Regények Jane Austen-rajongóknak

1. Elizabeth Gaskell: Sylvia szerelmei

Ki is az az Elizabeth Gaskell? Az írónő Charlotte Brontë, a Jane Eyre írójának kortársa volt. Pár évvel korábban született, mint híres írótársa. Elizabeth 1810-ben látta meg a napvilágot, és személyes kapcsolatban állt Charlotte Brontëval, akinek halála után életrajzát is megírta. Hazánkban így is vált ismertté, mint a nagy írónő első életrajzának elkészítője. Valójában azonban regényei egy lapon említhetőek a Brontë nővérek műveivel. Sőt: Elizabeth Gaskell hősei nem fekete-fehérek, nem jók és gonoszok, nem nemes erkölcsű hölgyek és ármánykodó ellenségeik. Karaktereit az életből veszi, így nem meglepő, hogy gyakran hibáznak, tévednek és sokszor hoznak rossz döntéseket is. Sorsukat pedig nem a véletlenek irányítják, sokkal inkább a társadalmi helyzetük, a politika és saját döntéseik. Éppen ezért a történetei pontos korrajzok, melyekben sok-sok színnel dolgozva festi meg a különböző társadalmi rétegek tagjainak problémáit, lehetőségeit, korlátait. Itt sem fekete-fehér képet mutat, a halászok, a parasztok, a munkások, a kereskedők, a gyárigazgatók, a nemesek mind emberiek: tele értékekkel és hibákkal ? és mi olvasók mindannyiuk életébe bepillanthatunk.

Ez igaz a Sylvia szerelmeire is, amelynek középpontjában egy szerelmi háromszög áll. Az írónő azonban nem csak a hihetetlen mély érzelmeket mutatja be, hanem azt is, mennyire megnehezíti az állam a szegény emberek megélhetését. Hogyan viszik el kegyetlen állami toborzás során a férfiakat a francia-angol háborúk idején katonának ? nem törődve azzal, mi lesz az otthon hagyott családtagok, gyerekek, asszonyok sorsa. Így avatkozik bele a politika Sylvia életébe is, aki először gondtalanul éli a fiatal, gyönyörű lányok boldog hétköznapjait, míg meg nem érkezik a toborzókülönítmény, amely kivégzi édesapját. Ráadásul a lány titkos jegyese is eltűnik, és Sylvia nehéz helyzetbe kerül. A lakók úgy vélik, a fiatal férfi a tengerbe veszett. Így a lány lassan-lassan mély szerelme ellenére is enged távoli rokonának, a boltoskereskedő Philipnek, aki szintén őszintén szereti, csakhogy egy titkot is rejteget. A szereplők döntéseik folytán egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, és bőven van mit megbocsátaniuk egymásnak és maguknak. Lehet egy titokkal és más iránt érzett szerelemmel házasságot építeni? Meg lehet bocsátani őszintén a másiknak, aki megváltoztatta egész sorsunkat? Ezekkel a kérdésekkel is foglalkozik a regény.

