évforduló
Világsztárokat indított el a pályán Korda Sándor, a brit filmipar megteremtője
Hetven éve, 1956. január 23-án halt meg Korda Sándor, aki egy kis alföldi faluból elindulva hódította meg a világot. Őt tartják a brit filmgyártás megteremtőjének, ő az első filmrendező, akit Nagy-Britanniában lovagi rangra emeltek, és a nagyvilágban Sir Alexander Kordaként ismerik.
Január 23-án történt
„Nekünk, művészeknek egyik legfontosabb feladatunk, hogy erősítsük mindenkiben a toleranciát, az önzetlen szeretetet. Még abban a tudatban is, hogy nem mindig számíthatunk viszonzásra érte” – fogalmazta az 1944. január 23-án született – és 2018-ban elhunyt – Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Tahi Tóth László, aki a főiskoláról kikerülve csatlakozott a Vígszínház társulatához, melynek a haláláig tagja volt. Számos filmben, tévéjátékban és kabaréműsorban szerepelt, emellett festett, és könyvet is írt a színház, a színészek világáról.
Január 22-én történt
1943. január 22-én született – és 2009-ben halt meg – Cseh Tamás Kossuth-díjas énekes, zeneszerző, előadóművész. Zenei karrierje a hetvenes évek elején indult, miután találkozott szerzőtársával, Bereményi Gézával, akivel számtalan közös dalt írtak, és feledhetetlen albumaik – például a Levél nővéremnek, az Antoine és Désiré, a Műcsarnok és a Frontátvonulás – születtek. Mindemellett színházi és filmzenéket komponált, előadói esteket tartott, könyvet írt, és olyan filmekben szerepelt, mint a Nyom nélkül, a Turné és a 6:3, avagy játszd újra Tutti.
Január 21-én történt
„Én bízom abban, hogy nyelvünk, mint a folyó, kiveti magából mindazt, ami káros. Amit pedig felold, azt részévé teszi” – fogalmazta a 2024. január 21-én elhunyt nyelvész, nyelvművelő, Grétsy László, akit ismeretterjesztő tevékenysége, közérthető, könnyed hangvételű kötetei – többek között a Nyelvi illemtan, a Szójátékos anyanyelvünk és az Anyanyelvi rejtvénytár –, illetve a magyar nyelv hagyományaival, ápolásával kapcsolatos televíziós műsorai, például a Vágó Istvánnal közösen vezetett Álljunk meg egy szóra! tettek országszerte ismertté.
Vezényel, rendez, zenekart igazgat és új befejezést írt Monteverdi Orfeójához – Fischer Iván 75
Január 20-án hetvenöt éves Fischer Iván Kossuth-díjas karmester, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító zeneigazgatója. A világ egyik legkeresettebb dirigense nevéhez rendezőként is sikeres operaprodukciók fűződnek, zeneszerzőként pedig kamaraoperát komponált és új befejezést írt Monteverdi Orfeójához.
Január 20-án történt
1984. január 20-án hunyt el Johnny Weissmüller. A legismertebb Tarzan Weissmüller János néven, bánáti sváb család sarjaként született 1904-ben, majd lett Amerikában ötszörös olimpiai bajnok úszó, aki hatvanhét világrekordot úszott, és elsőként teljesítette a 100 méteres gyorsúszás távját egy percen belül. Kitűnő fizikumának köszönhetően később kiválasztották Tarzan, a majomember szerepére, amelyben fergeteges sikert aratott: 1932 és 1948 között tizennyolc Tarzan-filmben játszott, és mindig dublőr nélkül dolgozott.
Agárdy Gábor nemcsak sokarcú karakterszínész volt, de ikonfestőként és ötvösként is jeleskedett
Húsz éve, 2006. január 19-én halt meg Agárdy Gábor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, a nemzet színésze, aki egyformán otthonosan mozgott minden műfajban, a prózától a zenés darabokig, a drámától a komédiáig és a kabaréig.
Január 19-én történt
„Minden napot úgy kellene kezdenünk, mintha a csecsemő és haldokló egyszerre pillantana ki a szemünkből. Így talán megértenénk valamit abból, amit szüntelenül s okosan igyekszünk megmagyarázni magunknak” – fogalmazta az 1921. január 19-én született – és 2001-ben elhunyt – Kossuth-díjas író, Mészöly Miklós, a Magasiskola, a Megbocsátás, a Saulus, a Reggel a tanyán és Az atléta halála című kötetek szerzője, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító elnöke.
