interjú
Amikor összeállnak a csillagok – Beszélgetés a Gyulai Várszínház igazgatójával
Már javában tart a Gyulai Várszínház nyári évada, amely tematikus fesztiválokkal és öt saját bemutatóval várja a közönséget. Elek Tibor igazgatóval beszélgettünk „megbolondított” Shakespeare-fesztiválról, történelmi témájú ősbemutatókról és arról, megpályázza-e idén ismét a színház vezetését.
A kortárs találkozása a régmúlt időkkel – Interjú Kosinsky Richárddal, a Kogart Művészeti Alapítvány művészeti igazgatójával
A művészeti alapítvány igazgatója, a Dél-Balatoni Alapítvány tiszteletbeli elnökségének tagja a Dél-Balatoni Kortárs Alkotóműhely hátteréről, a rendezési szempontokról és a tárlat helyszínéről mesélt.
Egy véget nem érő folyamat – Interjú Fekete Richárd költővel
Az 1986-ban Pécsen született Fekete Richárd sok szálon kötődik az irodalmi élethez. Szerkesztőként a Jelenkor folyóirat online csapatát erősíti, továbbá tanítja és műveli is a kortárs lírát. Harmadik, Módosítás című verseskötete a napokban jelent meg. Jelenleg az Oláh János szerkesztői ösztöndíj kedvezményezettje. Pályakezdéséről, sokrétű munkásságáról kérdeztük.
Szürreális történetet mesél el első mozifilmjében Szeleczki Rozália
Szürreális történetet mesél el első mozifilmjében, a Cicaverzumban Szeleczki Rozália rendező, aki még kamaszkorában találta ki, hogy filmrendező lesz, és rajongott az olasz és francia új hullámos filmekért, Fellini és Godard alkotásaiért.
„Az MMA nem 300 akadémikus zárt klubja” – Interjú Richly Gáborral, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkárával
„Szeretném, ha mind az akadémikusok, a köztestületi tagok, mind a magyar művészeti élet minél szélesebb körei a jelenleginél is jobban magukénak éreznék a Magyar Művészeti Akadémiát (MMA). Ez nem könnyű feladat, mert sok az elégedetlen hang, és még több az előítéletből vagy félinformációból származó ellenérzés” – mondta el a Kultúra.hu-nak az MMA tavaly megválasztott főtitkára. Richly Gábor elárulta: tovább kívánja növelni a testületi döntések szerepét és az egyes művészeti ágakat képviselő tagozatok súlyát az akadémia életében.
Aki a levegőből kapkodta a vattacukrot – Beszélgetés Takáts Eszter dalszerző-énekessel
Takáts Eszter komoly témákról ír, énekel, mégis egy bohém hippi, örök fiatal, aki gyakran alkot együtt írókkal, táncosokkal. Egy nap akár húsz dallamötlet is megszületik a fejében, dalai témája többnyire a szerelem. Huszonkét éve nem változott a mottója: „Szeressünk!” Alkotómunkájáról, vidéki életéről és szeptemberben megjelenő lemezéről beszélgettünk.
„Egy művésznek szüksége van erre a megtermékenyítő közegre” – Beszélgetés Solymosi Tamással
Újra repertoáron Seregi László Rómeó és Júliája és John Cranko háromfelvonásos koreográfiája, az Anyegin is. A Magyar Nemzeti Balett is visszaköltözött az Andrássy úti épületbe, ennek körülményeiről és hatásairól az együttes balettigazgatója, Solymosi Tamás beszélt az Opera Magazinnak.
Pénteki kultúrrandi Kertész Attila képzőművésszel
Kertész Attila festményei egyszerre idézik meg az ősi istenszobrok világát és a népi iparművészet sajátosságait.
