Nepomuki Szent János, népünk ajkán többfelé Jánoska, Csehország patrónusa, a Jézus-Társaság egyik mennyei pártfogója, egyúttal a középeurópai, magyarországi barokk jámborság, népi vallásosság kiváltságos alakja (1340–1383). Legendáját Illyés András előadásai nyomán mondjuk el. János falusi parasztszülék kései gyermekének született. Amikor az ideje eljött, láttattanak némely szépen ragyogó lángok leszállani az égből, és a házat, melyben született, környülállván, megvilágosítani, az egész városbélieknek gyönyörködtető álmélkodására. Pap lett belőle. Fényes tehetsége, jámbor élete hamar kitűnvén, a prágai székesegyház kanonoka, hitszónoka, a királynak alamizsnaosztogatója, az erényes királynénak pedig gyóntatóatyja lett. A kegyetlen természetű király Jánostól meg akarta tudni, hogy felesége miről gyónik neki, de hiába faggatta. Egy alkalommal az udvari szakács nem a király szájaíze szerint sült kappant szolgált föl, mire Vencel a boldogtalan embert nyársra kötöztette és elevenen kezdte süttetni. Az udvari emberek megrettentek, de szólani senki sem mert. János azonban keményen megdorgálta, mire a király börtönbe vetette, és ott számos napig éhen-szomjan tartotta. Vencel azt hitte, hogy Jánost most már szóra tudja bírni. Követet küldött hozzá, aki elmondta neki, hogy a király bánja, amit hirtelenségből elkövetett és ebédre kéreti. Jánost a király nagy tisztelettel fogadta, de utána négyszemközt megint a királynéról, gyónásairól kérdezgette, ő azonban a gyónás szentségi pecsétjére hivatkozva, most sem árult el semmit. Erre Vencel kegyetlenül megkínoztatta, de cselekedetétől maga is megrettenve, elbocsátotta. János ezután elzarándokolt a boleszlávi búcsújáróhelyre, ahol eljövendő, előrelátott újabb szenvedéseihez Mária segítségét kérte. Visszatérvén Prágába, a király megfenyegette: hallod-e pap, meg kell halnod, ha mindjárt elő nem számlálsz mindent, valamit néked gyónt Johanna. Haszontalan minden mentséged, el kell veszned. Az Istenre esküszöm, vizet iszol. Ezzel előre jelezte, hogy milyen halállal akarja elemészteni. Elközelgetvén az éjszaka, kivezetteték Szent János a Moldava vizén való hídra, és megkötöztetett kezekkel és lábakkal, a király parancsolatja szerént, kegyetlenül a Moldava vizébe vetették. Krisztus Urunk mennybemenetele előtt való éjszakán, 1383. esztendőben. Így nyeré el a mártíromságnak koronáját. A szent mártír halálát, melyet annyira kívánt titkolni Venceslaus, az Isten mindjárt csudák által kijelentette, és dicsőségessé tette: legottan a szent mártír testét a mennyei világosság körnülfogá, s az egész Moldava vízén ékesen tündöklő égő gyertyáknak számtalan sokasága láttaték úszkálni. Ahol pedig a szent mártír teste lassan-lassan a víz színén folydogál vala, ott magasabban kitetsző fáklyáknak és szövétnekeknek sokasága tündöklött, melyek szép renddel késérvén a szent testet, annak mintegy temető pompát és tiszteletet tettenek. Egy barokk szentkép ezért magasztalja a 109. zsoltár szavaival: De torrente in via bibet, propterea exaltabit caput. Magyarul: a patakból iszik az úton, azért emeli magasra fejét. Földi maradványait a prágai Szent Vitus-székesegyházban helyezték nyugovóra.
1997-ben május 16-át A LELKI ELSŐSEGÉLY-SZOLGÁLATOK VILÁGNAPJÁvá nyilvánította a Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Nemzetközi Szövetsége. E napon szeretnék felhívni a társadalom figyelmét arra, hogy a hétköznapi emberi kommunikáció már önmagában is konfliktus-és krízisoldó hatású.
