festőművész
Egy vakbélműtétnek köszönhette karrierjét Matisse
Hetven éve, 1954. november 3-án halt meg Henri Matisse francia festő, a fauvizmus egyik legjelentősebb képviselője. Művészetének változatosságát talán csak Picasso múlja felül, sokan őt tartják a 20. századi francia festészet legfontosabb alakjának.
Az élet az idő rétegeinek összességéből áll
Nagy Gábor festőművész Szolnokon látható, Időrétegek című jubileumi kiállítása valóság és képzelet, realitás és látomás határait feszegeti, valamint az idő rétegeinek vizuális rögzülését tárja elénk.
A közölnivalóhoz próbálom megtalálni a legmegfelelőbb kifejezési formát
Tóth Norbert festőművész már óvodáskorában alkotói pályára készült, ennek ellenére tanárként diplomázott. Alkotási vágya a Képzőművészeti Egyetemre és a Dél-balatoni Kortárs Alkotóműhely és Art Residencybe is elvezette.
A meglepő színharmóniák és a tudatosan disszonáns színellentétek festője
„Festészetem lényegi elemének tekintem a színt. A szín az élet, ahogyan Goethe is mondotta, s a színek eredője a fény. Ezért alkalmasak arra, hogy velük a látható valóságon túlra mutassak” – foglalta össze ars poeticáját Aknay János Kossuth-díjas festőművész, a nemzet művésze, aki február 28-án ünnepli hetvenötödik születésnapját.
Musicallel ünneplik Munkácsyt
A Munkácsy, a festőfejedelem című musicalt mutatja be február 23-án a Békéscsabai Jókai Színház Koltay Gábor rendezésében.
Nem nézni kell egy festményt, hanem átnézni rajta
A kép lehet nyitott ablak vagy épp egy üvegfal – vallja Knyihár Amarilla festőművész, aki az organikus absztrakt festészethez vonzódik leginkább, ebben tudja a legkönnyebben és a legörömtelibb módon kifejezni önmagát.
Senki nem nézhet a saját szemébe
Egy különös, rendhagyó alkotásokat teremtő festő- és szobrászművész műtermében jártunk, aki két kérdésre keresi a választ. Kicsoda Martin Henrik? És mi az, hogy valóság?
Aknay János besúgó is lehetett volna, de inkább lírai konstruktivista lett
A színek erejével, jelszerűen tömörített visszatérő motívumaival, ékszerű formáival egyensúlyoz a megfogható és a megfoghatatlan határvonalán Kossuth-díjas festőművészünk, Aknay János. Festészetének redukált látványvilágán kerestünk egy ajtót, belépve az alkotó gazdag, szakrális gondolatvilágába.
Pénteki kultúrrandi Vámos János festővel
Modern kori lovag, aki nem képes megülni a fenekén. Mindig úton van, de vajon hol van otthon? És hogyan lett autótervezőből festőművész? Ezekről is beszélgettünk Vámos Jánossal, aki most öt hetet tölt Budapesten a HAB kulturális központ rezidenciaprogramján.
Addig is festek
G. Horváth Boglárka rendesen hozza a vadromantikus művészsors toposzait: nagykabátban dideregve, gyertyafény mellett alkotott, miközben mekis kasszázásból, országúti szórólapozásból, csokoládécsomagolásból tartotta fenn magát. Azóta fordult a sorsa, képei ma már nemzetközi tárlatokon is feltűnnek.
Az impresszionizmus atyja, aki erkélyekről és hotelablakokból festett – Camille Pissarro
Százhúsz éve, 1903. november 13-án hunyt el a festő, aki Jacob Abraham Camille Pissarro néven 1830. július 10-én született Charlotte Amalie-ben, a karib-tengeri dán koronagyarmat Saint Thomas szigetén, és dán állampolgárságát élete végéig megőrizte.
A képzőművészetben nem szeretem a rébuszokat
A körülöttünk lévő világ különleges módon történő leképezése az, ami Krizbai Sándor Alexet a leginkább foglalkoztatja. Számára az jelenti a sikert, ha a műveit megértik. Szentendrei műtermében szakmai útjáról, a fiával való közös munkájáról és az ideális házasságról is mesélt.
„Megszámlálhatatlan énem van” – Bánföldi Zoltán-portré
„A kvantumok lehetnek egyszerre két helyen. Mi van akkor, ha én nemcsak itt és most vagyok, hanem a tudatom valahol máshol is jelen van? Csak a kettő nem tud egymásról.” Bánföldi Zoltán képzőművész szentendrei műtermében jártunk.
Elhunyt Fernando Botero kolumbiai festő és szobrász
Kilencvenegy éves korában elhunyt Fernando Botero, a Dél-Amerika Picassóra adott válaszaként is emlegetett kolumbiai festő és szobrász, akinek jellegzetes stílusa és sajátos hangulatú művei ihlették a művészettörténészek által megalkotott „boterizmus” műszót.
Moholy-Nagy László mestere – Berény Róbert festő, grafikus 70 éve halt meg
Hetven éve, 1953. szeptember 10-én halt meg Berény Róbert Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas festő, grafikus, aki nemcsak a képzőművészet, de a zene iránt is rajongott.
Fények, csöndek, vallomások – Megnyílt Szüts Miklós és Vojnich Erzsébet kiállítása az Artusban
A tárlatot Karsai György nyitotta meg, aki – épp úgy, mint a művészházaspár korábbi kiállításait megnyitó író, költő, színész, művészettörténész vagy épp színikritikus barátai – vállaltan önvallomásosan közelített a képekhez.