Január 18-án történt
„A művésznek kutya kötelessége a gyötrődés. Ez a legszebb és legnehezebb föladat: elhagyni a lélek kényelmi állapotát, és vállalni a gondolkodás kényelmetlenségeit; szembesíteni magunkat saját lelkiismeretünkkel; a megismert igazságot más oldalról ismét megvizsgálni, hogy még jobban kiállhassunk érte; újra és újra megméretni, és könnyűnek találtatni; bátornak lenni önnön tévedéseink megítélésében” – fogalmazta a 2001. január 18-án elhunyt Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Sinkovits Imre.
Hozsanna a négylábúaknak: irodalmi bestiárium Remete Szent Antal napján
Templomok előtt összeterelt lovak, juhok, kutyák, valamint az özönvízhangulatot megörökítő turisták jellemzik a háziállatok védőszentjének ünnepét.
Január 17-én történt
„Önhitt elképzelés, hogy a kultúrát csak magasabb rendű szellemek értik meg. Tudni kell a módját, hogyan közvetítsük, akkor válik igazán közkinccsé” – fogalmazta az 1915. január 17-én született – és 1996-ban elhunyt – Széchenyi-díjas író, orvos, művelődéstörténész, polihisztor Benedek István, akinek olyan pszichiátriai és orvostörténeti kötetek fűződnek a nevéhez, mint az Aranyketrec, a Mandragóra, a Semmelweis és kora, Az ösztönök világa és az Ideges emberek.
Január 16-án történt
„Akiben nincs önmagával szemben egy kis kétkedés, egy kis bizonytalanság, hogy valóban jó ez, amit megmutat magából, nem is lehet igazán figyelemre méltó, nem tud előrébb lépni” – vallja a ma hatvanegyedik születésnapját ünneplő Szenes Iván- és Kránitz Lajos-díjas magyar színész, műsorvezető, énekes, Csonka András, akit többek között a Kapj el, a Legénybúcsú és Második nekifutás című filmekben, illetve a Família Kft. című tévésorozatban láthattunk.
Január 15-én történt
Ma ünnepli nyolcvanharmadik születésnapját Jordán Tamás Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, akit többek között a 25. Színház, a Várszínház és a kaposvári Csiky Gergely Színház darabjaiban, illetve a Szabadság, szerelem, a Sose halunk meg, A kárókatonák még nem jöttek vissza és a Hány az óra, Vekker úr? című filmekben láthattunk. Alapítója és vezetője volt a Merlin és a szombathelyi Weöres Sándor Színháznak. Lánya, Jordán Adél színésznő a Budapesti Katona József Színház tagja.
Beatrice és Bikini, Hamlet és Laborc, Garázs és Rockkalapács – Nagy Feró 80
Január 14-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját Nagy Feró Kossuth-díjas rockénekes, dalszövegíró, a Beatrice és az Ős-Bikini frontembere, az István, a király rockopera Laborca, a Nagyvárosi farkas, a Térden állva, a Nem kell, a XX. század, az Azok a boldog szép napok és a 8 óra munka szerzője, előadója.
Január 14-én történt
„A piktúra olyan, mint az alkoholista kezében az alkohol, nem könnyű lemondani róla. Aki ezt véglegesen meg tudta tenni, nem is lehetett nagy festő! Azonban a lángész is ember, akkor is remél, amikor már alig van remény” – fogalmazta az 1900. január 14-én született – és 1988-ban elhunyt – Kossuth-díjas festő- és grafikusművész, Barcsay Jenő, a 20. századi magyar képzőművészet egyik legkiemelkedőbb alakja.
Január 13-án történt
1921. január 13-án született – és 1992-ben halt meg – Csákányi László Jászai Mari-díjas színművész, aki sokoldalú jellemábrázoló tehetségét többek között a Nemzeti Színház és a Vidám Színpad előadásaiban, valamint számos játék- és tévéfilmben kamatoztatta. Népszerű szinkronszínész is volt, az ő hangján szólalt meg Frédi a Frédi és Béniben, Balu A dzsungel könyvében, Karak a Vukban és Döbrögi a Lúdas Matyiban. Lánya, Csákányi Eszter Kossuth-díjas színésznő.