kultpol

Alkoss, pályázz és tűnj ki!

Fiatal alkotóművészek számára igazi kihívást jelentenek a szakmai élet első lépései. Sokszor már a kezdeti érvényesülés szakasza is feltételekhez kötött. De hogyan érhetőek el az első sikerek pályakezdő művészek számára és milyen lehetőségek segíthetik tehetségük kibontakoztatását? Bemutatunk néhány aktuális lehetőséget, melyek inspirációs forrást jelenthetnek számukra.

Popcornmentes övezet

Szeleczky Zita és Carmen Mura, Hildebrand István és David Lynch, Cseh Tamás és Joni Mitchell. Az Uránia műsorát lehetetlen egyetlen műfajjal vagy stílussal leírni. A programot, az arculatot az egyedi, csak itt látható tartalmak határozzák meg. A Nemzeti Filmszínház értékválasztásairól Elekes Botond igazgatót kérdeztük.

Az intézmény a közösség szíve lehet

Képes lehet egy múzeum új életcélt adni aktív nyugdíjasoknak, tinédzsereknek miközben közelebb hozza egymáshoz a generációkat? Igen, sőt még egyéb módokon is aktivizálhatja a körülötte élő közösséget. Erről a lehetőségről és még egyéb példákról is beszélgettünk Nagy Magdolnával, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ megbízott igazgatójával.

Csodát tenni kilencven perc alatt

A múzeumpedagógus számára a középiskolások jelentik a legnagyobb kihívást: sokat kell dolgoznia azon, hogy a tizenévesek távolságtartó attitűdjét le tudja rombolni. És mindössze másfél órája van, hogy csodát tegyen. Hemrik Lászlóval, a Ludwig Múzeum Múzeumpedagógiai Módszertani Központjának vezetőjével beszélgettünk az Megosztás című popup kiállítás kapcsán.

Ma már rang csángónak lenni

„Felfoghatatlan dicsőség a csángóknak, hogy a számukra elérhetetlen távolságban és magasságban lévő Budapest főváros közönségét érdekli az ő kultúrájuk. Emiatt ma már rang Moldvában csángónak lenni” – mondta a Teleki Alapítvány igazgatója az idén immár 22. alkalommal megrendezett Csángó Bálról. Diószegi Lászlóval a vitrinből kivett hagyományőrzésről, a középkori Magyar Királyság határon túl megmaradt emlékeiről is beszéltünk.

Fellibbenő szoknya fából

Interjú Zoboki Gábor építésszel, a Nemzeti Táncszínház tervezőjével.

Stuart Mária a Szépművészetiben

Anthonis Van Dyck (1599-1641) flamand festő Stuart Mária Henrietta hercegnőt ábrázoló portréjával gyarapodott a Szépművészeti Múzeum gyűjteménye; az intézmény utóbbi száz évének legnagyobb, 2,1 milliárd forint értékű műtárgybeszerzése a magyar kormány támogatásával valósult meg.

Amíg emlékezünk rájuk, élnek

A Fiumei úti sírkert van annyira izgalmas hely, mint a párizsi Père-Lachaise temető. Ennek legfőbb bizonyítéka, hogy szinte egész évben változatos programokból válogathatunk. A Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója, Radnainé dr. Fogarasi Katalin a kiemelt események és az Új köztemetőben található Látogatóközpont rendezvényei mellett egyéb érdekességekről is beszámolt.

A Nemzeti Táncszínház új otthona

A Nemzeti Táncszínház új otthonát elsősorban a táncszakma számára tervezték, de multifunkciós, kulturális rendezvényhelyszín lesz.

Örök kék

A kékfestés hagyománya felkerült Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára; az erről szóló UNESCO határozatot ma adták át a Magyarországon működő hat kékfestő műhely képviselőinek a pápai Gróf Esterházy Károly Múzeum Kékfestő Múzeumában. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságának vezetőjét, Csonka-Takács Esztert kérdeztük.

Az operatőrverseny nyertesei

A Pesti Vigadóban kiosztották a második Kovács László és Zsigmond Vilmos Magyar Operatőr Díjakat. Diák kategóriában a zsűri Lehr Juhász Péter Jakab című filmjét találta a legjobbnak, Vagyóczky Tibor, Gyurikó László és Pap Ferenc életműdíjban részesült.

Új helyszínen gördül fel a függöny

Ertl Péter 50 éves, és élete legnagyobb dobására készül. Vezetésével 30 napon belül megnyílik Magyarország vadonatúj Nemzeti Táncszínháza a műfaj legnevesebb hazai eseménye, a Budapest Táncfesztivál kíséretében. Építkezésről, színháznyitásról, az új helyszín nyitóelőadásáról és a fesztiválról is kérdeztük.

Tiltott, tűrt, támogatott kultúrák

Nem egyformán élték meg a Vasfüggöny mögötti népek a szocialista évtizedeket, és nem csak közgyűjteményekben maradt nyoma ennek a korszaknak. Egy hamarosan véget érő 3 éves nemzetközi kutatás foglalkozott a közelmúlt gyakran láthatatlanul maradt emlékeinek feltárásával. Horváth Sándorral, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársával, a kutatóprogram szakmai vezetőjével beszélgettünk.

Több mint egymillió mozinéző

Tavaly egymilliónál is több nézőjük volt a magyar filmeknek a hazai mozikban. A legsikeresebb Herendi Gábor Valami Amerika 3 című vígjátéka volt 372 ezer nézővel. A decemberben bemutatott, Goda Kriszta rendezésében készült BÚÉK című filmet három hét alatt mintegy 160 ezren látták, Nagypál Orsi Nyitva című, első mozifilmjét pedig több mint 54 ezren.

A tehetséggondozás negyedik foka

„Arra tanítjuk a pályát most kezdő fiatalokat, hogy menjenek ki a világba, ismerkedjenek, pályázzanak, barterbe fordítsa egymást egy spanyol és egy magyar költő, ruházzanak be a saját tehetségükbe" – mondja Pál Dániel Levente, az Előretolt Helyőrség Íróakadémiájának oktatója. Az akadémia nemzetközi szerepléseinek megszervezésével megbízott költő-író-szerkesztő-műfordítóval, cirkuszi dramaturggal tehetséggondozásról és a magyar szépirodalom nemzetközi lehetőségeiről az origo beszélgetett.