évforduló
A kékszakállú herceg várától a Mikrokozmoszig: itt a Bartók-toplista!
Száznegyvenöt éve, 1881. március 25-én született Bartók Béla, az egyetemes zene történetének egyik legnagyobb alakja. A kékszakállú herceg vára prológusában arról énekel a Regös, hogy „Hol volt, hol nem… Zene szól, a láng ég. Kezdődjön a játék.”
Rettegett balhorgaiért KO-királynak, legendás sportszerűségéért a ring lovagjának nevezték
Száz éve, 1926. március 25-én született Budapesten Papp László háromszoros olimpiai bajnok, profi Európa-bajnok ökölvívó, edző, a magyar sportélet egyik legnagyobb és legnépszerűbb alakja, akit a világ sportújságírói 1999-ben a világ huszonöt legjobb sportolója közé választottak.
Március 25-én történt
„A népzene a természet tüneménye. Ez az alkotás ugyanazzal a szerves szabadsággal fejlődött, mint a természet egyéb élő szervezetei, a virágok, az állatok. Éppen ezért olyan gyönyörű, olyan tökéletes a népzene. Ezek a dallamok a művészi tökéletesség megtestesítői. Példái annak, miként lehet legkisebb formában, legszerényebb eszközökkel valamilyen zenei gondolatot legtökéletesebben kifejezni” – fogalmazta az 1881. március 25-én született – és 1945-ben elhunyt – posztumusz Kossuth-díjas zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, Bartók Béla.
Március 24-én történt
„A színház jobb lesz, ha jókedvünkben születik. Rosszkedvből nem születnek ötletek, vagy ha igen, azok nyögvenyelős, csikorgós, izzadságos erőlködések lesznek” – fogalmazta a ma hatvannyolcadik születésnapját ünneplő Funtek Frigyes színész, rendező, egyetemi tanár, akit a színpadi szerepein túl többek között a Malom a pokolban, a Balkán! Balkán!, a Caligula helytartója és A gólyák mindig visszatérnek című filmekben, illetve A besúgó című televíziós sorozatban láthattunk. Fia, Funtek Sándor szintén színész.
Március 23-án történt
Ma ünnepli ötvenkettedik születésnapját Mészáros Árpád Zsolt színművész, musicalénekes, aki pályája elején többek között a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház és a Veszprémi Petőfi Színház előadásaiban volt látható, majd a Budapesti Operettszínházhoz szerződött, ahol a Mozart! című musical hozta meg számára az átütő sikert. Jelenleg a Magyar Színház társulatát erősíti. Színházi szerepei mellett az Aranyélet és a Barátok közt című tévésorozatokban láthattuk, de számos szólólemeze is megjelent.
Március 22-én történt
„Ha egy figura nem a lelkemből építkezik, akkor csak üres hang marad. Egy koncertszerű előadáson, de még próbán sem tudom elképzelni, hogy azok a színek megszólaljanak, ha nem átgondolt, lélekből táplálkozó előadásról van szó. Élni kell a szerepet, különben semmi értelme!” – fogalmazta egy interjúban a ma hatvanhetedik születésnapját ünneplő Kossuth-díjas opera-énekesnő, Komlósi Ildikó, aki a világ minden jelentős operaházában szerepelt, és akit A kékszakállú herceg vára Juditjának egyik legavatottabb tolmácsolójaként tartanak számon.
Március 21-én történt
„A feladatunk, hogy amit továbbadunk, színpadi mű, festmény, zeneszám, bármi, értékes legyen, s ne legyen benne semmi hamisság” – fogalmazta a ma hatvanharmadik születésnapját ünneplő Cserna Antal színművész, akit többek között a Vígszínház, a PÁB Színház, a P-ART Színház és Thália Színház előadásaiban, valamint a Glamour, a Balekok és banditák, a Liza, a rókatündér és a Tibor vagyok, de hódítani akarok című filmekben láthattunk. Mindezek mellett alapító tagja a Harmadik Figyelmeztetés színészzenekarnak, ahol énekel, gitározik és szaxofonozik.
Március 20-án történt
Ma ünnepli hatvannyolcadik születésnapját Hirtling István Jászai Mari-díjas színművész, aki már főiskolásként több budapesti színházban játszott, később pedig többek között a Nemzeti Színház, a Madách Színház, a Kelemen László Színkör, a szolnoki Szigligeti Színház és az Új Színház társulatának tagja volt, jelenleg a Vígszínház színésze. Színpadi szerepei mellett számos filmben, egyebek mellett a Julianus barát, a Kanyaron túl, a Vörös bestia, a Fekete karácsony, illetve a Czillei és a Hunyadiak című mozikban láthattuk.
