interjú
Budapest ködös utcáin járhatunk
A harmincas évek Budapestjének ködös, macskaköves utcái. Tömény cigarettafüst, a kezekben egy-egy pohár bourbon. Gordon Zsigmond bűnügyi újságíró épp egy új cikken dolgozik, hiszen a városban megöltek egy lányt, az igazság pedig senki mást nem érdekel, csak őt. A Budapest Noir rendezője, Gárdos Éva, valamint a két főszereplő, Tenki Réka és Kolovratnik Krisztián árult el nekünk kulisszatitkokat.
A Gyulai Várszínház új igazgatója
Hivatalosan is munkába állt november 1-jén a Gyulai Várszínház új igazgatója, Elek Tibor. Az új direktor a hagyományok megőrzése mellett számos ponton tervezi megújítani mind a nyári, mind a kamaratermi sorozatot. Elek Tibor, aki a munkát valójában már nyáron elkezdte, új tisztsége mellett megtartja a Bárka című folyóirat főszerkesztői posztját is.
Aki tud róluk, az figyel is rájuk
A Magyar Szín-Játékos Szövetség 2017-ben 11. alkalommal ad lehetőséget különböző fesztiválgyőztes előadásoknak arra, hogy megmutassák magukat a MU Színház színpadán a FESZT-FEST keretében. Idén kilenc produkció lesz látható november 3. és 5. között, melyek közül a legjobb elnyerheti a Paál István Diplomát. Interjú a szövetség elnökével, Regős Jánossal.
Madarak mint belső önarcképek
„Úgy éreztem, azt kell festenem, amihez a legjobban értek, és ezek a madarak” – mondta Szemadám György Munkácsy-díjas festőművész. A művésznek szeptember 30-án nyílt kiállítása a szigetszentmiklósi Városi Galériában, melynek kapcsán a természethez, az állatvilághoz fűződő élményeiről, a pályafutásáról és a festészetéről beszélgettünk vele.
Joseph Beuys a filmvásznon
„A filmet követően kezdték el Joseph Beuyst művészetteoretikusnak, művészetfilozófusnak nevezni. Ez is azt mutatja, hogy Beuys mennyire aktuális a mai világban” – mondta Rhea Thönges-Stringaris német művészettörténész a Kultúra.hu-nak. Beuys egykori barátjával és munkatársával most a művészről, a filozófiájáról, a kapcsolatukról és Andres Veiel Beuys című filmjéről beszélgettünk.
A magyar festészet margójára
Az orvosok és festők védőszentjének, Szent Lukácsnak a napja október 18-a, mely dátum 2002 óta egyet jelent a Magyar Festészet Napjával. De vajon milyen is a kortárs magyar festészet? Miért van szakadék a képzőművészet és a közönség között? A Magyar Festészet Napja Alapítvány új elnökével, Verebes György festőművésszel beszélgettünk a rendezvénysorozat programjairól.
Hittel játszani
Tóth Auguszta színművésznő, a Nemzeti Színház állandó tagja már csaknem harminc éve van a pályán. Láthattuk a Kisvárosban, az Üvegtigris 3.-ban vagy akár önálló, Mezei Máriára emlékező estjén. Tavaly azonban egészen új odaláról ismerhettük meg, decemberben ugyanis megjelent Érzések című albuma, melyet 2017. október 18-án hallhat először a közönség a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán. A művésznővel beszélgettünk.
Az érték és a minőség a jelszó
Értékelvű és minőségpárti módon kell támogatni, kutatni és képviselni a magyar alkotó- és előadó-művészet múltját, jelenét és jövőjét, a jelszó az érték és a minőség – jelölte meg a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) alapfeladatát Vashegyi György, a köztestület újonnan megválasztott elnöke. Mint vallja: a művészetet minden emberhez közelebb kell vinni.
Fesztivált nyit a Kincsem Amerikában
Herendi Gábor Kincsem című filmjével veszi kezdetét november 2-án a Los Angeles-i Magyar Filmfesztivál, melyet Bunyik Béla alapító elnök-igazgató 17. alkalommal rendez meg a magyar filmeket kedvelő Los Angeles-i közönség számára. A kulturális hidat szimbolizáló fesztiválnak a Laemmle’s Monica Film Center ad otthont. Herendi Gábor rendezővel Kertai Éva beszélgetett.
Aki a filmzenéket szerzi
„Az a jó filmzene, amelyre nem is figyel az ember” – mondta el Balázs Ádám zeneszerző, aki többek között az HBO-s Terápia, az Oscar-díjas Mindenki, valamint az Arany Medve-díjas Testről és lélekről zenéjét is szerezte, és aki olyan boldog volt, mikor Enyedi Ildikó felkérte, hogy szó szerint ugrált örömében. Azzal a zeneszerzővel beszélgettünk, aki világhírűvé tette édesapja Bodzavirág című szerzeményét és még azt is elárulta nekünk, miért szeret tanítani.
A gitár mestere
Snétberger Ferenc Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas gitárművész már harminc éve van a pályán, és főként improvizációs játékának köszönhetően vált világszerte ismertté. A zenész 2011-ben alapította a Snétberger Zenei Tehetség Központot, amely roma származású zenei tehetségek felkarolásával foglalkozik. Az alapítványt azonban nemrég a bezárás veszélye fenyegette – a művésszel beszélgettünk.