évforduló
Augusztus 17-én történt
„A szinkronizálás a szakmám része. Amikor a mesterséget tanultam, a szinkron a szakmának egy kicsiny ágazata volt, de ezt is meg kellett tanulnunk. Az életünk, a rajongásunk mindig is a színház iránt volt meg igazán, és azt hiszem, ez így is marad” – fogalmazta egy interjúban a ma nyolcvannegyedik születésnapját ünneplő Jászai Mari-díjas színész, Ujréti László, Terence Hill állandó magyar hangja, akit a Miskolci Nemzeti Színház és a József Attila Színház előadásaiban, illetve a Régi idők mozija és a Valami madarak című filmekben láthattunk.
Augusztus 16-án történt
„Észrevettem, hogy az élet különböző ciklusokból áll, és a múltbéliek vissza-visszatérnek. Nemrég az egyik korábbi, letűntnek hitt életszakaszomba csöppentem vissza. Ez széles érzelmi spektrumon történő, nehéz önismereti megélés – olyan, mint amikor csiszolódik az ember, vagy mint amikor a kilövés előtt visszahúzzák az íjat. Nem kényelmes folyamat, de már tapasztalatból tudom, hogy ha feltöltöm magam és fókuszálok, akkor a frusztráció után gyönyörű repülés következik” – mondta egy interjúban a ma 44. születésnapját ünneplő Bocskor Bíborka énekesnő.
Augusztus 15-én történt
„Nagyon fontosnak tartom a civil létezést, mert ha az nincs, akkor miből inspirálódsz? Ha nem látod a körülötted lévő világot, ha nem figyeled az embereket, akkor miből dolgozol? Be lehet zárkózni a színház világába, de az szerintem hosszú távon nem jó. A mi munkánk valahol az is, hogy megfigyeljük a körülöttünk lévő valóságot, érzékenyek legyünk rá, és nyitottak maradjunk. Ehhez viszont szükség van arra, hogy a színházon kívül is éljünk” – mondta egy interjúban a ma harmincnegyedik születésnapját ünneplő Junior Prima díjas színésznő, Waskovics Andrea.
Az Arany Málnát is megkapta az első Oscar-díjas afroamerikai színésznő
Augusztus 14-én ünnepli hatvanadik születésnapját Halle Berry Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő, a Szörnyek keringője, A Macskanő, a Fekete csillag, A létezés határa és az X-men-filmszéria sztárja.
Augusztus 14-én történt
1975. augusztus 14-én hunyt el Kisfaludi Strobl Zsigmond kétszeres Kossuth-díjas szobrászművész, a 20. századi magyar szobrászat egyik legismertebb, nemzetközileg is elismert alakja. Több mint hat évtizedes pályafutása során számos emlékművet, portrészobrot, kisplasztikát és domborművet alkotott. Legismertebb művei közé tartozik a Gellért-hegyi Szabadság-szobor, a Kossuth-emlékmű, az egri Végvári vitézek szobor, valamint számos történelmi és közéleti személyiségről – például Görgei Artúrról, Bajor Giziről és Kodály Zoltánról – készített portré.
A modern magyar szobrászat klasszikus mesterét az ember és a természet egysége foglalkoztatta
Százhúsz éve, 1906. augusztus 13-án született Borsos Miklós Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas szobrász, grafikus, író, érdemes és kiváló művész, a 0 kilométerkő, a Hajnal, a Balatoni szél, a Janus Pannonius és az Anya gyermekével című szobrok alkotója.
Augusztus 13-án történt
„Az én tanításom nem arra van ítélve, hogy a könyvtárak porában penészedjék, hanem győztesen hasson a gyakorlati életben, hogy a szülészeti kórházak rémképei eltűnjenek, hogy a házastárs megtarthassa feleségét, és a gyermek anyját” – fogalmazta az 1865. augusztus 13-án elhunyt Semmelweis Ignác orvos, a magyar orvostudomány egyik legnagyobb alakja, aki a gyermekágyi láz okainak kutatása során felismerte a kézfertőtlenítés jelentőségét, emberek millióinak életét mentve meg. Története azt példázza, milyen nehéz utat járhat be egy új gondolat.
Augusztus 12-én történt
2013. augusztus 12-én halt meg Vukán György Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas zongoraművész, zeneszerző, a magyar jazz egyik legsokoldalúbb muzsikusa, akiről Vásáry Tamás zongoraművész, karmester a következőket írta: „Sok tehetségről, kevesebb művészről és még kevesebb zseniális művészről tudunk. Vukán Györgyben ilyen zseniális művészt ismerhettem meg, aki nemcsak tudja, érti és érzi a zenét, de alkotó, előadó és improvizátor is egy személyben. Ragyogó technikája arra szolgál, hogy szolgáljon, hogy az emberek életét boldogabbá tegye, amíg őt hallgatják.”
