évforduló
Itt élned, halnod kell
Vörösmarty Mihály alakját többnyire a Szózat monumentális hangján keresztül idézzük fel – de mi marad meg a költőből, ha lehántjuk róla a kánon ünnepi csomagolását?
December 1-jén történt
„Az írott szó becsületét nem a videó és a televízió tette tönkre, hanem az a keserű felismerés, hogy a könyvtárak roskadásig vannak ugyan szép és igaz gondolatokkal és világmegváltó tanokkal – de az életünk mégis ott tart, ahol tart: katasztrofális állapotban” – fogalmazta a ma nyolcvankilencedik születésnapját ünneplő Kossuth- és József Attila-díjas író, dramaturg, Müller Péter.
November 30-án történt
„A nyelv nem más, mint egy olyan dialektus, amelynek határőrsége, rendőrsége, hadserege van. Az élet is egy idegen nyelv, amit mi mindannyian különböző akcentussal és rosszul beszélünk” – fogalmazta a ma hetvenhatodik születésnapját ünneplő Kossuth-díjas író, műfordító, Temesi Ferenc, aki az 1986–87-ben megjelent kétkötetes Por című művével létrehozta a „szótárregény” műfaját Magyarországon.
November 29-én történt
Ma ünnepli kilencvenkettedik születésnapját Keserü Ilona Kossuth-díjas festőművész, a hatvanas évek közepén indult neoavantgárd művészgeneráció jelentős alakja, világhírű képviselője. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett alkotó az egyik legkeresettebb kortárs művész a piacon, alkotásai a Magyar Nemzeti Galéria és számos más hazai, valamint külföldi intézmény gyűjteményében megtalálhatók.
November 28-án történt
„A költészet az egyetlen emberek által gyakorolt mesterség, amit nem kell és nem lehet sem tanulni, sem megtanulni” – állította az 1920. november 28-án született – és 2006-ban elhunyt – Kossuth-díjas költő, író, Somlyó György, a magyar költészet napjának kezdeményezője, a Nyugat első nemzedékéhez tartozó költő, Somlyó Zoltán fia.
November 27-én történt
Ma ünnepli harmincharmadik születésnapját Jámbor Nándor színművész, aki a Kaposvári Egyetemen tanult színészmesterséget, majd többek között a Thália Színház és szombathelyi Weöres Sándor Színház darabjaiban, illetve a Veszettek című filmben és a Legyetek szeretettel című televíziós sorozatban láthatta a nagyközönség.
November 26-án történt
„Mindaz, ami érték bennem, amire büszke vagyok, amitől bármennyire is érdekes vagyok, az leginkább annak köszönhető, hogy megcsillan bennem Isten” – fogalmazta a ma ötvenharmadik születésnapját ünneplő színész, énekes, táncművész és koreográfus, Pásztor Anna, az Anna and the Barbies zenekar karizmatikus kisugárzású frontembere.
A 6:3-as győzelem versben, filmen, zenében
A focit még mindig gólokra játsszák, és a fociról szóló alkotásokat többek között nézőszámra, ha mozifilmről vagy musicalről van szó, és eladott lemezre, ha albumon emlékeznek meg egy nagy meccsről.
November 25-én történt
„Annyi gond, baj, bánat és szörnyűség vesz körül minket, hogy azt nem szabad még a művészetbe is beengedni” – vallotta az 1929. november 25-én született – és 2015-ben elhunyt – Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas grafikus- és festőművész, Gross Arnold, aki részletgazdag rézkarcaival vált népszerűvé, és akinek képeit csodálatos, gyermeki mesevilág jellemzi.
November 24-én történt
„Az alkotóerő idomíthatatlan vadállat. Ha kushad, akkor a legveszélyesebb: nem tudhatjuk, alszik-e vagy megdöglött végleg? Ha harap, az már megkönnyebbülés” – fogalmazta az 1932. november 24-én született – és 2017-ben elhunyt – kétszeres Kossuth-és József Attila-díjas író és költő, Jókai Anna.
November 23-án történt
Ma ünnepli ötvennegyedik születésnapját Pokorny Lia színművész, akit többek között a Pinceszínház, az Atlantis Mozgásszínház, a Budapesti Kamaraszínház, a Bárka Színház és a Centrál Színház előadásaiban, a Szakítópróba, a Poligamy és a Valami Amerika 3. című filmekben, a Kisváros, a Társas játék és A mi kis falunk című sorozatokban, valamint a Beugró című televíziós műsorban láthattuk.
Ady a dekadens, önpusztító költő?
Ady legnagyobb fájdalma nem a dekadens vagy beteges minősítések, hanem a líráját visszatérő vádként érő „érthetetlen” jelző volt.
November 22-én történt
1878. november 22-én halt meg Rózsa Sándor, a legismertebb alföldi betyár, akit egyes legendák a szegények védelmezőjének, nekik önkényesen igazságot szolgáltató a magyar Robin Hoodnak tartanak. Mindezzel együtt az egyik legkegyetlenebb magyar bűnöző volt, akinek mintegy harminc gyilkosság és számtalan rablás terheli a bűnlajstromát. Rózsa és társai amnesztiáért cserébe az 1848–49-es szabadságharcban is részt vettek, és sikereket arattak szokatlan harcmodorukkal.
Negyedszázados évfordulót ünnepel a pécsi világörökség
Idén különleges jubileumot ünnepel Pécs: huszonöt éve került fel Pécs – anno Sopianae – ókeresztény temetője az UNESCO világörökségi listájára. A negyedszázados évforduló alkalmából a Zsolnay Örökségkezelő NKft. 2025. december 1. és 2026. január 4. között tematikus sétákkal, különleges tárlatvezetéssel, egyedi borkóstolóval és jelentős kedvezményekkel várja a pécsieket.
November 21-én történt
„A világot úgy szeretem venni, ahogy van. Az angyalokat nem tudom elképzelni ördögök nélkül, világosságot a sötétség nélkül, föld felettit a föld alatti nélkül. Csak az egészet” – fogalmazta az 1916. november 21-én született – és 1995-ben elhunyt – Kossuth-díjas író, költő, műfordító, Csorba Győző.
Makovecz Imre forradalmat hozott az építészetbe
Kilencven éve, 1935. november 20-án született Makovecz Imre Kossuth- és Ybl Miklós-díjas, Corvin-lánccal kitüntetett építész, a magyar organikus építészet iskolateremtő személyisége, többek között a paksi Szentlélek-templom, a makói Hagymaház, az egri uszoda és az 1992-es sevillai világkiállítás magyar pavilonja alkotója.