Hány száz kilométert képes lefutni az ember megállás nélkül?
Ugyan evolúciós szempontból nem erre fejlődtünk ki, mégis képesek vagyunk extrém távokat futni. Az edzettség mellett mentális erőre is szükség van az ultrafutáshoz.
Az emberi kitartás határainak vizsgálatához először azt kell meghatározni, mit jelent a „megállás”. Dean Karnazes 2005-ben 563 kilométert futott alvás nélkül 3,5 nap alatt. 2023-ban Harvey Lewis egy úgynevezett backyard ultra versenyen 724 kilométert teljesített 4,5 nap alatt. Ebben a versenytípusban a futók óránként lefutnak egy 6,7 kilométeres kört, amíg csak egy versenyző marad. Lewis 108 kört tett meg, óránként néhány perces pihenőkkel.
Mivel az ultrafutók rövid szüneteket tarthatnak evésre, pihenésre és biológiai szükségleteik kielégítésére, nincs hivatalos rekord a teljesen megállás nélküli futásra. Jenny Hoffman – a Harvard Egyetem fizikusa és ultrafutó, aki 47 nap alatt szelte át az Egyesült Államokat a leggyorsabb nőként – úgy véli, hogy a biológiai szükségletek jelentik a legnagyobb akadályt.
Az emberi testet ugyanis többféle adaptáció segíti az állóképességi futásban. Guillaume Millet fiziológus szerint a nagy farizmok elősegítik az előrehaladást, az inak és izmok rugalmas energiát tárolnak, a nyakizmok pedig stabilizálják a fejet futás közben. Emellett az ember hatékonyan szabályozza testhőmérsékletét izzadással, ami előnyt jelent más fajokkal szemben. Daniel Lieberman, a Harvard Egyetem evolúcióbiológusa szerint a kitartás legfontosabb tényezője a mentális erő. Az ultrafutóknak el kell viselniük a fájdalmat, a kimerültséget, és akarniuk kell a cél elérését.
A kitartás mellett persze az edzettség is kulcsfontosságú. Hoffman heti 322 kilométert futott, hogy felkészüljön az USA átszelésére, elkerülve a sérüléseket. Az ultramaratonok népszerűsége egyébként rohamosan növekszik: 1996 és 2020 között 1676 százalékkal nőtt a versenyeken részt vevők száma. A sport fejlődésével pedig új rekordok születhetnek a jövőben.
A cikk forrása itt olvasható.
