évforduló
Február 2-án történt
„Az ember akár bevallja, akár nem, a családjából, a környezetéből profitál, művészként, emberként. Világlátást, értékrendet, az élet megértését. Én rengeteget köszönhetek a szüleimnek s az ő szeretetüknek. Rengeteget? Mindent” – nyilatkozta az 1989. február 2-án, mindössze negyvenegy évesen elhunyt Jászai Mari-díjas színész, rendező, Tímár Béla, akit többek között a Madách Színház előadásaiban, valamint az Illetlenek, a Sosem lehet tudni és A Pendragon legenda című filmekben láthattunk.
Hat éve hunyt el Andorai Péter
Andorai Péter nem csupán egy színész volt a sok közül, ő volt a magyar film egyik ikonikus arca.
Február 1-jén történt
„A színháznak meg kellene maradni Thália templomának, ahol az emóció, az érzelmek és a lélek viszi a prímet, nem pedig a hideg, tiszta ész és logika. Élesen le kellene választani a kettőt” – fogalmazta a 2020. február 1-jén elhunyt Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Andorai Péter, akit többek között a Várszínház, a József Attila Színház és Veszprémi Petőfi Színház előadásaiban, valamint a Bizalom, a Vörös rekviem, a Hajnali háztetők, a Simon mágus és a Könnyű testi sértés című filmekben láthattunk.
Január 31-én történt
2020. január 31-én hunyt el Tornai József Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett alkotó első mestere Szabó Lőrinc volt, írói alapelve pedig, hogy a 20. században is a modern és az ősi egységet kell felmutatni. Első önálló kötete, a Paradicsommadár 1959-ben jelent meg, amit hét évtizedes pályafutása során közel ötven másik követett, köztük Az égig érő föld, a Nap jár a homoktetőkön, A menekülő, A szerelem szürrealizmusa és a Fejem alatt telihold.
Még életében megnyithatta múzeumát Czóbel Béla, a legfranciásabb magyar festő
Ötven éve, 1976. január 30-án halt meg Czóbel Béla Kossuth-díjas festő, a hazai avantgárd jeles alakja, aki még életében múzeumot kapott, és akinek Kislány ágy előtt című remekműve 340 millió forintos leütési árával életműrekordot döntött a Kieselbach Galéria 2024-es árverésén.
Január 30-án történt
„Nem elég magyar anyanyelvűnek születnünk, tanulnunk kell magyarul a sírig” – fogalmazta az 1978. január 30-án elhunyt Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, Nagy László. Az eredetileg festőnek készülő és grafikusként is kitűnő művész a huszadik századi magyar költészet meghatározó alakja volt, és olyan kötetek fűződnek a nevéhez, mint a Tűnj el fájás, A tüzér és a rozs, a Deres majális, a Ki viszi át a szerelmet és a Himnusz minden időben.
Január 29-én történt
„Bűnös dolog, hogy bennünket, színészeket megfosztottak az alkotói címtől. Azt senki ne mondja, hogy nem vagyunk alkotók. Kezembe kapom a szerepet, akkor a szereptanulás közben jönnek a gondolatok, a felfedezések, hogy mi van mögötte. Ebből a megtalálásból származik az egyszerűség, a spontaneitás, néha a poén is, amit talán még a szerző sem érez, amikor írja” – fogalmazta az 1899. január 29-én született Kossuth-díjas színművész, Páger Antal, akit olyan emlékezetes filmekben láthattunk, mint a Hattyúdal, a Pacsirta és a Tanulmány a nőkről.
A reálpolitikus, akit „a haza bölcsének” és a „nemzet prókátorának” is neveztek
„Kockáztathatunk mindent a hazáért, de a hazát kockáztatnunk nem szabad” – vallotta a százötven éve, 1876. január 28-án elhunyt Deák Ferenc, a 19. század egyik legnagyobb magyar politikusa, az osztrák–magyar kiegyezés egyik létrehozója, „a haza bölcse”.