2. Elizabeth Gaskell: Észak és dél

Ha valaki az Észak és dél címet hallja, elsőnek Amerika jut eszébe, és az amerikai polgárháború. Ez azonban ennek a regénynek az esetében óriási tévedés. Elizabeth Gaskell regénye Angliában játszódik és Észak-Angliát állítja szembe a déli országrészekkel. Északon már elindult az iparosodás, hatalmas gyárak teszik tönkre az addig szép tájakat, és koszos városokba, szűk utcákba szorulnak a gyári dolgozók, akiket a gyárigazgatók sokszor könyörtelenül kihasználnak. Kevés bérért dolgoznak nők, gyerekek, férfiak. Ezt tekintik azonban a fejlődés útjának déllel szemben, ahol még ?háborítatlan békében? ám még nagyobb szegénységben és kiszolgáltatottságban élnek a parasztok. Melyik a jó út és melyik a rossz? Az írónő nem ad rá didaktikus választ. Bemutatja mindkét világ értékeit és hibáit. Természetesen egy gyönyörű, szerelmi történeten keresztül. A délangol vidék békéjében és világlátásában felnövő lány családjával kénytelen Északra költözni, ahol mindenben a tőke, a munka és a kereskedelem irányít. A fiatal nő tele előítéletekkel és lenézéssel fordul a textilgyáros felé, aki nem születésével, hanem kemény munkával szerezte vagyonát. Margaretnek meg kell tanulnia levetkőzni az előítéleteit, és megérteni a munkások és gyárigazgatók törvényeit, miközben John Thorntonnak, a gyárigazgatónak fel kell fedeznie, hogy az emberei nem robotok, hanem hús-vér, szerető-gondolkodó lények, akikért felelősséggel tartozik. Lehetséges a szerelem két ennyire különböző háttérből érkező ember számára? Erről mesél a regény, miközben bemutatja a korabeli Anglia iparosodását, a gyárosok és munkások harcait.

Fotó: est.hu

3. Elizabeth Gaskell: Szerelem és gyötrelem

Elizabeth ?Gaskell első regénye is a gyárosok és munkások harcait mutatja be, tűpontossággal ábrázolva mindkét oldal helyzetét, lehetőségeit. Különlegessége, hogy itt sem csupán egyetlen nézőpontot ábrázol. Nem arról van szó, hogy a munkások jók a gyárigazgatók pedig gonoszok, akik csak elnyomják a szegényeket. Mindkét félnek vannak hibái, problémái, és az írónő hűen ábrázolja mindkét oldalt.

A Szerelem és gyötrelem című nagyívű regénye egy szövevényes szerelmi história apropóján megannyi emberi sorsot mutat be megrázó erővel, mindezt a tömegtermelő Anglia leleplező korrajzával árnyalva ? olvasható a regény magyar kiadásának fülszövegében.

Mint írják: ?Mary Barton az ifjan félárvaságra jutott munkáslány az előnyös házasságban látja a kitörési lehetőséget a mind nagyobb nyomorból, amelybe apjával süllyed. Ragyogó szépségének nem is tud ellenállni a gyártulajdonos Mr. Carson élete ékessége, az ifjú Henry, akit sokkal inkább a csábítás, mint a lánykérés ösztönöz arra, hogy Mary körül legyeskedjen. A tapasztalatlan lányt elkápráztatja a fényes jövő ábrándja, ezért visszautasítja a tehetséges és szorgalmas munkásfiú, Jem udvarlását. Mindeközben a sztrájkkal fenyegető elszegényedő munkásság forrong, s egyre kétségbeesettebb tettekre ragadtatja magát; akár az erőszaktól sem riad vissza, hogy tisztességes munkabért erőszakoljon ki a gyárosokból. Mary apja e mozgalom egyik vezéralakjává válik, és elkeseredésében rettenetes tettre biztatja társait.

A történet hirtelen tragikus fordulatot vesz: a szépreményű Henry úrfi gyilkosság áldozata lesz. A megrázó események nyitják rá Mary szemét arra, hogy lelke mélyén Jemet szereti, akit azután minden erejével igyekszik megmenteni a bitófától, hiszen bizonyos a fiú ártatlanságában. De ha Jem vétlen szerelmi vetélytársa elpusztításában, vajon kire oszthatta a sors a kegyetlen gyilkos szerepét? Mary Barton életregénye egyszerre szerelmi történet, krimi és korrajz, tele izgalommal, szépséggel, szenvedéssel, és katarzis sem marad el.?