Csáthy György születésnapja – 1772
CSÁTHY GYÖRGY, (Debrecen, 1772. május 16. – Debrecen, 1817. augusztus): nyomdász és könyvkereskedő. 1804-től haláláig a debreceni városi nyomda vezetője volt. A nyomdát korszerűsítette és felvirágoztatta. 1805-ben az apósa, Kiss István által alapított debreceni könyvkereskedés vezetését is átvette. A családi örökséget folytató fia, Csáthy Lajos nyomdájában készültek 1849. február 22. és május 31. között a szabadságharc eseményei miatt Pestről áthelyezett, Debrecenben újraindított, Jókai Mór által szerkesztett Esti Lapok.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1997. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
A fény nemzetközi napja
A fény nemzetközi napját minden év május 16-án, Theodore Maiman fizikus és mérnök 1960-ban végzett első sikeres lézeres műtétjének évfordulóján ünnepeljük.
Fény nélkül bolygónk hideg és kietlen hely lenne. Minden élőlény – legyen az ember, állat, növény vagy baktérium – egyetlen alapvető erőforrásra támaszkodik: a fényre. Einstein relativitáselmélete óta a fény a tér és az idő metafizikai feltárását is képviseli – az emberi gondolkodás végső határát. A fény kéz a kézben jár a tudással, a felfedezéssel és a kreativitással.
A fény tanulmányozása ígéretes alternatív energiaforrásokhoz, az orvoslás területén életmentő fejlődéshez, fénysebességű internethez és sok más felfedezéshez vezetett, amelyek forradalmasították a társadalmat és formálták a világegyetemről alkotott képünket.
Ezen a napon az UNESCO a tudományos együttműködés megerősítésére és az ebben rejlő lehetőségek kiaknázására szólít fel a béke és a fenntartható fejlődés elősegítésének érdekében.
Május 16-án történt
„Figyeljék a kezemet, mert csalok!” – ez volt minden idők egyik legnagyobb bűvésze, az 1911-ben ezen a napon született Rodolfo, azaz Gács Rezső legismertebb mondása. Rodolfo olyan komolyan vette a bűvészetet, hogy hetvenévesen is négy órát gyakorolt a tükör előtt. Rengeteg trükköt ismert, melyek közül – elmondása szerint – körülbelül ezret bármikor színpadképesen elő tudott adni.
1232 Ezen a napon kelt az első fennmaradt magyarországi magánlevél, amelyet egy udvaronc írt Jolánta királynénak, II. Endre feleségének.
1868 Az amerikai szenátus egy szavazat többséggel felmentette, ezzel hivatalában hagyta Andrew Johnsont, az első amerikai elnököt, aki ellen megindították az alkotmányos felelősségre vonási eljárást.
1880 Megtartotta alakuló kongresszusát Budapesten a Magyarországi Általános Munkáspárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) elődje.
1881 Berlin közelében megindult a világ első rendszeres villamosjárata.
1881 Önálló nemzeti szervezetként létrehozták a Magyar Vöröskeresztet.
1888 Emile Berliner Philadelphiában bemutatta gramofonját.
1899 Konkoly-Thege Miklós a magyar államnak adományozta ógyallai birtokán létesített magán-csillagvizsgálóját.
1920 Szentté avatták Jeanne d’Arc-ot, a százéves háború francia hősnőjét, akit 1431-ben eretnekként égettek meg, ma pedig Franciaország egyik védőszentje.
1929 Először osztották ki az Oscar-díjat, a filmvilág legrangosabb elismerését.
1943 A második világháborúban a német hadsereg leverte az egy hónappal korábban kirobbant varsói gettófelkelést.
1960 Theodore Maiman amerikai fizikus a Hughes Aircraft Company malibui labortóriumában először mutatta be a lézersugarat.
1962 Papp László Bécsben legyőzte a dán Chris Christensent, s ezzel megszerezte első hivatásos Európa-bajnoki címét
1964 Egyiptomban átadták a Níluson megépült Asszuáni-gát első szakaszát.
1966 A Kínai Kommunista Párt Mao Ce-tung vezetésével megindította a kulturális forradalmat, amely tíz évig tartott.
1984 A Magyar Olimpiai Bizottság közleményben jelentette be, hogy a magyar sportolók, a többi szocialista ország sportolóihoz hasonlóan, nem vesznek részt a Los Angeles-i XXIII. nyári olimpiai játékokon.
