évforduló
Az első spanyol szoprán, aki lemezre énekelte Carment – Victoria de los Ángeles
Száz éve, 1923. november 1-jén született Victoria de los Ángeles katalán lírai szoprán, a múlt század második felének egyik legjobb énekesnője, aki öt évtizedet átölelő pályafutása során Európa és a tengerentúl számtalan opera- és koncertszínpadán lépett fel.
November 1-jén történt
100 éve született Varga Imre, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar szobrászművész, hazánk egyik legismertebb köztéri szobrásza. Nevéhez fűződik többek között a Dohány utcai zsinagóga előtt található mártíremlékmű (képünkön).
Október 31-én történt
Ma van a reformáció napja annak emlékére, hogy a hagyomány szerint 1517-ben ezen a napon függesztette ki Luther Márton a wittenbergi vártemplom ajtajára a bűnbocsátó levelek árusításával kapcsolatos 95 tételét. A képen Luther arcmása egy wittenbergi autón.
Színpadon egy emberöltőn át – Csernus Mariann
Hetvenöt éve áll színpadon, és minden fontos szerepet eljátszott már. Csernus Mariann Kossuth-díjas színésznő október 30-án ünnepli kilencvenötödik születésnapját.
Október 30-án történt
Ezen a napon született Csernus Mariann Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, Magyarország legidősebb, aktív színpadi színésze. Isten éltesse 95. születésnapján!
Október 29-én történt
1980-ban ezen a napon avatták fel az ország első nyugat-európai stílusban épített bevásárlóközpontját, a Sugár Áruházat a budapesti Örs vezér téren. A szocialista plázában a Csemege, a Keravill, a Vasedény és a Szivárvány üzletlánc mellett 15 szaküzlet és 14 szolgáltató volt jelen.
Húsz éve színpadon Az operaház fantomja a Madách Színházban
November 3-án ünnepli a Madách Színház Az operaház fantomja huszadik születésnapját. A teátrum már hagyományosnak mondható nagyszabású jubileumi előadással várja a nézőket, amelyben újra a színpadon láthatják majd mindazokat, akik az elmúlt két évtizedben sikerre vitték a Fantom történetét.
Október 28-án történt
Ma ünnepli születésnapját Gryllus Vilmos Kossuth-díjas előadóművész, a Kaláka együttes tagja és Horváth Charlie Liszt Ferenc-díjas énekes. 1976-ban ezen a napon jegyezték be a Rubik Ernő által feltalált bűvös kocka szabadalmát (képünkön).
Riadt szőke nők és pöttyök mindenütt – Roy Lichtenstein
Száz éve, október 27-én született Roy Fox Lichtenstein, a pop-art irányzat egyik legnagyobb alakja.
Október 27-én történt
A nap híres szülöttei között van Kazinczy Ferenc, a nyelvújítás vezéralakja, Niccolò Paganini olasz hegedűművész és zeneszerző, Bálint Endre Kossuth-díjas festő és Szacsvay László Jászai Mari-díjas színész, a nemzet színésze (képünkön).
Október 26-án történt
Ezen a napon született 1879-ben Fedák Sári színésznő, 1931-ben Szakonyi Károly Kossuth-díjas író, színműíró (képünkön), 1934-ben Rados Ferenc Kossuth-díjas zongoraművész.
Október 25-én történt
1896-ban ezen a napon avatták fel az Iparművészeti Múzeumot, 1942-ben pedig megszületett Ladik Katalin költő, előadóművész és performer, a közép- és kelet-európai irodalmi és művészeti avantgárd egyik meghatározó alakja, akinek fotó- és videótárlata Szentendrén, a Ferenczy Múzeumban látható.
Október 24-én történt
1951. október 24-én született Orosz István, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas grafikusművész, animációsfilm-rendező, író (képünkön). A mai nap Kálmán Imre születésére és Lehár Ferenc halálára emlékezve a magyar operett napja.
Október 23-án történt
1956. október 23-án a Műegyetemen nem volt rendes tanítás. Délutánra a hallgatóság tüntetését végül a pártvezetőség az utolsó pillanatban engedélyezte. A Műegyetem udvaráról a Bem-szoborhoz induló felvonuláshoz egyre többen csatlakoztak, a hallgatók némán, jelszavak nélkül vonultak.
Október 22-én történt
1686: A törökök 143 évi megszállás után kivonultak Pécsről. 1883: New Yorkban megnyílt a világhírű Metropolitan Opera, a Met (képünkön). 1991: Mihail Gorbacsov és a moszkvai államvezetés elítélte az 1956-os szovjet katonai beavatkozást Magyarországon.
Október 21-én történt
E napon született Alfred Nobel svéd kémikus és gyáros, Krúdy Gyula író, Solti György zongoraművész, karmester és Jankovics Marcell rajzfilmrendező, könyvillusztrátor. 1959-ben pedig New Yorkban megnyílt a Guggenheim Múzeum (képünkön).