évforduló
Május 29-én történt
„Az ember nem fejlődik folyamatosan, hanem van egy fölemelkedő szakasz, amelyben még nincs meg a tudás, de megvan az intuíció és a tehetség meg a szorgalom. És amikor megjön a tudás, inkább csak rácsodálkozik a saját korábbi teljesítményére” – fogalmazta a 2021. május 29-én elhunyt Kossuth-díjas rajzfilmrendező, grafikus, író, könyvillusztrátor, Jankovics Marcell, akinek olyan emlékezetes alkotások fűződnek a nevéhez, mint a János vitéz, Az ember tragédiája és az Ének a csodaszarvasról, illetve a Gusztáv és a Magyar népmesék című rajzfilmsorozat.
Ligeti Györgyöt egyszerre vonzotta a káosz és a rend
1923. május 28-án született Ligeti György, a 20. század egyik legnagyobb komponistája, akit sokan a 2001: Űrodüsszeia című korszakalkotó film zenéjéből ismernek. A film elején az ősember feldob egy csontot, majd a snitt végén egy űrhajó repül el. Vannak sorsok, amelyek megidézik az időugrást. Ligeti élete különösen. Ligeti György tíz idézete köré gyűjtjük pályája emlékezetes, kvantumugrásokat idéző fordulatait.
Május 28-án történt
„Ha a színpadon vagyunk, akkor Petra nem a lányom, és Máté nem a fiam. Kollégák vagyunk, kizárólag három színészről van szó. A gondolataimat soha nem erőltetem rájuk, nem adok nekik tanácsokat. Inkább csak ötleteket mondok. A színészet különben is egy nagyon finom, törékeny szakma, nem lehet csupán egy általam jónak tartott séma szerint működni” – fogalmazta a 2022. május 28-án elhunyt Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Haumann Péter. A Nemzet Színésze címmel kitüntetett művészt két gyermeke is követte a színészi pályán.
Május 27-én történt
„Azt, hogy ki mennyit ér önmagának és másoknak, szerintem nem az elvégzett munkái, az eredményei határozzák meg” – fogalmazta a ma hetvennyolcadik születésnapját ünneplő Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, előadóművész, Presser Gábor, az egykori Omega és Locomotiv GT együttes meghatározó tagja, a Vígszínház zenei vezetője. Együttesei mellett számos szólólemezt készített, írt dalokat többek között Zoránnak, Katona Klárinak, Kern Andrásnak és Révész Sándornak, illetve több népszerű színházi mű, film és mesejáték zenéje is a nevéhez fűződik.
Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne – hatvan éve hunyt el Tamási Áron
Hatvan éve, 1966. május 26-án hunyt el Tamási Áron Kossuth-díjas író, az Ábel-trilógia, valamint a Szűzmáriás királyfi, a Jégtörő Mátyás és a Hazai tükör című regények, illetve az Énekes madár, a Tündöklő Jeromos és a Csalóka szivárvány című színművek szerzője.
Festett és könyvet is írt a száz éve született Miles Davis, a legkelendőbb jazzlemez készítője
Száz éve, 1926. május 26-án született Miles Davis amerikai jazztrombitás, a műfaj egyik legnagyobb hatású és leginnovatívabb alakja, minden idők legfontosabb és legkelendőbb jazzlemeze, a Kind of Blue alkotója.
Május 26-án történt
„Különös, hogy mindegy, hány darabot játszottam el, sokat közülük több mint háromszázszor, azt sem tudják, hogy az ember este egyáltalán fellép a színházban. Viszont ha elmegyek a tévébe és megeszek két szöcskét, erről beszél a fél ország” – fogalmazta a ma hetvennyolcadik születésnapját ünneplő Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Gálvölgyi János, akit az 1968-as Ki mit tud? győztes parodistájaként ismert meg az ország, majd többek között a Thália Színház és a Vidám Színpad előadásaiban, illetve számos filmben és tévéműsorban láthattunk.
Május 25-én történt
„Egy fénykép azért lesz díjazott, mert megmozgatja a szerkesztők képzeletét, és akkor telik meg élettel, amikor a közönség elé kerül” – fogalmazta az 1954. május 25-én elhunyt fotográfus és haditudósító, Robert Capa. A Friedmann Endre Ernő néven született magyar származású fotóriporter rövid élete során öt háborúban – a spanyol polgárháborúban, a második kínai–japán háborúban, a második világháború európai hadszínterein, az arab–izraeli konfliktusban és az indokínai háborúban – készített fényképeket, és halálát is egy taposóakna okozta.
