kiállítás
Madarak mint belső önarcképek
„Úgy éreztem, azt kell festenem, amihez a legjobban értek, és ezek a madarak” – mondta Szemadám György Munkácsy-díjas festőművész. A művésznek szeptember 30-án nyílt kiállítása a szigetszentmiklósi Városi Galériában, melynek kapcsán a természethez, az állatvilághoz fűződő élményeiről, a pályafutásáról és a festészetéről beszélgettünk vele.
Sorskérdésekkel foglalkozó művek
Szekszárdon zárul a Kovács Gábor Művészeti Alapítványnak (Kogart) és a Debreceni Református Hittudományi Egyetemnek a reformáció 500. évfordulója alkalmából rendezett kiállítássorozata. A Művészetek Házában október 26-án nyílt tárlaton Borsos Miklós szobrászművész és Szalay Lajos grafikusművész csaknem száz, a Bibliához kötődő grafikai művét mutatják be.
Kezdődik a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon. A programok jórészt az építész által tervezett vagy hozzá szorosan kapcsolódó helyszíneken zajlanak.
Gondolatok a Bibliáról
A Biblia nem mindenkié című kötet október 25-én mutatkozik be a Várkert Bazárban, a Testőrpalotában. A könyv ahhoz a kiállítássorozathoz kapcsolódóan született, amelyet a reformáció 500. évfordulója tiszteletére tavaly év novemberében indított el a Debreceni Református Hittudományi Egyetem (DRHE) és a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány.
A magyar festészet margójára
Az orvosok és festők védőszentjének, Szent Lukácsnak a napja október 18-a, mely dátum 2002 óta egyet jelent a Magyar Festészet Napjával. De vajon milyen is a kortárs magyar festészet? Miért van szakadék a képzőművészet és a közönség között? A Magyar Festészet Napja Alapítvány új elnökével, Verebes György festőművésszel beszélgettünk a rendezvénysorozat programjairól.
A Biblia és a képzőművészet
Ég és Föld között címmel a Biblia és a magyar képzőművészet kapcsolatát körüljáró kiállítás nyílt október 15-én a Várkert Bazárban, Budapesten. Fertőszögi Péter, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány kuratóriumának elnöke a kiállítás október 13-ai sajtóbemutatóján kiemelte: céljuk bemutatni, hogyan jelentkezik a Biblia gondolatvilága a 20. és a 21. századi magyar képzőművészetben.
Folytatni a teremtést
7x7 címmel nyílt meg Szakács Imre festőművész, az Európai Művésztelepek Szövetségének alelnöke kiállítása október 11-én a MANK Galériában, Szentendrén. Az ünnepélyes megnyitón Banner Zoltán művészettörténész az alkotó munkásságát méltatta és elmondta: a Teremtő „azért küld művészeket a Földre, hogy folytassák a teremtést”.
Biblia a magyar képzőművészetben
A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány a Debreceni Református Hittudományi Egyetemmel együttműködésben kiállítás-sorozattal emlékezik a Reformáció 500. évfordulójára. A sorozat végső állomása Budapest, ahol az október 15-étől látogatható kiállítás tematikájában és szellemiségében összefoglalása és betetőzése lesz a korábbi három, Debrecenben, Győrben és Kolozsváron megvalósult kiállításnak.
Újra Art Market a Millenárison
Az ősz második hónapját Budapest a kortárs művészet legnívósabb alkotásaival ünnepli. A CAFe Budapest kortárs művészeti fesztivált október 6. és 22. között rendezik meg, melynek legkiemeltebb rendezvénye az Art Market Budapest 2017 nemzetközi kortárs képzőművészeti vásár lesz. A Millenárison október 12-től 15-ig tartó rendezvényre 4 kontinens 24 országából érkeznek a kiállítók.
Médiaművészet Szentendrén
Először rendeznek médiaművészeti kiállítást Szentendrén, a Vajda Lajos Stúdióban. Az Átláthatatlanság című tárlaton tizenöt művész egy-egy videómunkája látható, az animációtól a performansz-dokumentáción át a művészfilmig sokféle műfajba belekóstolhatunk. A Vajda-pincében bemutatott kiállítás október 15-ig várja az érdeklődőket.
Láthatjuk a teljes Seuso-kincset
Vidéken először Székesfehérváron látható majd a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása. A Seuso-kincs a legjelentősebb ismert késő római ötvösművészeti leletegyüttes, amelyet az 1970-es években találtak meg Magyarországon, majd illegális körülmények között jutott ki az országból.