Január 28-án történt
Ma ünnepli hetvennyolcadik születésnapját Kern András Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező. Az énekesként, humoristaként és Woody Allen szinkronhangjaként is népszerű művész gyermekszínészként kezdte a pályáját, majd az 1962-es Ki mit tud?-on szerzett országos ismertséget paródiáival. A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után a Vígszínházhoz szerződött és máig a társulat tagja, de olyan emlékezetes filmek is fűződnek a nevéhez, mint a Ripacsok, a Sztracsatella, a Te rongyos élet, a Pogány Madonna és A miniszter félrelép.
Január 27-én történt
Ma ünnepli negyvenhetedik születésnapját Hajduk Károly Jászai Mari-díjas színművész, aki a Bárka Színház stúdiósaként lépett először színpadra, később a Katona József Színház, a Szputnyik Hajózási Társaság, a Vígszínház és a Narratíva Kollektíva művésze volt, jelenleg az Örkény Színház társulatát erősíti. Számos filmszerep is fűződik a nevéhez, többek között A martfűi rém, a Fekete kefe, az Akik maradtak, a Mesterjátszma és A fekete múmia átka című mozikban láthattuk.
Hadifogságba esett, börtönben ült és segédmunkásként is dolgozott a finom irónia nagymestere
Száz éve, 1926. január 26-án született Mensáros László Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, aki nemcsak feledhetetlen színpadi alakításaival és filmjeivel, hanem versmondásával és önálló estjeivel is beírta magát a magyar színművészet történetébe.
Január 26-án történt
„Én nagyon szeretek élni, szeretem azt, ahogy kisüt a nap vagy esik az eső, de nagyon sok mindenen túl kellett jutni, hogy ezeket a dolgokat észrevegyem. Azért, hogy látunk, hallunk, hogy levegőt veszünk, ezért mind hálát kell adni az Istennek, hogy ez van” – fogalmazta a ma nyolcvanharmadik születésnapját ünneplő Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, Esztergályos Cecília, akit többek között a BÚÉK, a Vámmentes házasság és az Isten veletek, barátaim! című filmekben, valamint a Família Kft. című tévésorozatban láthattunk.
Sokoldalú, eredeti, madarandó – Bereményi Géza 80
Január 25-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját Bereményi Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, Balázs Béla-díjas filmrendező, Cseh Tamás szerzőtársa, a Legendárium, a Vadnai Bébi és a Magyar Copperfield írója, A tanítványok, az Eldorádó, A turné és A Hídember rendezője.
A naivaszerepektől a drámai hősnőkig – Nagy-Kálózy Eszter 60
Január 25-én ünnepli hatvanadik születésnapját Nagy-Kálózy Eszter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, akit jelenleg a Vígszínház és a Pesti Színház darabjaiban láthatunk.
Január 25-én történt
Ma ünnepli hetvennyolcadik születésnapját Vikidál Gyula Liszt Ferenc-díjas énekes, színész. Zenei pályáját a hatvanas évek végén kezdte amatőr zenekarokban, majd 1974-ben a P. Mobil tagjaként vált országosan ismertté. Később a Dinamit, a P. Box és az MHV énekese lett, illetve szólólemezeket is készített. Színészként a nyolcvanas években fedezték fel, majd – többek között – az István, a király Koppányaként, a Jézus Krisztus Szupersztár Pilátusaként, a Nyomorultak Jean Valjeanjaként és a Mária Evangéliuma János apostolaként láthattuk, hallhattuk.
Január 24-én történt
2025. január 24-én hunyt el Lukáts Andor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, aki a Pinceszínház amatőr színészeként kezdte a pályáját, majd a kaposvári Csiky Gergely Színház segédszínésze, illetve a Budapesti Katona József Színház tagja lett, ahol megrendezte a teátrum történetének legnagyobb szériában futó darabját, a Portugált. Alapító igazgatója volt a Sanyi és Aranka Színháznak, és olyan emlékezetes filmekben is szerepelt, mint az Eszkimó asszony fázik, a Hülyeség nem akadály, a Vakvilágban és a Tiszta Amerika.