Kossuth-díj
A Ludas Matyitól Gombóc Artúrig – Sajdik Ferenc 95
Augusztus 21-én ünnepli kilencvenötödik születésnapját Sajdik Ferenc Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas grafikus, karikaturista, Pom Pom, Gombóc Artúr és A nagy ho-ho-horgász megformálója.
Schöpflin Aladárnak az élete volt a magyar irodalom
Hetvenöt éve, 1950. augusztus 8-án hunyt el Schöpflin Aladár Kossuth-díjas író, kritikus, irodalomtörténész, a Nyugat állandó szerzője, a Magyar PEN Club egyik szervezője, számos irodalmi tárgyú esszé és tanulmány, valamint A pirosruhás nő, a Balatoni tragédia és a Vihar az akváriumban című regények írója.
Nagy László életét végigkísérte a szorongás és a halálfélelem
Száz éve, 1925. július 17-én született Nagy László Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, az 1945 utáni költőnemzedék emblematikus alakja, A nap jegyese, A vasárnap gyönyöre és a Jönnek a harangok értem című verseskötetek szerzője.
A Katona József Színházat Székely Kriszta, a Radnóti Színházat Kováts Adél vezeti majd
Székely Krisztát választotta meg a Katona József Színház ügyvezetőjének 2026. február elsejétől 2031. január 31-ig, Kováts Adélt pedig a Radnóti Színház ügyvezetőjének ugyanilyen időtartamra június 30-i rendkívüli ülésén a Fővárosi Közgyűlés.
Tolcsvay László rockzenével aktualizálta a Nemzeti dalt
Június 24-én ünnepli hetvenötödik születésnapját Tolcsvay László Kossuth-díjas zeneszerző, előadóművész, a magyar beat hőskorának meghatározó alakja, a Tolcsvay Trió és a Fonográf együttes alapító tagja, sikeres musicalek komponistája.
Kovács András gyakran feszegetett kemény témákat a filmjeiben
Száz éve, 1925. június 20-án született Kovács András Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, érdemes és kiváló művész, a magyar mozgókép mestere, a Hideg napok, a Falak, a Szeretők, A ménesgazda, a Nehéz emberek és az Extázis 7-től 10-ig alkotója.
Darvas Iván a közéleti szerepektől sem riadt vissza
Száz éve, 1925. június 14-én született Darvas Iván kétszeres Kossuth-díjas színész, a nemzet színésze, akit – számos emlékezetes színpadi alakítása mellett – többek között a Szerelem, a Liliomfi, a Hideg napok, A tizedes meg a többiek és az Egy szerelem három éjszakája című filmekben láthattunk.
Finta József épületei nélkül más lenne Budapest arculata
Kilencven éve, 1935. június 12-én született Finta József Kossuth-díjas építész, a nemzet művésze, Budapest mai arculatának egyik meghatározó formálója, többek között a Szabadság téri Bank Center, a Teve utcai rendőrpalota, a Budapesti Műszaki Egyetem (BME), a WestEnd City Center, a Budapest Kongresszusi Központ, valamint számos közismert szálloda tervezője.
Páskándi Géza írásait az értelem indulata vezérelte
Harminc éve, 1995. május 19-én hunyt el Páskándi Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, drámaíró, aki több műfajban is értékeset alkotott. Legkiforrottabb művének a Dávid Ferenc erdélyi unitárius püspökről szóló Vendégséget tartják, de a Tornyot választok és a Szekértől elfutott lovak is a fontosabb művei közé tartoznak.
Háy Gyula a leggyengébb darabjáért kapott Kossuth-díjat
Százhuszonöt éve, 1900. május 5-én született Háy Gyula Kossuth-díjas drámaíró, műfordító, akinek olyan alkotások fűződnek a nevéhez, mint a Tiszazug, a Mohács, az Attila éjszakái, az Isten, császár, paraszt, illetve a Színhely: Budapest, Idő: Tíz év előtt.
Már iskolásként játszott és rendezett a most hetvenéves Máté Gábor
Április 29-én ünnepli hetvenedik születésnapját Máté Gábor Kossuth-díjas színész, rendező, a Katona József Színház igazgatója, akit számtalan színpadi szerepe mellett a Circus Maximus, a Presszó, a Hajnali láz, a Mire befejezi röptét a denevér és az Esti Kornél csodálatos utazása című filmekben láthattunk.
Szabó Sándor nemcsak a filmekben kedvelte a kalandokat
Száztíz éve, 1915. április 25-én született Szabó Sándor kétszeres Kossuth-díjas színész, akit a színpadi szerepei mellett olyan emlékezetes filmekben láthattunk, mint a Forró mezők, a Különös házasság, a Rákóczi hadnagya, a Fekete gyémántok, a Herkulesfürdői emlék, a 80 huszár és A gólyák mindig visszatérnek.
Weiner Leó művészetét választékos ízlés és biztos kéz jellemezte
Száznegyven éve, 1885. április 16-án született Budapesten Weiner Leó kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, zenepedagógus, akinek különösen a kamarazene-oktatás volt a szívügye. Weiner Leó a múlt századi zene konzervatív ágának volt a képviselője, aki a dallam és harmónia fontosságát hangsúlyozta.
A Termelési-regénytől a Hasnyálmirigynaplóig – 75 éves lenne Esterházy Péter
Hetvenöt éve, 1950. április 14-én született Esterházy Péter Kossuth-díjas író, a kortárs magyar prózairodalom egyik legjelentősebb alakja, többek között a Termelési-regény, a Bevezetés a szépirodalomba, A vajszínű árnyalat, a Harmonia Cælestis és a Javított kiadás című kötetek szerzője.
Embereket lövetett le a szocialista filozófus
Száznegyven éve, 1885. április 13-án született Lukács György kétszeres Kossuth-díjas marxista filozófus és esztéta, kommunista politikus, akiről a legenda szerint Thomas Mann A varázshegy Naphtáját mintázta.
Bangó Margit a nótákban rejlő érzéseket átadja a közönségnek
Április 4-én ünnepli hetvenötödik születésnapját Bangó Margit Kossuth-díjas előadóművész, a cigány dalok koronázatlan királynője, akinek többek között a Gyere, táncolj, cigány lány, a Halk zene szól az éjszakában, a Fekete bánat, a Hosszú fekete haj, az Aranyeső vagy az Álltam a hídon című dalokat köszönhetjük.