„A margitszigeti fellépés szimbolikus lépcsőfok a pályámon” – Beszélgetés Darai Tamás balettművésszel
A Maribori Balett két Edward Clug-koreográfiával érkezik július 1-jén a Margitszigeti Szabadtéri Színpadra. A Carmina Buranában és A tavaszi áldozatban is láthatja a közönség Darai Tamás balettművészt, aki mesterkurzust már tartott Magyarországon, de a vizsgakoncertje óta nem táncolt hazai színpadon.
Rohonyi Barnabás: Figyelnem kell rá, milyen helyzetben mennyit mutatok magamból
„Ez életem első filmfőszerepe, és eléggé hasonlítok a karakterre. A tehetetlenség esetemben is dühvel párosul, és sokan jelezték vissza, hogy ilyenkor azt sem tudják, merről közelítsenek hozzám. Sokat dolgozom azon, hogy ez változzon ”– mondja az Ida regénye új filmfeldolgozásában a férfi főszerepet játszó Rohonyi Barnabás, aki fiatal kora ellenére már Rómeót és Don Giovannit is alakította. Interjú.
Mit hagyunk magunk után? – Interjú Bonczidai Évával, a Magyar Kultúra főszerkesztőjével
Egy éve jött ki a nyomdából a Magyar Kultúra magazin első száma. A lap főszerkesztőjével, Bonczidai Évával beszélgettünk a lap alakulásáról, az offline média előnyeiről, a jövőbeli olvasóról.
„Egy kiveszőben lévő világ utolsó jelentkezése” – Egressy Zoltánnal beszélgettünk
Még csak az év közepénél járunk, de Egressy Zoltánnak idén már három könyve is megjelent: a Piszke papa tengeres meséi, A virágot jelentő deszkák és a Jolka harangja. Óvodásoknak szóló mesekönyvéről, első ifjúsági regényéről és egy zalai öregasszonyról szóló kötetéről is kérdeztem a szerzőt.
Szavak és dallamok szolgálatában – Interjú Keleti Andrással, az Eleven Költők Társasága tagjával
Vegyünk néhány tehetséges, elhivatott alkotót, akik otthonosan és örömmel mozognak a zene és az irodalom világában. Adjunk hozzá pár jó ötletet és az egyik legfontosabb hozzávalót: egy célkitűzést, amely nem kevesebb annál, mint hogy minél több ember kóstoljon bele a kortárs költészetbe. A végeredmény magáért beszél: fülbemászó dallamok, dúdolható, énekelhető versek. Az Eleven Költők Társasága egyik tagjával, Keleti Andrással beszélgettünk.
„A zene kapaszkodó volt a biztonságba, a harmóniába és a szépségbe"
„Mindig lehetne ezer okot találni a panaszkodásra. Tőle sohasem hallottuk. Honnan ez a lendület?” – kérdezte laudációjában Fülei Balázs zongoraművész, amikor Botvay Károly csellóművész, Kossuth-díjas emeritus professor átvette az idei, 2022-es Weiner Leó-emlékdíjat. Kíséreljük meg kideríteni!
Pénteki kultúrrandi Tettamanti Ádám festővel
Mi kell ahhoz, hogy egy híres képzőművész fia is ceruzát és ecsetet ragadjon? Tettamanti Ádám, bár követi apját a művészeti pályán, mégis más utat jár be: a festészet mellett tanít, perzsa hangszereken és afrikai dobon játszik, nemrégiben pedig belekóstolt az acélszobrászatba is.
„A bartóki zenében benne van az egész univerzum” – Fried Péter Bartók–Pásztory-díjat vett át
Több mint egy Bartók–Pásztory-díj birtokosa. Furcsán hangzik, mégis igaz, mert korábban már 1992-ben a Magyar Állami Operaház magánénekesi társulata és énekkara részesült az elismerésben. Fried Péter akkor még csak öt esztendeje volt az Operaház magánénekese. Idén azonban személyesen a Liszt-díjas operaénekest jutalmazták, hiszen „kimagasló művészeti tevékenységével hozzájárult a hazai zenekultúra fejlődéséhez és a bartóki szellemi örökség továbbviteléhez”.