kultúrtörténet
Szerzetesek a tudomány szolgálatában
Szerzetesek és az Akadémia címmel rendez konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Könyvtörténeti Munkabizottsága május 27-én Zircen, az MNMKK OSZK Ciszterci Műemlékkönyvtárban. A konferencia a szerzetesrendek által a magyar tudományos életben végzett munka bemutatásával tiszteleg az alapításának kétszázadik évfordulóját ünneplő MTA előtt.
Mikor került a locsolóversekbe a Ferrari, a Domestos, a traktor és az SMS?
Hányféle módon lehet locsolni? Kultúrtörténeti kalandozás és különös locsolóversek gyűjteménye.
Az emberáldozatoktól a vadászrítusokig
Az áldozatok kultúrtörténete a gyerekek feláldozásától a házak alapjaiban elhelyezett kakascsontokton keresztül a leölt bálnát békíteni akaró vadászrítusokig.
Kőrösi Csoma Sándor az őshazát kereste, de egészen mást talált
Tizenhárom nyelven tudott tökéletesen. Székelyföldről indulva bejárta Ázsiát, összeállította a világ első tibeti–angol szótárát, és megalapította a tibetológia tudományát. Utazásai mellett arra is kitérünk, hogyan ápolják emlékét és segítik a tibetiek mindennapjait elhivatott mai magyarok.
Laborfalvi Róza bántalmazott gyerekből femme fatale, dívából mesterszakács lett
A femme fatale, aki reggel tehenet fej és úgy főz kávét, mint Budán senki. Hogy talált a színház után új szenvedélyre a konyhában? Jókainé Laborfalvi Róza 208 éve született.
Személyes történeteimen keresztül kötődöm a városhoz
Várostörténeti sétáin Görbe Márk ráébreszt bennünket Budapest szépségeire, és megmutatja azt is, hogy személyes emlékeinken keresztül kötődünk mi is a terekhez.
Fonográffal Székelyföldtől Somogyig
Európa első népdalgyűjtője, aki felvette az énekeket: Vikár Béla ma lenne százhatvanhat éves.
Hogy kerültek viaszból készült testrészek a templomokba?
A templomokban, kegyhelyeken elhelyezett offerekhez az a hiedelem fűződött, hogy az a beteg testrész, amelyet ábrázol, meggyógyul, annak az asszonynak pedig, aki viaszból készült pólyás babát visz az oltárra, gyermeke születik.
Kettős életet élt a Bori notesz őrzője
Titkos kommunista létére bejáratos volt a Horthy-rendszer elitjébe, kutató létére kutatóintézetet oszlatott fel. Ki volt az az ember, akire Radnóti a Bori notesz verseit bízta?
Bőröndben utazik a Skanzen
Tíz éve járja az országot és a határon túli kistelepüléseket a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Bőröndmúzeuma. A múzeumpedagógiai nívódíjas foglalkozások 27 országhatáron túli és 52 hazai település iskolájába jutottak el az elmúlt tíz évben. Eddig több mint 11 ezer gyerek vett részt az órákon, amelyeken a magyar néprajzzal, életmóddal kapcsolatos ismereteket osztanak meg a diákokkal.
Kokárda nélkül belépni tilos!
A kokárda útja a párizsi kocsmáktól a márciusi 15-ei forradalomig és tovább.
Családi relikviák, amelyeket még sosem láthattunk együtt
Mikó – Egy alkotó erdélyi család címmel nyílik kiállítás a Mikó főnemesi családról március 15-én Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Múzeumban.
Milyen volt ötszáz éve megöregedni?
Tényleg olyan rossz lehetett a középkorban felnőni, mint gondoljuk? Három generáció múlva ránk is legyintenek majd az utódaink, hogy mennyire tudatlanok voltunk?
A Britannia Szállóban szívesen kávéztunk volna öt órakor
A Nyugati pályaudvar közelében, egy lakóépület átalakításával nyílt meg 1913-ban a Britannia Szálló. A 200 szobás szálloda első igazgatója Fábri Henrik volt.
A sörfogyasztás első bizonyítékai a Dunakanyarban
Izgalmas régészeti leleteket mutatnak be március 7. és május 18. között a szentendrei MűvészetMalomban megrendezett Folyó szeli ketté című kiállításon, ahol az elmúlt tíz évben Pest vármegyében végzett kutatásokon találtakat mutatja be a Ferenczy Múzeumi Centrum.