1992 II. Erzsébet első brit uralkodóként mondott beszédet az amerikai Kongresszusban.
Május 16-án született
1831 David Edward Hughes angol fizikus, a mikrofon és az első papírszalagos távíró feltalálója
1839 Kühne Ede mezőgazdász, a magyar mezőgazdasági gépgyártás megteremtője
1865 Holló Barnabás szobrászművész
1898 Tamara Lempicka lengyel festőművész, az art deco királynője
1905 Henry Fonda Oscar-díjas amerikai színész
1911 Rodolfo (Gács Rezső) világhírű bűvész, érdemes és kiváló művész
1915 Mario Monicelli olasz filmrendező, forgatókönyvíró
1919 Liberace amerikai zongorista, énekes, showman
1923 Merton Miller Nobel-díjas amerikai közgazdász
1924 Andrew G. Szent-Györgyi magyar-amerikai humánbiológus, az MTA tiszteleti tagja
1926 Sütő Irén színésznő, érdemes művész
1927 Máthé Erzsi Kossuth-díjas színművésznő, a nemzet színésze
1929 Marosi Sándor Széchenyi-díjas geográfus, akadémikus
1929 Betty Carter amerikai jazzénekesnő
1930 Friedrich Gulda osztrák zongoraművész, jazzmuzsikus és zeneszerző
1935 Ember Judit Balázs Béla-díjas filmrendező
1943 Grunwalsky Ferenc Kossuth-díjas filmrendező, operatőr, forgatókönyvíró, a magyar mozgókép mestere
1944 Billy Cobham amerikai dobos, a Mahavishnu Orchestra tagja
1944 Danny Trejo mexikói-amerikai színész
1945 Lévay Szilveszter magyar származású, Amerikában élő zeneszerző
1946 Berki Tamás Máté Péter-díjas zenész, zeneszerző, énekes
1946 Robert Fripp brit gitáros
1948 Környei Attila basszusgitáros, menedzser (R-GO)
1953 Pierce Brosnan ír filmszínész, James Bond egyik megszemélyesítője
1955 Czigány Tamás Ybl Miklós-díjas építész
1955 Olga Korbut négyszeres olimpiai bajnok szovjet-belorusz tornásznő
1955 Hazel O’Connor angol énekesnő és színésznő
1963 Szalay Kriszta színésznő, író
1964 Bérces Edit világ- és Európa-bajnok ultramaratoni futó
1964 Hegedűs Zoltán Jászai Mari-díjas színész
1966 Janet Jackson hatszoros Grammy-díjas amerikai popénekesnő
1969 David Boreanaz amerikai színész
1977 Lynn Collins amerikai színésznő
1986 Danics Dóra énekesnő
Május 16-án halt meg
1164 Héloïse francia apátnő, író, filozófus, a Pierre Abélard-ral folytatott levelezése a világirodalom egyik legszebb szerelmes vallomása
1703 Charles Perrault francia író, költő, a mesehős Piroska és Csipkerózsika alakjának megteremtője
1830 Joseph Fourier francia matematikus, fizikus, a Fourier-sor megalkotója, az üvegházhatás felfedezője
1864 Zilahy Károly író, kritikus és hírlapíró
1926 VI. Mehmed, az utolsó török szultán
1934 Arisztarh Belopolszkij orosz csillagász, a fotometria és színképelemzés úttörője
1938 Sávoly Ferenc meteorológus, a magyarországi agrometeorológia megalapozója
1947 Frederick Gowland Hopkins orvosi Nobel-díjas angol biokémikus, a vitaminok felfedezője
1953 Django Reinhardt belga jazzgitáros
1954 Werner Bischof svájci fotográfus, a Magnum fotóügynökség egyik alapítója
1969 Eckhardt Sándor posztumusz Kossuth-díjas irodalomtörténész, nyelvész, szótárkészítő, akadémikus
1969 Fekete Lajos Kossuth-díjas történész, turkológus, paleográfus, akadémikus
1984 Irwin Shaw amerikai bestselleríró, az Oroszlánkölykök című háborús regény szerzője
1990 Sammy Davis Jr. amerikai énekes, filmszínész
1993 Hamza D. Ákos festőművész, filmrendező
2004 Rökk Marika operettprimadonna, színésznő
2010 Ronnie James Dio amerikai heavy metal énekes és szövegíró
2010 Végvári Tamás Jászai Mari-díjas színész
2014 Andor Éva Liszt Ferenc-díjas opera-énekesnő
2016 Kaján Tibor magyar karikaturista, grafikus
2019 I. M. Pei Pritzker-díjas kínai-amerikai építész, a párizsi Louvre melletti üvegpiramis alkotója
2024 Jantyik Csaba színész, rendező