„Jack, a csöpögtető” az egész testével festett, és radikálisan átformálta a modern művészetet
Hetven éve, 1956. augusztus 11-én halt meg Jackson Pollock amerikai festőművész, az absztrakt expresszionizmus vezéregyénisége, aki radikálisan átformálta a modern művészetet, ma pedig csillagászati összegeket fizetnek az alkotásaiért.
Augusztus 11-én történt
„A tehetség, s még a szorgalom is nem több, mint egy zseton, amivel játszani megyünk. Ha szerencsénk van jókor lenni jó helyen, akkor nyerünk” – fogalmazta az 1933. augusztus 11-én született – és 2026-ban elhunyt – Vásáry Tamás Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. Vásáry Tamás 1953-ban szerzett zongoraművészi diplomát, majd az 1956-os forradalom után elhagyta Magyarországot, ahová 1993-ban tért vissza. A hetvenes évektől egyre fontosabb szerepet kapott életében a karmesterség, pályája során több mint száz zenekart dirigált.
Augusztus 10-én történt
„Saját szakmai mércém alapján akarok mindenkor megfelelni önmagamnak. Az a fontos, hogy egy pillanatra se tévesszem szem elől magam, hogy tudjam, hol tartok, mire jutottam és mit szeretnék még elérni. Mindezekért tudjak lemondani, ne éjszakázzak, ne dáridózzak, tehát, hogy minden egynek legyen alárendelve, az én teljesítményemnek” – mondta a 2025. augusztus 10-én elhunyt Kossuth-díjas táncművész, Szakály György, aki nemcsak táncosként és koreográfusként volt kiemelkedő, de a táncművészképzés egyetemi szintre emelése is nagyban neki köszönhető.
Oroszlán még nem volt a nyitáskor, a cirkusz mentette meg a csődtől, de ma is szeretjük az első magyar állatkertet
A megnyitó az 1866-os év egyik legfontosabb társasági eseménye volt, Ferenc József saját gyűjteményéből is hoztak állatokat, az első világháború alatt végig működött, de a második világégés után újra kellett építeni. Azóta népszerűsége töretlen, és az állatkerti világhálózat elismert tagjává vált. Százhatvan éve nyitott meg az állatkert Budapesten.
A Vénusz szépségszalontól a fotóművészetig – Audrey Tautou csodálatos élete
Augusztus 9-én ünnepli ötvenedik születésnapját Audrey Tautou César-díjas francia filmszínésznő, a Vénusz szépségszalon, az Amélie csodálatos élete, A Da Vinci-kód, a Lakótársat keresünk, a Gyere hozzám feleségül és A mélység kalandora című filmek sztárja.
Augusztus 9-én történt
„Az embernek eleve nincsen semmije, ami ténylegesen az övé lehetne, mert bármit bármikor elveszthet, bármit elvehetnek tőle, bármi bármikor elromolhat, elvesztheti az értékét, és ha véletlenül hosszan megmaradna az ember látszólagos tulajdonában, a halálba már végképp nem viheti magával. Itt kell hagyjon az ember mindent, bármiről is hitte azt, hogy az övé” – állítja a ma hetvenegy éves gitáros, énekes, dalszerző, előadóművész, Laár András, a KFT együttes és a L’art Pour L’art Társulat egykori oszlopos tagja, Besenyő Pista bácsi figurájának megformálója.
Betyárok, szupersztárok és lélekbúvárok – Öt évtized augusztusi kultúrdurranásai
Amennyiben az ember tüzetesebben visszatekint az elmúlt fél évszázad nyár végi kultúrtörténeti mozaikjára, nyomban szembesül a ténnyel: kishazánkban az augusztusi kánikula sohasem pusztán a lángosszagú balatoni fürdőzésről szólt. Szemlézzük hát sorjában ezen öt évtized kulturális csemegéit.
Falak, romok, labirintusok, szorongás és szürrealizmus – 100 éve született Ország Lili
Száz éve, 1926. augusztus 8-án született Ország Lili festő, grafikus, a negyvennyolc táblából álló Labirintus-sorozat alkotója, akit a művészettörténet szinte az egyetlen magyarországi klasszikus szürrealista festőként tart számon.