interjú
Ha egy igbo embert bárhová ledobsz a világon, biztosan feltalálja magát
Dubem K-t sokan megismerték, amikor 2017-ben Búzadara című számával kijött.
Mihez kezdjen egy nő, ha a férje megszállottja?
A Maladype Színház homéroszi történetében egy asszony a főhős. Balázs Zoltán állította színpadra : pszichedelikus és metálzenével, letaglózó látványvilággal.
Sokat ad, ha valaki a kezembe nyom egy narancsot
Kenderesi Gabival, a Kampec Dolores énekesnőjével önazonosságról, színpadi jelenlétről és gyógyító szövegekről beszélgettünk.
Abban a pillanatban vagyunk, amikor befolyásolni tudjuk a cirkuszművészet esztétikáját
Az első Talent Fesztivált próbálják és hátrányos helyzetű tehetséges gyermekeknek is kenyeret adnak a kezükbe az artistaképző intézetben.
A bevétel is fontos mutató, de a foci az összetartozásról szól
Katona András: A magyar futball sikerei azt mutatják, hogy ha az ember tényleg szereti, tesz érte, hisz benne, és akarja, hogy ez működjön, akkor működik.
Marco Rossi: A pályán csak úgy lehetsz sikeres, ha csapatban dolgozol
Minden Torinóban kezdődött. Itt fogta meg nagyapja, Gino papa Marco Rossi kezét, és vitte el hétévesen a Torino FC arénájába, a Stadio Filadelfiába.
Szerelemébresztés női varázslással és férfimágiával
A Fitos Dezső Társulat Embertánc – A táncoló ember című előadása június 14-én új köntösben mutatkozik be a Nemzeti Táncszínházban. A Harangozó Gyula-díjas Kocsis Enikővel beszélgettünk.
Hogy a zeneszerző hogyan gondolta, az a maga dolga
Az idén hetvenéves Csemiczky Miklós zeneszerzővel egyebek mellett a Négyekről, a disszonancia jelentőségéről és a partitúraolvasásról is beszélgettünk.
Nem szoktam darabhoz választani hangszert
Nyolc éve a Magyar Állami Operaház Zenekarának koncertmestere, nemrég pedig ismét szólistaként hallhatta a közönség Kállai Ernőt, aki a 2023/24-es évadban az Év Zenekari Művésze címet is kiérdemelte. A hegedűművészt feladatairól, az operaházi mindennapokról és az Aranykor – Ybl210 koncerten elhangzott Csajkovszkij-versenyműről is kérdezte Ur Máté.
Érzelmileg is erősen motivál, hogy Budapestért dolgozhatok
Április eleje óta tölti be a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) főigazgatói tisztségét Csorba László történész, egyetemi tanár, aki korábban olyan jelentős kulturális intézményeket vezetett, mint a Római Magyar Akadémia, majd a Magyar Nemzeti Múzeum. Milyen ambíciókkal, milyen programmal vállalta új megbízatását, és mik az első tapasztalatai? – egyebek mellett erről kérdeztük.
Egy írónak össze kell szednie magát, ha olyan megrendítő történetet akar létrehozni, amilyeneket az élet produkál
Rakovszky Zsuzsát játékra hívtuk: kíváncsiak voltunk képzeletbeli időutazásaira, gyerekkori meséire és hogy vajon milyen filmet forgatnának az életéről.
Nem akarom meghatározni a ruháim nemét
Stotz Natália márkája menő, jól felismerhető stílusú ruhákat jelent, amelyek vagányak, magukban hordozzák a fiatal generációk életérzését, szabadságát.
Egy regénybe óhatatlanul beleízesülnek a hétköznapok
Légrádi Gergely számos regényt, novelláskötetet és drámát jegyez, azonban az írás az ügyvédi feladatok, a család és a tanítás után – az időbeosztást tekintve – utolsó helyre szorult. Bár mint mondja, ha benne van egy regényben, mindegy, hogy fut, reggelizik vagy kocsiban ül, egyfolytában a történet jár a fejében. Tavasszal megjelent Falaink című kötete izgalmas, „oxigénhiányos" szöveg, amely nagy érzelmi erővel tárja fel egy anya és fia kapcsolatának nehézségeit.
Fogjuk mi nézni ezeket a filmeket háromszáz év múlva?
Cakó Ferenccel, a homokanimáció mesterével a sáros Duna-homokról, a fájón hiányzó filmes múzeumról és az improvizációról is beszélgettünk.
A színháznak nem kell versenyeznie a filmekkel, videójátékokkal
Van-e a bábszínházban tabu, vagy a gyerekekkel mindent meg lehet beszélni? Asbóth Anikót, a Magyar Bábművészek Szövetsége elnökét kérdeztük erről, kortárs drámákról és a készülő kulturális törvényről.
A hangyák az emberekéhez hasonló társadalmat szerveznek
A mürmekológus szerint az az együttműködési potenciál, amely a hangyákat jellemzi, ott van az emberekben is, csakhogy nem használjuk ki. A Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszékének adjunktusát, dr. Maák István Eleket kértük meg, hogy avasson be minket a hangyák világának titkaiba.