Május 24-én történt
1915. május 24-én született – és 1998-ban hunyt el – Gáti József Aase-díjas színész, érdemes és kiváló művész, akit többek között a Royal Színház, a Pécsi Nemzeti Színház, a Thália Kamaraszínház, a Vígszínház, a Nemzeti Színház és a Magyar Néphadsereg Színháza előadásaiban, valamint a III. Richárd, A törökfejes kopja, A Lúdláb királynő, A vörös vendégfogadó és a Nero, a véres költő című filmekben láthatott a közönség. Művészetét letisztult stílus jellemezte, és könyve is megjelent A versmondás címmel. Fia, Gáti Oszkár Jászai Mari-díjas színművész.
Ibsen első irodalmi próbálkozásait az 1848-as forradalmak ihlették
Százhúsz éve, 1906. május 23-án hunyt el Henrik Johan Ibsen norvég drámaíró, a 19. század második felének egyik legnagyobb színpadi szerzője, a Peer Gynt, a Nóra, a Kísértetek, A vadkacsa, a Hedda Gabler, a Solness építőmester és a Ha mi holtak feltámadunk alkotója.
Május 23-án történt
Ma ünnepli ötvenötödik születésnapját Debreczeny Csaba Jászai Mari-díjas színművész, aki pályafutása során többek között a budapesti Katona József Színház, a kecskeméti Katona József Színház, a Radnóti Miklós Színház és az Örkény István Színház előadásaiban szerepelt, továbbá az Üvegtigris, az Isten teremtményei és a Halj már meg! című filmekben, valamint az Aranybulla, a Kossuthkifli, az Életképek, a Szájhősök, a Jóban Rosszban, A mi kis falunk és a Segítség! Itthon vagyok! című televíziós sorozatokban láthatta a közönség.
Május 22-én történt
„Ha arra adja magát egy alkotói stáb, hogy egy történelmi figuráról készít filmet, akkor hajlamos az ember belecsúszni abba, hogy példaképet akar állítani. A történet meg a személy lehet példás, de a színész csak az embert láthatja, és minél több negatívumát és pozitívumát, a lelkének minél mélyebb és minél magasabb pontjait találja meg, annál komplexebb és annál valódibb alakot faraghat” – fogalmazta a ma harmincnegyedik születésnapját ünneplő Vecsei H. Miklós színművész, akit többek között a Kossuth papja és a Semmelweis című filmekben láthattunk.
Május 21-én történt
„Az igazi nagy színészek soha nem őrizték a szakmai titkaikat hét pecsét alatt” – fogalmazta az 1940. május 21-én született – és 2020-ban elhunyt – Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, Pécsi Ildikó, akit többek között a Pécsi Nemzeti Színház, a Vígszínház, a Mikroszkóp Színpad, a kecskeméti Katona József Színház, a Radnóti Színház és a József Attila Színház előadásaiban, illetve Az aranyember, A koppányi aga testamentuma, az Indul a bakterház, a Nem várok holnapig és a Veri az ördög a feleségét című filmekben láthattunk.
Május 20-án történt
„A vers az emberi elme hibátlan működése; a szikrázó fölismerés, hogy a részletek milyen jól összeillenek ott, hol a haláltábor túlterhelt parancsnoka pihenésképpen rózsát metsz; más szóval a jó meg a rossz fogaskerekekként kapcsolódnak össze, és a mérték mindig mi magunk vagyunk, akik hol meghunyászkodást, hol lázadást töltünk a történelmet mozgató motorba” – fogalmazta az 1936. május 20-án született – és 2002-ben elhunyt – Kossuth-díjas költő, műfordító, Orbán Ottó, a Fekete ünnep, az Emberáldozat és A kozmikus gavallér című kötetek szerzője.
Május 19-én történt
„Az egyéni művészet fejlődési vonala nem tűri, hogy valaki megállva, esetleges elért sikerekben gyönyörködjék, mert ez a fejlődés akadálya, az érzések megszegényítése és ennek megfelelően természetesen a tartalmatlanság veszélyének határára sodorja a művész játékát” – fogalmazta az 1893. május 19-én született – és 1951-ben elhunyt – Kossuth-díjas színésznő, Bajor Gizi. A 20. századi magyar színjátszás kiemelkedő alakját többek között a Nemzeti Színház és a Magyar Színház előadásaiban, illetve a Két fogoly és A szűz és a gödölye című filmekben láthattunk.
Május 18-án történt
„A sznobizmus egy nagyon jó dolog, az előreviszi a kultúrát, azzal semmi baj nincsen. Ha – vagy mert adsz magadra, vagy mert olyannak szeretnél látszódni – színházba jársz vagy könyveket vásárolsz, és azokat elkezded olvasni, vagy megszereted, vagy föl fogod adni” – fogalmazta a ma ötvenedik születésnapját ünneplő József Attila-díjas író, költő, dalszövegíró, Grecsó Krisztián, a Pletykaanyu, a Tánciskola, a Mellettem elférsz, a Megyek utánad, az Apám üzent, a Belefér egy pici szívbe és az Ott maradtok egymásnak című kötetek szerzője.