSZK
1869 Felix Salten osztrák író, a Bambi könyvek szerzője
1874 Hintz György gyógyszerész, a Kolozsvári Gyógyszerész Testület elnöke. Ezen a linken további érdekességeket tudhatunk meg róla.
1876 John Macleod orvosi Nobel-díjas skót biokémikus, fiziológus, az inzulin egyik felfedezője
1888 Joseph Patrick Kennedy amerikai üzletember, diplomata, bankár, a legbefolyásosabb amerikai politikai dinasztia alapítója
1901 Bilicsi Tivadar színész, kiváló művész
1903 Kadosa Pál kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző és zongoraművész
1904 Keresztury Dezső Széchenyi-díjas író, költő, kritikus, műfordító, irodalomtörténész, akadémikus
1914 Blaskó György vegyészmérnök, aki nagy eredményeket ért el a poliuretán műanyag gyártásában. További információk az OSZK honlapján.
1921 Norman Joseph Woodland, a kereskedelmet forradalmasító vonalkód amerikai feltalálója
1923 II. Péter, Jugoszlávia utolsó királya
1928 Fumihiko Maki Wolf- és Pritzker-díjas japán építész
1943 Roger Waters angol basszusgitáros, énekes, zeneszerző, a Pink Floyd egykori tagja
1943 Sir Richard J. Roberts orvosi Nobel-díjas brit biokémikus, molekuláris biológus
1948 Hegedűs Csaba olimpiai bajnok birkózó, edző, sportvezető, a magyar sport 100. olimpiai aranyérmének megszerzője
1951 Ribli Zoltán olimpiai bajnok nemzetközi sakknagymester
1953 Lukácsházi Győző Bánffy Miklós-díjas tubaművész, zenei ismeretterjesztő, műsorvezető
1971 Dolores O’Riordan ír énekesnő, a The Cranberries egykori tagja
1972 Idris Elba brit színész
1978 Jónás Zsuzsa Harangozó Gyula-díjas táncművész, balett-táncos
Szeptember 6-án halt meg
1683 Jean-Baptiste Colbert francia pénzügyminiszter, a merkantilizmus legjelentősebb képviselője
1815 Balla Antal földmérő, vízépítő mérnök, korának legkiválóbb magyar térképésze. További részletek róla az OSZK honlapján.
1868 Szendrey Júlia írónő, Petőfi Sándor felesége, Hans Christian Andersen meséinek első hazai fordítója
1904 Czetz János, az 1848-49-es szabadságharc honvéd tábornoka, majd az argentínai katonai akadémia létrehozója. Ezen a linken részletesen olvashat életútjáról.
1918 Jósa András régész, orvos, antropológus
1948 Kogutowicz Károly geográfus, térképész
1960 Jekelfalussy Piller György olimpiai bajnok vívó
1961 Gombaszögi Frida színésznő
1978 Adolf Dassler német sportszergyáros, az Adidas cég alapítója
1997 Zsurzs Éva Kossuth-díjas filmrendező
1998 Kuroszava Akira Oscar-díjas japán filmrendező
2004 Szerencsi Éva Déryné-díjas színművész
2007 Hegedűs István Munkácsy Mihály-díjas karikaturista
2007 Luciano Pavarotti olasz operaénekes, minden idők egyik legnagyobb tenorja
2018 Burt Reynolds Golden Globe-díjas amerikai színész
2019 Kara Tünde Jászai Mari-díjas színésznő
2019 Robert Mugabe zimbabwei államfő 1987–2017 között
2021 Jean-Paul Belmondo francia filmszínész
2021 Vitányi Iván szociológus, esztéta, politikus, országgyűlési képviselő
2022 Erdős Tibor Széchenyi-díjas közgazdász, akadémikus