4. Anne Brontë: Wildfell asszonya

Jane Austen regényei elején egymásba szeretnek a szereplők, majd számos akadály és nehézség után a könyv végén végre megvallják egymásnak érzéseiket és összekötik életüket. Ez a legtöbb romantikus regény vége. De mi történik az esküvő után? Valóban boldogan élnek, míg meg nem hallnak? Anne Brontë ebben a regényében azt mutatja be, mi lesz a lánnyal, akibe beleszeret a dúsgazdag úr, szerelem szövődik köztük, és összeházasodnak. Csakhogy nem illenek össze. Ez pedig csak a mindennapokban derül ki. Hiába a fényűző ház, a gondtalan napok és a születendő közös gyermek. Hiába a kezdeti fellángolás és szenvedély. Mindez nem elég egy boldog házassághoz.

A regénynek a szerkesztése is különleges, a történetet keretbe foglalja Gilbert Markham levele. Ő az első narrátora a történetnek. Ő az a férfi, aki beleszeret a titokzatos, szép nőbe, aki özvegyként költözik az elhagyatott wildfelli udvarházba fiával és mogorva komornájával. Csakhogy hamar lábra kél a pletyka a hölgyről és előző életéről, ezért a férfinak átadja naplóját, amelyben szerepel az igazság. Ekkor ismerjük meg sorsát, múltját. Az azonban még kérdéses, hogy a jelenben mit fog tenni és van-e boldog jövő a számára? Lehetséges-e újrakezdeni?

Charlotte Brontë, a Jane Eyre írója és Emily Brontë, Az üvöltő szelek szerzője jóval híresebb, mint Anne Brontë. A regény bizonyos értelemben Anne Brontë válasza nővérei regényeire szerelemről és házasságról, megcsalásról és megcsalatásról, fájdalomról és megbocsátásról, mely bátor szókimondásával megkérdőjelezte a kor erkölcseit és jogrendszerét, s ezzel az egyik első műnek minősül. Mit számít a vagyon, ha nincs szerelem? Mit számít a szerelem, ha nincs mód alaposan megismerni a házasság előtt azt, aki iránt gyengéd érzelmeket táplál a romantikus lelkületű hősnő? ? erről szól ez a regény, ahogy a könyv fülszövegében is olvasható.

5. Émile Zola: Hölgyek Öröme

A francia regényírót a naturalista irányzat megteremtőjének tartják, a Hölgyek Örömében romantika, szerelem és becsvágy találkozik a valósággal, a pénz utáni hajszával, szennyes üzelmekkel. Mondhatni a modern pláza ?elődjének? történetét mutatja be az író, melyből tévésorozat is készült.

Zola társadalmi és biológiai vizsgálódásainak színhelye ezúttal egy hatalmas párizsi áruház, az Au Bonheur des Dames. Octave Mouret, a csinos és szemfüles dél-franciaországi kereskedősegéd érdekházasság révén előkelő üzlethez jut. A császárság talmi ragyogásában, a párizsi újgazdagok eszeveszett pompaszeretetében azonnal meglátja a nagy lehetőséget: hideg módszerességgel elnyeli a kispénzű, ?szolid? konkurenciát, és a végsőkig kizsákmányolt elárusítónők hadával megteremti a divathölgyek tündérálmát, a káprázatos, csillogó ?modern? áruházat. Arisztokrata nők, színésznők, könnyűvérű lányok, a párizsi élet ezer meg ezer fénybogara szédül bele az omló csipkék, a meleg fényű selymek, a lenge tüllök lobogásába... ? írják a könyv fülszövegében. Természetesen a szerelem se hiányzik, Denise vidékről érkezik Párizsba, és őt is elkápráztatja a Hölgyek Öröme. Annyira, hogy egy idő után alkalmazottja is lesz, és minden nehézség ellenére egyre feljebb tör. Ezt pedig nem csupán szépségének köszönheti, sokkal inkább eszének, ízlésének, kreativitásának és tehetségének. Nem csoda, hogy Octave Mouret beleszeret. Lehetséges kettejük kapcsolata? Milyen nehézségekkel kell megküzdenie az első ?plázának?? Mire vágytak abban a korban a nők? A regényből mindez kiderül.

Wéber Anikó