evolúció
Mi köti össze a gazdasági elit előnyét, a sikeres tudósokat és a tumoros sejteket?
A Máté-effektus a társadalomban és a természetben egyaránt működik: aki előnnyel indul, gyakran behozhatatlan fölényre tesz szert.
Félméteres mozsárszájú halak úszkáltak egykor Sümegen
Különleges őslénytani szenzációt szolgáltattak a sümegi kőfejtők: a kutatók a késő kréta korú üledékrétegekből csontoshalak maradványait azonosították, melyek mérete jóval meghaladta az Iharkúton talált rokonokét. A különbség oka a kutatók szerint a két egykori élőhely eltérő jellegében, a táplálékokban és a ragadozók által a prédaállatokra gyakorolt eltérő nyomásban keresendő.
Lucy, az előember csontváza először látható Európában
Először látható a Lucy nevű előember csontváza Európában, a mintegy 3,2 millió éves emberi maradványok a cseh nemzeti múzeumban tekinthetők meg Prágában. Az emberi evolúciót szemléltető tárlat augusztus 25-i megnyitóján a világ eddigi legrégebbi Australopithecus-csontvázának megtalálója, az amerikai Donald Johanson paleontológus is részt vett.
Egy yellowstone-i baktérium megszegi az élet szabályait
A sejtlégzés alapjait döntheti meg a különleges baktérium, amely egyszerre lélegzik oxigénnel és kénnel, és segíthet megérteni az élet alkalmazkodóképességét.
Mi volt előbb? A színek vagy a színlátás?
A természet színei nemcsak díszek, hanem evolúciós eszközök is, ugyanakkor egy friss kutatás szerint a színlátás megelőzte a színes jelek evolúcióját.
A jégkorszakba invitál a hőség elől a Nemzeti Múzeum
A jégkori ember a címe az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum szabadegyetem programsorozata, a Múzeumakadémia június 24-i előadásának, amelyben az emberiség legrégebbi korszakába tehetnek időutazást az érdeklődők. Lengyel György régész prezentálásában olyan részletek tárulnak majd fel a jégkori ember életéből, amelyek a jelenünket is formálják.
Mérő László: Ti mind innovációk vagytok!
Mérő László szerint nem a zsenialitás viszi előre a világot, hanem a jó időzítés és a felismerés, miben vagyunk igazán jók.
Nem mi háziasítottuk a kutyákat, ők háziasították magukat
A kutyák ősei nem fogságban szelídültek meg, hanem saját akaratukból maradtak az emberek közelében, hogy élelemhez jussanak.
Hány száz kilométert képes lefutni az ember megállás nélkül?
Ugyan evolúciós szempontból nem erre fejlődtünk ki, mégis képesek vagyunk extrém távokat futni. Az edzettség mellett mentális erőre is szükség van az ultrafutáshoz.
A dzsungelharcos Homo sapiensek az esőerdőkben is túléltek
A negyvenezer éves kőeszközök megváltoztatják az emberi túlélésről alkotott képünket, és új fejezetet nyitnak az evolúció vizsgálatában.
A Proust-effektus miatt (is) imádjuk annyira a karácsony illatait
A fahéj vagy a fenyőfa illata azonnal ünnepi hangulatot teremt. Miért képesek ezek az illatok mély érzelmeket kiváltani, és hogyan kapcsolódnak emlékeinkhez?
Ahol a Bakonydraco, a barázdás bálna és a házi méh együtt emlékeztet az élet sokszínűségére
A Magyar Természettudományi Múzeum kiállításai átfogó képet adnak a természet lenyűgöző változatosságáról, de a szövegközpontúság még mindig dominál.
Magyar kutatók kiderítették, miért cserélnek szerepet a madárszülők
Szociális tényezőktől függ, hogy az apa átveszi-e az anya szerepét a szülői gondoskodásban, derül ki a HUN-REN-PE Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport vezetésével írt tanulmányból, amely jelentős előrelépésnek számít a témában. A kutatás segítségével megfejthetjük az ivari szerepek evolúciós rejtélyét.
Krízisek esetén a bennünk élő ősember falni kezd
Mi az a belső erő, ami nassolásra késztet? Mikortól kezdett problémát jelenteni az elhízás? Miért eszünk, ha szomorúak vagyunk, és miért torkollanak a családi összejövetelek órákig tartó zabálásba? Forgács Attila gasztropszichológussal beszélgettünk.
Megoldódott a rénszarvasok látásának rejtélye
Egy új kutatás szerint a rénszarvasok látása ahhoz alkalmazkodott az evolúció során, hogy a havas, fénytelen téli időben is megtalálhassák kedvenc eleségüket.
Százhúszmillió éves kínai madárkövület tanúskodik a növények evolúciójáról
A kínai őslénytankutatók jelentős tudományos felfedezést tettek a 120 millió éves madárkövület gyomortartalmának vizsgálata során.