évforduló
Hat érdekesség Szabó Lőrincről
125 éve született Szabó Lőrinc Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, a 20. századi magyar irodalom egyik legmeghatározóbb alakja. Az évforduló alkalmából összegyűjtöttünk néhány izgalmas történetet a költő életéből.
Március 31-én történt
2016-ban ezen a napon halt meg egyetlen irodalmi Nobel-díjasunk, Kertész Imre, aki 1973-ban írt Sorstalanság című regényében elszakadt a hagyományos, tragikus alaphangú holokausztnarratívától, és a múlt századi történelem egyik legsötétebb időszakának egyedülálló feldolgozását nyújtotta. A regényből – az író forgatókönyve alapján – Koltai Lajos rendezett filmet, amelyet 2005-ben mutattak be.
Március 30-án történt
„A szabályszerűség aszfaltozott út: kényelmes járni rajta, de egy virág sem nő rajta” – tartotta Vincent van Gogh holland festőművész, aki 1853-ban ezen a napon született és akinek neve mára szinte márkává vált. A posztimpresszionizmus egyik legnagyobb alakjának tartott művész a pályafutása során csupán egyetlen festményét tudta eladni, halála után viszont egyre nőtt a hírneve, képei ma már csillagászati összegekért találnak gazdára.
A nagyapa jelenléte pszichoszomatikus tüneteket váltott ki a gyerek Kosztolányiból
„A nagy író halála után is tartogat meglepetéseket” – mondja Bíró-Balogh Tamás író, irodalomtörténész. Kosztolányi Dezső születésének 140. évfordulója apropóján beszélgettünk a költő életének és életművének legfontosabb szegmenseiről.
Egy kéményseprő mesélte, hogy semmi mást nem szeret olvasni, csak Rejtőt
Valamikor egy-egy jól elejtett rejtős beszólás komoly népszerűséget hozott a konyhára egy tizenéves fiúnak.
Esti Kornélként vált halhatatlanná Kosztolányi Dezső
Száznegyven éve, 1885. március 29-én született Szabadkán Kosztolányi Dezső költő, író, műfordító, a Nyugat első nemzedékének egyik meghatározó alakja, többek között A szegény kisgyermek panaszai és a Négy fal között című verseskötetek, illetve a Pacsirta, az Aranysárkány és az Édes Anna című regények szerzője.
Március 29-én történt
1982-ben ezen a napon nyerte el Hollywoodban Szabó István Mephisto című filmje – a magyar játékfilmek közül elsőként – a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat. A Klaus Mann azonos című regénye alapján, Klaus Maria Brandauer főszereplésével készült film 2012-ben bekerült a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar alkotás közé.
Marc Chagall semmilyen irányzathoz sem sorolható
Negyven éve, 1985. március 28-án halt meg Marc Chagall orosz származású francia képzőművész, a múlt század egyik legkiemelkedőbb és legsokoldalúbb alkotója, akinek látomásos művészete egyaránt merített a kelet-európaiságból, a párizsi iskolához tartozásból és a zsidó identitásból.
Március 28-án történt
1949-ben ezen a napon született Reviczky Gábor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, a nemzet művésze, aki a kaposvári Csiky Gergely Színháznál kezdte színészi pályáját, majd – többek között – a debreceni Csokonai Színház, a Vígszínház és a Nemzeti Színház tagja volt. Számos filmben és tévéjátékban szerepelt, de szinkronszínészként is népszerű: Robert De Niro és Jack Nicholson általában az ő jellegzetes hangján szólal meg.
Nagy-Britannia királyának tekintette magát a nagy műveltségű I. Jakab
Négyszáz éve, 1625. március 27-én halt meg I. Jakab angol és skót király, Stuart Mária fia, akinek uralma alatt létrejött Anglia és Skócia perszonáluniója. Mindemellett az 1611-ben megjelent első teljes angol nyelvű Biblia-fordítást, a Jakab király-féle Bibliát is neki köszönhetjük.
A kis Valentinótól A rossz árnyékig – Jeles András 80
Március 27-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját Jeles András Kossuth-díjas film- és színházi rendező, a Monteverdi Birkózókör elnevezésű független színtársulat alapítója, A kis Valentino, az Angyali üdvözlet, a Senkiföldje, A rossz árnyék és az Álombrigád című filmek alkotója.
Március 27-én történt
2022-ben ezen a napon tartották a 94. Oscar-gálát a hollywoodi Dolby Színházban, ahol Denis Villeneuve Dűne című sci-fije hat Oscar-szobrot nyert, többek között a legjobb produkciós tervezés Oscar-díját is megkapta. Ez utóbbit Sipos Zsuzsanna, az alkotás díszletberendezője nyerte Patrice Vermette látványtervezővel együtt. Sipos Zsuzsanna a díj átvételekor magyarul is megköszönte az amerikai filmakadémia elismerését.
Március 26-án történt
1926-ban ezen a napon született Kallós Zoltán kétszeres Kossuth-díjas erdélyi magyar néprajzkutató, népzenegyűjtő, a Magyar Corvin-lánc tulajdonosa. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett néprajzkutató nagy szerepet játszott az erdélyi és magyarországi táncházmozgalom létrejöttében és elterjedésében, népzenei gyűjtőmunkája során mintegy tizenötezer dallamot jegyzett le, és számos hanghordozót (kazettát, CD-t) jelentetett meg.
Tülökverseny, kanászkoncert és felgyújtott trafik a népzenegyűjtés hajnalán
Milyen volt fonográffal dolgozni, kanászkoncerteken, tülkösversenyeken gyűjteni, és mi kellett ahhoz, hogy Bartók rájöjjön arra: a dallamok a népek közt oda-vissza vándorolva új és új életre kelnek?
Így nem lett költő Gelu Păteanu
30 éve halt meg Gelu Păteanu. Volt egy nagy pillanat a székelyföldi Etéden a nyolcvanas évek vége felé, amikor a falu fontos irodalmi központtá is válhatott volna, de senki nem ismerte fel – bár jóllehet, fel sem ismerhette – ennek a lehetőségét.
Március 25-én történt
1926-ban ezen a napon született Papp László, vagy közismert nevén Papp Laci, háromszoros olimpiai bajnok ökölvívónk, aki 1948-ban a londoni, 1952-ben a helsinki és 1956-ban a melbourne-i ötkarikás játékokon nyert aranyérmet. Papp Lacit mindmáig az ökölvívás legnagyobbjai közt tartják számon világszerte. Angyalföldön szobrot állítottak neki és teret neveztek el róla, de Magyarország egyik legnagyobb zárt sportlétesítménye, a Papp László Budapest Sportaréna is az ő nevét viseli.