ELTE
Nagy baj lesz, ha előbb tanul meg „kütyüzni”, mint beszélni a gyerek
A koronavírus-járvány idején a kisgyerekek körében is sokszor korlátlanná vált „kütyühasználat” következtében teljes generációk nőhetnek fel a nyelvi képesség csökkenésével, a beszédértés zavaraival küzdve – figyelmeztetnek az ELTE kutatói legújabb vizsgálatuk alapján.
A patkányok társas viselkedése bonyolultabb, mint eddig hittük
A Scientific Reportsban megjelent eredményeknek komoly hatása lehet egyes gyógyszerek, például a pszichotikumok fejlesztésére.
Több ezer fertőző betegség lesz nyomon követhető a szennyvíz segítségével
Az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék kutatói egy európai együttműködés keretében átfogó tanulmányban mutatták be a szennyvízben előforduló fertőző betegségek monitorozására fejlesztett új módszert, amely segíthet azonosítani, hogy a betegségeket okozó baktériumok, vírusok és az antimikrobiális rezisztencia emberekből, állatokból vagy a környezetből származnak, így egyszerre több ezer fenyegetés forrását is képes feltárni.
A mesterséges intelligenciának jobb a szókincse, mint az embernek
A mesterséges intelligencia (MI) alapú szoftverek verbális intelligenciáját vizsgálták az ELTE PPK-n. A kutatás nyomán kiderült, hogy szóismeretükben a gépek még a doktori fokozattal rendelkező anyanyelvi beszélőket is maguk mögé utasítják.
Huszadik évadát kezdi az Atomcsill
Az ELTE TTK Fizikai és Csillagászati Intézetének ismeretterjesztő előadás-sorozata, Az atomoktól a csillagokig, azaz az Atomcsill 2005-ben indult. Előadói között a magyar fizikusok legjelentősebbjei fordultak meg, akik sok ezer, a természettudományok iránt érdeklődő fiatalt vezettek be a fizika rejtélyes és izgalmas világába.
A magyar csapatok remekeltek a mesterséges intelligencia diákolimpiáján
Mindkét 9–12. osztályos diákokból álló magyar csapat ezüstérmet szerzett, emellett az egyik magyar diákcsapat az összesítésben harmadik helyezést ért el a Bulgáriában lezajlott Nemzetközi Mesterséges Intelligencia Diákolimpián (IOAI).
Több száz éves katonai térképek és friss műholdfotók rajzolják ki, mit tettünk a Balatonnal 300 év alatt
A Habsburg Birodalom első, 1782-es katonai felmérési adataitól kezdve a világháborús katonai felméréseken át egészen a Google Maps légifotóiig, 300 évet átívelően vizsgálták a HUN-REN BLKI kutatói a Balaton vízgyűjtő területét és a tó partvidékét érintő változásokat. Jó hír, hogy a vízgyűjtő területén csak kis változások következtek be, rossz, hogy a part mentén továbbra is, gyakran szabályozatlanul folytatódik a beépítés.
Nyolc magyar egyetem is előrelépett az európai rangsorban
Nyolc egyetemünk is jelentőset lépett előre a Quacquarelli Symonds (QS) kedden nyilvánosságra hozott 2025. évi európai egyetemi rangsorában, amelyben 15 magyar egyetem is szerepel. A hazai intézmények között továbbra is az ELTE a legjobb.
Digitalizálási együttműködést kötött az OSZK és az ELTE
Az Országos Széchényi Könyvtár és az Eötvös Loránd Tudományegyetem között együttműködési megállapodás született közel kétszázezer papíralapú doktori disszertáció és szakdolgozat 2027-ig megvalósuló digitalizálásáról.
Az ELTE a legjobb magyar egyetem egy nemzetközi rangsor szerint
Az ELTE mintegy 140 helyet javítva tavalyi eredményén idén az 564. lett a Quacquarelli Symonds világrangsorában, ezzel az első helyre került a hazai felsőoktatási intézmények között. A magyar egyetemek közül a Szegedi Tudományegyetem a második, a Debreceni Egyetem pedig a harmadik helyezett.
Hatalmas családfák hálózata tárja fel az avar kori társadalom szerveződését
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet (MPI EVA) kutatói a Nature áprilisi számában jelentettek meg tanulmányt az avar kori társadalom rokonsági szerveződésének mintázatairól.
Ajkai barátjáról nevezte el az új őscsótányfajt a kutató
Magyar és szlovák kutatóknak sikerült meghatározniuk egy több millió éves ízeltlábúzárványt, amely az ajkai borostyánkőből került elő. Az aprócska csótány egy olyan ízeltlábúcsoportot képvisel, amelyhez hasonló a kilencezer kilométerrel távolabbi, mianmari gyantakincsből is előkerült.
Új tudományos-ismeretterjesztő sorozatot indít az ELTE
Új tudományos-ismeretterjesztő sorozatot indít az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE). A következő hónapokban a rohamosan fejlődő mesterséges intelligencia témakörét járják körbe a szakértők.
A kutyák segítségével többet tudhatunk meg az öregedésről
Az intelligencia egyik fő alkotóeleme, az úgynevezett g faktor kutyáknál is létezik, és sok jellemzőjében, többek között öregedési mintázatában is hasonlít az emberi g faktorhoz. Ennek vizsgálata így közelebb vihet minket az emberi kogníció szerveződésének, valamint a korral járó kognitív hanyatlás folyamatának megértéséhez.
Bemutatkoznak a jövő filmesei
Május 1. és 3. között zajlik majd az ELTE Szemle, ahol az ELTE Filmtanszék hallgatói mutatkoznak be filmjeikkel. A szakmai zsűri elnöke Kis Hajni, a Külön falka című film rendezője lesz. A programoknak az Itt és Most Közösségi Tér, illetve a Puskin Mozi ad otthont.
Dalköltőnek is tanulhatunk az idei őszi félévtől az ELTE-n
Dalköltő képzés indul a 2024/2025-ös tanévtől az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. A képzés indítása első állomása lesz annak a folyamatnak, hogy a dalköltészet – a zenei és irodalmi életben meghatározó értékeket teremtő és közvetítő magas művészeti műfaj – méltó helyet kapjon a kulturális szcénában.