Kossuth-díj
Az elsők között kapta meg a Kossuth-díjat „a cimbalom Liszt Ference”
Száznegyven éve, 1886. február 28-án született Rácz Aladár cimbalomművész, aki saját kezűleg építette át a hangszerét, klasszikus hangszerré avatta a cimbalmot, megalapította a Zeneakadémia cimbalom tanszakát, és akit Camille Saint-Saëns „a cimbalom Liszt Ferencének” nevezett.
Benkő Imre a hírek peremén nézelődve akarta megérteni a világot
Fotográfiáin a hétköznapok finom abszurditása és a társadalmi terek rejtett dinamikája rajzolják ki az emberi jelenlét univerzális térképét. Benkő Imre senkihez nem hasonlítható, humanista, mégis antropológiai érzékenységű, gazdag életművéből kínál átfogó válogatást a Magyar Fotográfiai Múzeum kiállítása – Firenzétől New Yorkig, Indiától Párizsig.
Olyan átéléssel játszott, hogy néma Kata szerepében is be tudott rekedni
Tíz éve, 2016. február 25-én hunyt el Psota Irén kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, a nemzet színésze, akit számos színpadi szerepe mellett a Ház a sziklák alatt, a Mese a 12 találatról, az Iszony és a Szabadíts meg a gonosztól című filmekbenis láthattunk.
A Kelet-európai lét és az emberi kiszolgáltatottság sajátos hangú krónikása – Bodor Ádám 90
Február 22-én ünnepli kilencvenedik születésnapját Bodor Ádám Kossuth-díjas író, a nemzet művésze, a Sinistra körzet, A részleg, Az érsek látogatása, Az utolsó szénégetők és a Verhovina madarai című kötetek szerzője.
A keresztény misztikából ihletődik, és a faliszőnyeg fogalmát is újraértelmezte Hager Ritta
Február 20-án ünnepli kilencvenötödik születésnapját Hager Ritta Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas iparművész, textiltervező, gobelinművész, akinek alkotásai többek között a Magyar Nemzeti Múzeumban, a Magyar Iparművészeti Múzeumban és a Savaria Múzeumban tekinthetők meg.
Főként a kamarazenében alkotott újat a miniatúrák 100 éves mestere
Február 19-én ünnepli századik születésnapját Kurtág György kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, zongoraművész. A kortárs zene világhírű alakjának tiszteletére február 15-én fesztivál kezdődött a Budapest Music Center (BMC) szervezésében, ennek keretében mutatják be a zeneszerző Die Stechardin című új egyfelvonásos operáját és a Kurtág-töredékek című dokumentumfilmet.
Minden műfajban otthon volt, és a hangjával erősítette a világsztárokat
Kilencven éve, 1936. február 14-én született Sztankay István Kossuth-díjas színész, a nemzet színésze, a legendás Bors-sorozat főszereplője, Schütz Ila feledhetetlen partnere, Tony Curtis, Gregory Peck, Richard Burton és Jean-Paul Belmondo magyar hangja.
Ha kellett, hatvan évet is öregedett egy előadásban paróka és smink nélkül
Hetvenöt éve, 1951. február 12-én hunyt el Bajor Gizi Kossuth-díjas színésznő, a Nemzeti Színház örökös tagja, a múlt század első felének egyik legnagyobb magyar színészegyénisége, akinek emlékét az egykori villájában berendezett színészmúzeum őrzi.
Azért lett hegedűs, mert azzal gyorsabban lehet menekülni – Jávori Ferenc 80
Február 10-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját Jávori Ferenc (Fegya) Kossuth-díjas zenész, zeneszerző, a Budapest Klezmer Band alapítója, a tradicionális zsidó klezmer népszerűsítője és mestere, az első klezmerszvit, az első klezmermusical és az első klezmeroperett komponistája.
Hatvan zeneszerző 250 művének ősbemutatóját vezényelte a száz éve született Lehel György
Száz éve, 1926. február 10-én született Lehel György Kossuth-díjas karmester, aki több évtizeden át állt a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának élén. Koncertjeinek száma meghaladta a kétezret, és mintegy ötven hanglemezfelvételt készített.
Még életében megnyithatta múzeumát Czóbel Béla, a legfranciásabb magyar festő
Ötven éve, 1976. január 30-án halt meg Czóbel Béla Kossuth-díjas festő, a hazai avantgárd jeles alakja, aki még életében múzeumot kapott, és akinek Kislány ágy előtt című remekműve 340 millió forintos leütési árával életműrekordot döntött a Kieselbach Galéria 2024-es árverésén.
Hadifogságba esett, börtönben ült és segédmunkásként is dolgozott a finom irónia nagymestere
Száz éve, 1926. január 26-án született Mensáros László Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, aki nemcsak feledhetetlen színpadi alakításaival és filmjeivel, hanem versmondásával és önálló estjeivel is beírta magát a magyar színművészet történetébe.
Sokoldalú, eredeti, madarandó – Bereményi Géza 80
Január 25-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját Bereményi Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, Balázs Béla-díjas filmrendező, Cseh Tamás szerzőtársa, a Legendárium, a Vadnai Bébi és a Magyar Copperfield írója, A tanítványok, az Eldorádó, A turné és A Hídember rendezője.
A naivaszerepektől a drámai hősnőkig – Nagy-Kálózy Eszter 60
Január 25-én ünnepli hatvanadik születésnapját Nagy-Kálózy Eszter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, akit jelenleg a Vígszínház és a Pesti Színház darabjaiban láthatunk.
Vezényel, rendez, zenekart igazgat és új befejezést írt Monteverdi Orfeójához – Fischer Iván 75
Január 20-án hetvenöt éves Fischer Iván Kossuth-díjas karmester, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító zeneigazgatója. A világ egyik legkeresettebb dirigense nevéhez rendezőként is sikeres operaprodukciók fűződnek, zeneszerzőként pedig kamaraoperát komponált és új befejezést írt Monteverdi Orfeójához.
Agárdy Gábor nemcsak sokarcú karakterszínész volt, de ikonfestőként és ötvösként is jeleskedett
Húsz éve, 2006. január 19-én halt meg Agárdy Gábor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, a nemzet színésze, aki egyformán otthonosan mozgott minden műfajban, a prózától a zenés darabokig, a drámától a komédiáig és a kabaréig.