eztörténtma
Január 14-én történt
1892-ben ezen a napon avatták fel Szatmárnémeti új színházépületét, amely ma is otthont ad az Északi Színház intézményének. Felavatása idején a legkorszerűbb színházépületek közé tartozott – forgószínpaddal is rendelkezett –, és olyan művészek fordultak meg színpadán, mint Beregi Oszkár, Márkus Emília, Jászai Mari és Neményi Lili.
Január 13-án történt
1173-ban ezen a napon koronázták királlyá III. Bélát, aki korának egyik leggazdagabb európai uralkodója volt. A hagyomány nevéhez köti a magyar állam egyik legsikeresebb korszakát: huszonnégy esztendős uralkodásának végére a Magyar Királyság vált az egyik vezető hatalommá Kelet-Közép-Európában. Regnálása tehát sok tekintetben az Árpád-kor csúcspontját jelentette.
Január 12-én történt
Ma van a magyar musical napja, amit 2012 óta ezen a napon ünneplünk annak emlékére, hogy 1961. január 12-én mutatta be a Petőfi Színház az első magyar musicalt, Hubay Miklós, Vas István és Ránki György Egy szerelem három éjszakája című művét.
Január 11-én történt
Bohumil Hrabal cseh író, Václav Havel, Csehország köztársasági elnöke és Bill Clinton, az Amerikai Egyesült Államok elnöke 1994-ben ezen a napon találkozott Hrabal törzshelyén, a prágai Aranytigris sörözőben.
Január 10-én történt
1927-ben ezen a napon mutatták be Németországban Fritz Lang Metropolis című tudományos-fantasztikus némafilmjét, a német expresszionista filmművészet jelentős alkotását. Az akkori idők legköltségesebb filmjének története a jövőben játszódik, és a társadalmi osztályok közötti különbségeket mutatja be.
Január 9-én történt
„Ma az Apple újra feltalálja a telefont” – hangzottak el Steve Jobs elhíresült szavai tizennyolc évvel ezelőtt – 2007. január 9-én –, amikor az Apple vezérigazgatója a kaliforniai San Franciscóban megrendezett Macworld Expo színpadán bemutatta a cég által tervezett okostelefont, az iPhone-t.
Január 8-án történt
Ma ünnepli születésnapját Znamenák István Jászai Mari-díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett színművész, rendező. A kaposvári Csiky Gergely Színház tagja volt 1991-től 2010-ig, majd a Nemzeti Színházba szerződött. 2013 óta az Örkény Színház tagja, ahol jelenleg kilenc előadásban láthatja a közönség. Olyan emblematikus filmekben játszott, mint a Megáll az idő vagy a Magyarázat mindenre, és nemrég volt fotókiállítása a Jurányi Házban.
Január 7-én történt
„Azért van szükségem a grafikákra vagy a versekre, hogy amikor dühös vagyok a világra, amikor kitolnak velem, akkor legyen a dühömnek egy pályája – rajzba, versbe fojtom” – fogalmazott egy interjúban a magát építészként érzelmes funkcionalistának nevező Finta József, az elmúlt évtizedek magyar építészetének jelentős alkotója, megannyi ikonikus épület tervezője, aki egy évvel ezelőtt hunyt el.
Január 6-án történt
1966-ban ezen a napon mutatták be a Szegénylegényeket. Jancsó Miklós legismertebb alkotása a magyar film fontos mérföldköve, a modernizmus nemzetközileg ismert és elismert alapműve. A rendező itt dolgozta ki és használta először a híres jancsói filmnyelvet, amit későbbi pályafutása során tovább finomított. A Szegénylegények történelmi parabola, amely a hatalom és az egyén komplex viszonyát modellezi, és a szabadságot eltipró rendszerek kortól függetlenül érvényes, pontos látleletét adja.
Január 4-én történt
Gyöngéden ölelj át, Lady N, Reptér – 1939-ben ezen a napon született Korda György, akit nemcsak táncdalénekesként, de híres pókerjátékosként is ismerünk. Tavaly májusban saját bélyeget kapott, amelyen feleségével és múzsájával, Balázs Klárival látható.
Január 3-án történt
A klasszicizmus mestere, a reformkori arisztokrácia építésze volt a százhetven éve ezen a napon elhunyt Pollack Mihály, a Nemzeti Múzeum, a Deák téri evangélikus templom, a Ludovika Akadémia és a dégi Festetics-kastély tervezője. Megteremtette a hazai építőipar szervezeti kereteit, és részt vett a Városliget létrehozásában is.
Január 2-án történt
1944. január 2-án született Eötvös Péter kétszeres Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenepedagógus és karmester, a 20–21. század egyik legelismertebb kortárs operaszerzője, a 20. század zenéjének egyik legismertebb tolmácsolója, aki így határozta meg magát: „jazz és székely zene, ez vagyok én”.
December 26-án történt
Lenyűgözte Ferenc Józsefet, feldíszítette az ország legnevezetesebb épületeit, így a Zeneakadémiát és az Országházat is, de rendkívüli tehetségét hirdetik munkái a mexikói nemzeti színházban és a holland királyi palotában is. 159 évvel ezelőtt ezen a napon született Róth Miksa, üvegfestő és üvegmozaik-készítő, a szecessziós magyar üvegművészet kivételes mestere.
December 25-én történt
Keménykalap, sétapálca, furcsa, kacsázó járás – 1977-ben ezen a napon hunyt el a hollywoodi filmgyártás szimbóluma, Charlie Chaplin, akit többek között a Modern időkről, az Aranylázról, A diktátorról és A kölyökről ismerünk.
December 24-én történt
1977. december 24-én mutatta be a Magyar Televízió a Süsü, a sárkány című bábfilmsorozat első részét. A Csukás István írta és Szabó Attila rendezte, kesztyűs bábtechnikával készült, nemzetközileg is sikeres meséből 1984-ig kilenc epizód készült. A sorozat zeneszerzője Bergendy István, a híres egyfejű sárkány „magyar hangja” Bodrogi Gyula.
December 23-án történt
1922-ben ezen a napon – Földes Imre és Buttykay Ákos Olivia hercegnő című operettjével – nyitotta meg kapuit a korábbi Somossy Orfeum épületében Budapest első operettszínháza. Az 1894-ben emelt Nagymező utcai épületet Ferdinand Fellner és Hermann Helmer bécsi építészek tervezték.