fizika
A kísérletező professzor, akitől élmény volt fizikát tanulni
Százharminc éve, 1895. november 10-én született a Zala vármegyei Pákán a Kossuth-díjas Öveges József piarista szerzetes, főiskolai tanár, fizikai szakíró, a magyar természettudományos ismeretterjesztés meghatározó alakja, az egész ország tanára.
A szódavíztől az Excelen át a Mars-járóig – tizenöt világhírű magyar találmány
Listánkkal a magyar feltalálók előtt tisztelgünk, akik nem csupán Magyarország életére, hanem az egész világra nagy hatással voltak.
Százhúsz éve reformálta meg a fizikát Einstein
Százhúsz éve, 1905. szeptember 26-án jelent meg Albert Einstein speciális relativitáselmélete, a newtoni fizikát meghaladó dolgozat alapjában változtatta meg felfogásunkat a világegyetemről.
Frei Zsolt: 12-13 milliárd fényévre található galaxisokat vagyunk képesek kutatni
Frei Zsolt Széchenyi-díjas fizikussal a Tejútrendszeren kívüli világegyetemről, a távoli galaxisok kutatásának lehetőségeiről beszélgettünk.
Sötét energiákra derül fény az MTA-n
Folytatódik az idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémia (MTA) ünnepi rendezvénysorozata: szeptember 2-án Szapudi István csillagász kozmológiai előadásával kezdődik a fizika hónapja, szeptember 3-án az elemi részecskék, a kvantumok világába kalauzol két előadás, szeptember 4-én pedig Härtlein Károly látványos fizikai kísérletei következnek.
A tudomány működésében alapvető elem a „nem tudom”
„Bízhatunk-e a tudományban?” – erre a kérdésre kereste a választ az MTA kétszáz éves jubileumi programsorozatának egyik eseménye. A beszélgetést Tuboly Ádám Tamás vezette, a résztvevők Molnár Janka Sára fizikus és influenszer, Kemenesi Gábor virológus, valamint Sudár Balázs történész voltak.
Úttörő technológiával közel felére csökkentették a csernobili sugárzás mértékét
A technológiát kifejlesztő svájci cég szerint a teljes csernobili zóna megtisztítása akár öt–tíz éven belül megvalósítható lehet.
A matematikusok fejedelme nélkül talán Einstein relativitáselmélete sem született volna meg
Százhetven éve, 1855. február 23-án halt meg Carl Friedrich Gauss német matematikus, fizikus és csillagász, minden idők egyik legnagyobb matematikusa, „a matematikusok fejedelme”, akinek számtalan intézmény és egy kisbolygó mellett a mágneses indukció mértékegysége is a nevét viseli.
Az elektromos feszültség névadójának templomot szenteltek Olaszországban
Kétszáznyolcvan éve, 1745. február 18-án született Alessandro Giuseppe Volta olasz fizikus, az elektromosságtan úttörője, az első galvánelem feltalálója, illetve az elektromos feszültség mértékegységének, a voltnak a névadója.
Az élelmet kereső állatok ugyanazt csinálják, mint az atomok a részecskegyorsítóban
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) fizikusai legújabb tanulmányukban bebizonyították, hogy a nagyenergiás atommagütközésekben keletkező részecskék mozgása is leírható úgynevezett Lévy-sétaként.
Ampère-t méltán nevezik az elektrodinamika Newtonjának
Kétszázötven éve, 1775. január 20-án született André-Marie Ampère francia fizikus és matematikus, az elektromosság kutatója, az elektrodinamika egyik alaptörvényének kidolgozója, akinek nevét őrzi az elektromos áram erősségének SI-mértékegysége.
Jedlik Ányos nélkül nem bökne úgy a szóda sem
A csendes zseni, aki a szódát bökősebbé, a világot elektromosabbá, a magyar nyelvet pedig gazdagabbá tette. 225 éve született Jedlik Ányos.
Magyar kutatók deríthetik ki, egyedül vagyunk-e az Univerzumban
Egy nemzetközi kutatócsoport – amelynek tagja, egyben a projekt ötletgazdája Stephen Mojzsis professzor is, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont vezető munkatársa – példa nélküli vállalkozásba kezd, hogy feltárja a Nap-szerű csillagok körül keringő sziklás exobolygók kémiai összetételét, jobban megértve ezáltal a saját bolygónkat is.
A szófukar Nobel-díjas fizikus magyar feleségének is köszönhette sikereit
Paul Dirac Nobel-díjas angol matematikus és elméleti fizikus, a kvantummechanika egyik meghatározó alakja negyven évvel ezelőtt, 1984. október 20-án halt meg.
Huszadik évadát kezdi az Atomcsill
Az ELTE TTK Fizikai és Csillagászati Intézetének ismeretterjesztő előadás-sorozata, Az atomoktól a csillagokig, azaz az Atomcsill 2005-ben indult. Előadói között a magyar fizikusok legjelentősebbjei fordultak meg, akik sok ezer, a természettudományok iránt érdeklődő fiatalt vezettek be a fizika rejtélyes és izgalmas világába.
Krausz Ferenc kapta a Magyar Szent István-rendet
Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus vette át kedden a Magyar Szent István-rendet az augusztus 20-i állami ünnep alkalmából Sulyok Tamás köztársasági elnöktől a Sándor-palotában. Sulyok Tamás a díjátadó ünnepségen kiemelte: Krausz Ferenc fizikusra Magyarországon mindannyian büszkén tekintünk, a hosszú évek kutatómunkájának eredményeit a fizikai Nobel-díj igazolta.