Március 19-én történt
Ma ünnepli ötvennegyedik születésnapját Fekete Ernő Jászai Mari-díjas színművész, aki már több mint két évtizede a fővárosi Katona József Színház társulatának tagja. Színpadi szerepein túl az Utolsó jelentés Annáról, az Így vagy tökéletes, az Aurora Borealis – Északi fény és az X – A rendszerből törölve című filmekben, valamint az Alvilág és a Hunyadi című televíziós sorozatban láthattuk. Mindemellett gyakran foglalkoztatott szinkronszínész, Robert Downey Jr. és Christian Bale állandó magyar hangja.
Március 18-án történt
„Nem tudom, hogy a könnyűzene mit jelent, de nekem minden zene könnyű” – fogalmazta az 1942. március 18-án született – és 2007-ben elhunyt – Kossuth-díjas rockzenész, Illés Lajos, az Illés együttes alapítója. Az első magyar nyelven játszó beatzenekar 1957-ben alakult, 1965-től 1973-ig élte virágkorát, majd 1982-ig Új Illés néven működött, de Illés Lajos később sem hagyott fel a zenéléssel: szólóalbumot, vers- és népdalfeldolgozásokat készített, majd olyan vallásos, nemzeti ihletésű szerzeményei születtek, mint a Betlehem csillaga vagy a Magyar Te Deum.
Március 17-én történt
Ma ünnepli hetvennyolcadik születésnapját Bodnár Erika Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, aki pályája során a Pesti Színházban, a József Attila Színházban és a Nemzeti Színházban játszott, majd a Budapesti Katona József Színház egyik alapító tagja lett, és jelenleg is a teátrum társulatát erősíti. A filmvásznon és a televízióban is jelentős alakításokkal hívta fel magára a figyelmet, többek között a Szikrázó lányok, Az alkimista és a szűz, az Ismeretlen ismerős és a Harminckét nevem volt című filmekben láthattuk.
Március 16-án történt
Ma ünnepli hatvanhetedik születésnapját Incze József eMeRTon- és Őze Lajos-díjas színművész, aki többek között a Thália Színház, az Arizona Színház, a Soproni Petőfi Színház és az Újszínház társulatának tagja volt, de a Bartók Kamaraszínházban, a Gyulai Várszínházban, a Madách Színházban és az IBS Színpadon is vendégszerepelt. Mindemellett számos filmben, tévésorozatban láthattuk, és alapítója volt a Magyar Beatles nevű színészzenekarnak is, amelyben Győri Péterrel, Mikó Istvánnal és Forgács Péterrel muzsikált együtt.
Március 15-én történt
„Az éles fekete-fehér kontrasztok, a ritmikus hálózatok és permutált struktúrák villódzása, a plasztikai elemek optikai kinetizmusa: megannyi fizikai jelenség műveimben, melyeknek szerepe már nem az, hogy a csodálatba vagy édes-bús melankóliába ejtsenek bennünket, hanem hogy tettekre serkentsenek s szilaj örömöket szerezzenek” – fogalmazta az 1997. március 15-én elhunyt magyar–francia festő- és szobrászművész, Victor Vasarely, akit mind életműve, mind számos elméleti munkája révén az op-art legjelentősebb képviselőjének tekinthetünk.
Esterházy János az életét adta a felvidéki magyarság érdekeinek védelméért
Százhuszonöt éve, 1901. március 14-én született Esterházy János szlovákiai magyar politikus, a felvidéki magyarság mártírja, akit hamis vádak alapján halálra, majd életfogytiglanra ítélt a kommunista csehszlovák népbíróság, és miután a börtönében meghalt, tömegsírba temették a hamvait.
Március 14-én történt
Ma ünnepli hatvannyolcadik születésnapját Szász János Balázs Béla-díjas színházi és filmrendező, dramaturg, forgatókönyvíró, érdemes és kiváló művész. Színházi rendezőként többek között Shakespeare Lear királyát, Csehov Ványa bácsiját, Brecht Kurázsi mamáját és Örkény Macskajátékát állította színpadra, filmrendezőként pedig olyan emlékezetes alkotások fűződnek a nevéhez, mint a Szédülés, a Woyzeck, a Witman fiúk, A nagy füzet, az Ópium – Egy elmebeteg nő naplója, illetve A hentes, a kurva és a félszemű.