interjú
Titok volt a nők elhurcolása
„Arról, hogy több ezer nőt hurcoltak el 1945-ben kényszermunkára a Szovjetunióba, nem tudott a magyar közgondolkodás. Titok volt. A túlélőket se fogadták itthon tárt karokkal. Inkább bűntudatot, szégyent ébresztettek bennük, mintha valóban elkövettek volna valamit” – mesélte nekünk Kormos Valéria, aki könyvében az áldozatokat szólaltatta meg. Hogyan kezdtek új életet itthon, akik megmenekültek? Erről beszélgettünk az íróval.
Környezetművészet Agnes Denessel
Budapesten született 1931-ben, szüleivel Svédországba költözött, végül Amerikában vált híres művésszé. Az ökológiai művészetben úttörőként tartják számon, alkotásai nemcsak grandiózus méretűek, de tanító jellegűek is az emberiség jövőjére nézve. Agnes Denessel életművéről és a Documenta 14 című kiállításról beszélgettünk.
Kilátástalan boldogság Kárpátalján
„Nem az volt a célom, hogy borzasztó szegény emberekről készítsek szomorú, de látványos fényképeket. Mélyre kellett ásnom, sok mindent meg kellett értenem” – mondta Mohai Balázs, az MTI fotóriportere a Külügyminisztériumban megnyílt, Magyar mindennapok Kárpátalján című kiállításáról. A fotóssal pályafutásáról, illetve a mostani projektje során átélt élményeiről beszélgettünk.
Muszáj engednünk a szorításból
„Amit kell, azt vegyük komolyan, de muszáj engednünk a szorításból és könnyedén megélnünk azt a rohadt nehéz alaphelyzetet, amelyben élünk” – mondta Kollár-Klemencz László annak kapcsán, miért csempész humort és iróniát a dalszövegeibe. A Kistehén zenekar frontemberével a 15 éves, jubileumi koncert kapcsán beszélgettünk és mindent megkérdeztünk, amit évek óta szerettünk volna.
A test művésze
Idén Szikszai Rémusz és Gazsó György mellett Krisztik Csabát is jelölték a Kaszás Attila-díjra. Pályája nem mindig volt zökkenőmentes, kezdetben a debreceni színház tagja volt, mielőtt azonban a székesfehérvári Vörösmarty Színház állandó tagja lett, Angliába költözött, mert elveszítette szakmája iránti lelkesedését. Krisztik Csabával beszélgettünk.
A színház az önkifejezési formám
Még nincs harminc éves, de már csaknem tíz éve a Nemzeti Színház állandó tagja, idén pedig megkapta a Sinkovics Imre-díjat, melyet a társulat annak a férfi színésznek ítél oda, aki az évadban a legjobb alakítást nyújtja, és aki a színházért is feladatot vállal. Farkas Dénes fiatal, feltörekvő művésszel eddigi pályafutásáról és jövő évi terveiről beszélgettünk.
Szeretem a színházi életet
Idén Szikszai Rémusz színész-rendező is szerepel a Kaszás Attila-díjra jelölt három művész között. A jelenleg szabadúszó színész nem unatkozik: amellett, hogy számos darabban szerepel, hat éve állít színpadra darabokat rendezőként, ráadásul szenvedélyes utazó is. A jelöltekre, így rá is augusztus 20-ig lehet szavazni.
Robert Capa, a tudósító
A Robert Capa, a tudósító című kiállítás június 27-én 18 órakor nyílik a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban. Egy kis kedvcsináló a tárlathoz.
Újra Szentendrén a konstruktivista
„Hamar kialakult a stílusom: 1957-ben kezdtem festeni, de már az 1960-as években megvolt az egyéni, „baloghos” hangom” – vallja Balogh László. A 20. század festőóriásai körében alkotó művész már 60 éve készíti líraisággal telített festményeit. Ennek évfordulójára nyílt meg a MANK Galériában a Legújabb Képek és Rajzok című tárlata, melynek apropóján életéről, alkotásmódjáról és a művei mondanivalójáról kérdeztük a 87 éves festőt.