interjú

Ismerd meg Rose történetét!

Fábián Janka idén nyáron új könyvvel ajándékozott meg minket, olvasókat. A Rose regénye júniusban jelent meg, és ismét a múltba repít: a sok szálon futó, szerteágazó, fordulatos családregény a második világháború alatti és utáni Európa ellentmondásos, drámai történelmét idézi meg. Miért történelmi témájú műveket ír Fábián Janka? Hogyan lett belőle író? Tudj meg többet cikkünkből!

Együtt: magyarok és nemzetiségek

A budai Várban található Magyar Nemzeti Levéltár július 12-től a Kik vagyunk? – Magyarországi nemzetiségek című tárlattal várja a közönséget. A kiállítás a magyarság ezeréves történetén keresztül mutatja be kapcsolatunkat az idegen etnikumokkal, és azt, hogyan váltották egymást a békés és a háborús, a bajtársias és az ellenséges időszakok. INTERJÚ

Ahol közösen teremthetünk

„Az udvargazdák meghatározzák saját kertjük arculatát – nevüket adják hozzá, lelküket-hitüket teszik bele a programokba” – mondta nekünk Szirtes Edina Mókus tavaly, amikor is új helyszínnel: a Mókuskerttel bővült a Művészetek Völgye. A hegedűművész-zeneszerző idén is vár mindenkit udvarába, ahol a közönséggel együtt alkotnak a művészek. Hogyan? Interjúnkból kiderül.

A magyar kultúra végtelenül értékes

„Minden magyar ember figyelmét fel kell kelteni és meg kell nekik mutatni, hogy a magyar kultúra, a mi kultúránk végtelenül értékes” – fogalmazta meg Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának újonnan kinevezett kultúráért felelős államtitkára, akivel pályája kezdeteiről, színházigazgatóként szerzett tapasztalatairól és terveiről beszélgettünk.

Női sorsok Közép-Európában

Őseink bűneiért mi is bűnhődünk? Sorsuk ránk is hatással van? Többek között erről kérdeztük Péntek Orsolya képzőművész-írót, aki regénytrilógiájában egy soknemzetiségű család történetét beszéli el egy ikerpár, Theodóra és Eszter sorsán keresztül. Második kötetében: a Dorka könyvében egy fiatal matematikus lány a főszereplő, de számtalan nő sorsát ismerhetjük meg az Osztrák–Magyar Monarchiától a jelenkorunkig.

„Ezt még Szinetár Miklós is irigyli tőlem, mert ez színháztörténet”

„A szakma ma már másképp néz ránk. Sikerült kivívnunk az elismerést, amire vágytunk” – mondja Lőrinczy György, a Budapesti Operettszínház igazgatója, akinek vezetői megbízatása fél év múlva jár le. Az intézmény közelmúltjáról, a Kerényi-ügyről, a művészi és a kreatív produceri színházvezetésről beszélgettünk, illetve arról, hogy hogyan tovább.

Két magyar filmet díjaztak Varsóban

Bereczki Csaba Soul Exodus című dokumentumfilmje a szakmai zsűri különdíját szerezte meg, Török Ferenc 1945 című játékfilmje pedig közönségdíjat nyert a 14. Zsidó Motívumok Nemzetközi Filmfesztiválon. A lengyel főváros kiemelkedő kulturális eseménye, amelyre idén 15 országból érkeztek alkotások, május 27-én este zárult.

Szembesítés

„Mindenkinek egyszer szembe kell néznie a múltjával, ez sajnos elkerülhetetlen” – mondja Török Ferenc rendező új, 1945 című filmjéről, mely Szántó T. Gábor író Hazatérés című novellája alapján készült. A fekete-fehér dráma külföldi premierje a Berlinalén volt, ahol hatalmas sikert aratott, a hazai bemutatóját a Titanic fesztiválon tartották, a mozikban pedig április 20-ától látható. Török Ferenccel beszélgettünk.

Akit szobrásznak rendelt a sors

„Nem szeretem a bőbeszédűséget, a teátrális pózt, amely számomra maga a hazugság. A szobor egészének kell sugallania valamit, de nem didaktikus gesztusokkal” – vallott művészetéről Rieger Tibor szobrászművész, aki idén elnyerte a magyar kultúra műveléséért járó legmagasabb állami kitüntetést, a Kossuth-díjat. A szobrászművészt életéről és munkásságáról kérdeztük. INTERJÚ

A sokrétűség a fegyverem

Hogyan indulhat el valaki a színészi pályán? Milyen nehézségekkel kell megküzdenie egy pályakezdőnek? Egyáltalán: meddig számít valaki pályakezdőnek? Többek között ezekről beszélgettünk az idén Soós Imre-díjjal jutalmazott Szakács Hajnalka színésznővel, aki azt is elárulta: a következő évadot már nem a debreceni Csokonai Színházban kezdi meg. INTERJÚ

A metálzenekaroké a jövő!

A budapesti „underground” klubokban fellépő együttesek között egyre több a metálzene legfrissebb irányzatait képviselő – és azokat időnként továbbgondoló vagy formabontó módon vegyítő – zenekar. Sőt: az Eurovíziós Dalfesztiválon is egy metálzenekar, az AWS képviselte hazánkat. Interjúnkban három aktív formációt mutatunk be: a Mert, a Sorrow is a Sage és a Trapsix zenekarokat.

Nagyon meghatódtam

A francia Becsületrend lovagja címmel tüntették ki Káel Csabát a francia-magyar kulturális kapcsolatok fejlesztéséért, valamint a kulturális diplomácia területén elért eredményeiért. A Müpa vezérigazgatója a Kultúra.hu-nak úgy fogalmazott: „mikor megláttam, milyen nagyszerű művészek kapták meg ezt a kitüntetést az elmúlt két évszázadban, nagyon meghatódtam”.

Bejárja a világot a magyar kórus

Mindenhol a szívükbe zárják őket, ahol énekelnek. Felléptek már Izraelben, koncertet adtak a betlehemi Születés Templomában. Bejárták Európát, és számtalan nagydíjat nyertek el a nemzetközi kórusversenyeken. Az adventi időszakban pedig minden évben a magyar közönséget ajándékozzák meg ünnepi koncerttel a Szent István-bazilikában. A Magnificat Leánykarról vezetőjük, Szebellédi Valéria karnagy mesélt.

Szexkomédia a Pestiben

A Szentivánéji álom egy varázslatos, álomszerű éjszakát tár elénk, ahol a központi szerepet a szerelem játssza. De mi történik akkor, ha mindezt lecsupaszítjuk a szexre? Mennyire befolyásolják az ősi, természetes ösztönök az emberek érzelmi világát? Woody Allen Szentivánéji szexkomédiája ezt a kérdést feszegette. A filmből pedig színdarab készült, melyet február 24-én mutatnak be a Pesti Színházban. INTERJÚ