Émile Zola
Szeptember 29-én történt
„A gyerekek természetes módon tudnak a flow állapotába kerülni. Azért tanulnak gyorsan, mert izgalmasnak találják a tanulást. Egy csecsemőnek nem kell fizetni, hogy megtanuljon beszélni vagy járni, természetes késztetés él benne, hogy tökéletesítse a tudását. Amikor azonban bezárjuk őket az iskolába, ahol ülniük és hallgatniuk kell, az nem természetes számukra. Mindez a felnőtt világ félreértése arról, hogyan tanulunk” – mondta az 1934. szeptember 29-én született – és 2011-ben elhunyt – Csíkszentmihályi Mihály magyar–amerikai pszichológus, a flow-elmélet atyja.
Április 2-án történt
„Nálam a szín sohasem játszott elsődleges szerepet, mindig a rajz és a forma, a konstrukció volt az első, csak aztán a szín” – vallotta művészetéről az 1988. április 2-án elhunyt kétszeres Kossuth-díjas festő- és grafikusművész, Barcsay Jenő. A magyar konstruktív-geometrikus művészet legjelentősebb egyéniségét legtöbben a számos nyelvre lefordított Művészeti anatómia szerzőjeként és Szentendre meghatározó festőjeként ismerik, de grafikái és mozaikjai is igen jelentősek, illetve művészetpedagógiai munkássága is kiemelkedő.
Dreyfus rehabilitálása francia nemzeti emléknap lesz
Kilencven éve, 1935. július 12-én halt meg Alfred Dreyfus francia katonatiszt, a Franciaországot megosztó, antiszemita koncepciós per ártatlan vádlottja. Emmanuel Macron, a francia elnök szombaton nemzeti emléknappá nyilvánította július 12-ét.
Április 2-án történt
1946-ban ezen a napon született Koltai Lajos, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar operatőr, rendező, érdemes művész. Operatőrként olyan neves rendezők alkotásait fényképezte, mint Szabó István, Maár Gyula, Ranódy László és Sándor Pál, rendezőként a Kertész Imre regényéből készült Sorstalanság című filmmel debütált 2005-ben, de a 2023-ban nagy sikerrel bemutatott Semmelweis is az ő nevéhez fűződik.
Ez a Nobel-díjas francia író Proustra és Adyra is hatott
Anatole France Nobel-díjas francia író, költő, akadémikus száz éve, 1924. október 12-én halt meg.
Szeptember 29-én történt
1899-ben ezen a napon született Bíró László József, a golyóstoll megalkotója, a magyar feltalálók világraszóló sikereinek egyik jelképes alakja. Találmányának első változatát az 1931. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatta be. Angol nyelven ma is biro pennek vagy rövidítve bironnak nevezik a golyóstollat.
Április 2-án történt
1936-ban ezen a napon született Csukás István költő, író, aki elsősorban gyerekmeséivel lopta be magát szívünkbe. Nélküle nem ismernénk Süsüt, a sárkányt, a nagy ho-ho-ho-horgászt, de Sün Balázst és Pom pomot sem.
Január 13-án történt
1568-ban ezen a napon a tordai országgyűlés vallásszabadságot hirdetett, ezzel pedig elismerte a katolikus, az evangélikus, a református és az unitárius vallás egyenjogúságát Magyarországon.
Regények az Austen-klub kedvelőinek
Az elmúlt hónapokban Jane Austen-könyvklubot indítottunk a Kultúra.hu-n. Levettük a polcról az írónő regényeit és bemutattuk a hozzájuk kapcsolódó érdekességeket. De mit olvassanak az Austen-rajongók, ha már betéve tudják a Büszkeség és balítéletet? Olyan könyveket ajánlunk, melyek hitelesen szólnak a 18–19. századi nők életéről, problémáiról.
Regények Jane Austen-rajongóknak
Már számtalanszor elolvastuk a Büszkeség és balítéletet? Fejből tudjuk az összes Jane Austen-regény szereplőjének sorsát? Szeretnénk még több olyan regényt olvasni, amely hitelesen szól a 18-19. századi nők életéről, problémáiról, szerelmeiről, hiszen a szerzői akkor éltek? Cikkünkben olyan könyveket gyűjtöttünk össze, amelyek élvezetes olvasmányok lehetnek azok számára, akik Jane Austen és a Brontë nővérek regényein nőttek fel.