magazin
Nyáry Krisztián: sok embernek az érettségi az utolsó pillanat az életében, amikor szépirodalmat olvas
Hogyan hat a közösségi média a történetmesélés képességére? Mennyire időtálló eszköz a könyv? Miért csökken az emberiség átlagos intelligenciahányadosa? Honnan tudta Morcsányi Géza, hogy háború lesz? – ezekre a kérdésekre is választ kaptunk Nyári Krisztiántól.
Gandhi gyalogolt, Forrest Gump futott, ő kerékpározik: Zelei József békemissziója
Zelei József a világ egyetlen kerékpáros békenagykövete. Az elmúlt csaknem két évtizedben öt kontinens százhúsz országát kereste fel két keréken, s ehhez az Egyenlítő majd két és félszeresét, közel kilencvenezer kilométert tekert.
Óriási velocipédet láttak a fővárosban! – kattints a videóra (vagy keress egy szótárt)
Június 23-án nagyszabású tárlat nyílt a Közlekedési Múzeumban, amely a kerékpározás technikatörténetét mutatja be, valamint mindenkori társadalmi jelentőségét és lehetőségeit járja körül. Az október 23-ig látogatható, Bringára váltva című kiállítást művészkerékpárosok kíséretében néztük meg.
Félretett dobozokból elfeledett életművek kerülhetnek elő
A fényképezést az 1910-es évektől kezdődően kifejezetten ajánlják a nőknek mint megélhetést és egyéniségük „szabad, bátor, nyílt kifejeződését” is biztosító foglalkozást, de ez nem volt mindig így. E. Csorba Csilla művészettörténésszel a 20. század eleji magyar fotográfusnőkről beszélgettünk.
Összekacsintás és büntetőfékezés – így vezetünk mi
Mi a közúti balesetek leggyakoribb oka? Mi a büntetőfékezés és a gyorshajtás pszichológiája? Mi a közös a Facebook-kommentekben és a közlekedésben? Milyen tényezők befolyásolják a sofőr képességeit? A közlekedési morálról beszélgettünk Zerkovitz Dávid munka-szakpszichológussal.
A háborútól a gyilkosságig: egy rejtélyes kincs története
Szolgáljon sok évszázadon át, Seuso, ez a készlet, s használják hosszan büszke utódaid is! Innen, vagyis egykori tulajdonosától ered a neve a Seuso-kincsnek, amelyet az ötödik század elején áshattak el egy rézüstben. Amit ma Seuso-kincsként emlegetünk, a földben pihent egészen a huszadik századig.
És innen már másképp gondoltam a Balatonra
„A pályaudvar tele volt üvöltöző, nevetgélő gyerekekkel, akik közül senkit sem ismertem. Aztán volt rá két hetem, hogy megtudjam, milyenek a városi fiúk, akik lakótelepeken élnek, és akiknek főnök az apjuk. Volt rá két hetem, hogy megtudjam, milyen maga a Balaton, ahol egyik táj belenő a másikba, ahogy az egyik strand belelóg a mellette lévőbe.”
A nap, amikor vízre szálltunk
„Zöld szél. Zöldbe borult ágak. / Bárka ring a tenger fodrán, / ló és lovas hegyre hágnak” – írja Federico García Lorca, és az ember hasonlót érez, amikor elhagyja a szárazföldet, és egy sétahajón nekiindul a Balatonnak. Molnár Endre kapitány mellett vendégeskedtünk a Szent Miklós hajón.
Zoób Kati rovata: Bálok és táncok
A tánc az egyik legősibb emberi tevékenység, amely követett minket a modern kultúrák felemelkedésén keresztül, és egyre nagyobb lett a jelentősége a mindennapi életünkben, szokásainkban és szertartásainkban. Bál-, tánc- és báliruha-történet Zoób Katitól.
Hideg nyalatról, fagyosról, azaz a fagylaltokról
Felejtsünk el mindent, amit a fagyiról tudunk! A csokis és vaníliás már nem módi, a gombóc forma egyenesen ódivatú. A tölcsér legyen gluténmentes, a fagylalt pedig cukornélküli, sárkánygyümölcsös vagy vattacukor ízű, ami pedig a formáját illeti, legyen például rózsa alakú.
Történetek a kastélykönyvtárból
A keszthelyi Helikon Könyvtárat Festetics Kristóf alapította. Fia jelentősen gyarapította a gyűjteményt, a törzsállomány jelentős részét azonban fia, Festetics I. György gyűjtötte. A ritkaságok nyomába eredtünk.
Hogyan vált a Balaton népszerű üdülőhellyé?
„Amikor a Balatonon voltunk, mindig úgy éreztem, hogy kinyílik a világ. Jöttek a külföldi turisták, volt fagylalt, játék a német gyerekekkel, dobozos üdítő, és amikor hazamentünk Kaposvárra, mindez bezárult. Később értettem meg, hogy ez az érzés jól szimbolizálta a kettősséget, ami azt a korszakot jellemezte” – meséli Kovács Emőke történész, akivel az üdülőhely történetéről beszélgettünk.
Juhász Anna: „Az irodalom olyan forrás, ami visszavezet a tündérdobozomhoz”
Tegnap a kezembe akadt egy vers, ami Juhász Annához szól, és édesapja, a nemzet művésze, Kossuth- és Prima Primissima díjas Juhász Ferenc írta, amikor héthetes volt. Elhatároztam, hogy elkérem Annától az eredeti kéziratot, közben pedig kifaggatom az irodalomról, az olvasásról.
A Balatontól az olimpiai ezüstig – csopaki vizit Berecz Zsombornál
A Balatonon jobb vitorlázni vagy a Velencei-tavon? Mit tenne a Balatont nem tisztelőkkel, szennyezőkkel Berecz Zsombor, a tokiói olimpia ezüstérmese? Döme Barbara beszélgetett vele Csopakon.
Két ködlovag és fivérük, a geográfus – A Cholnoky testvérekről
Viktor, Jenő, László – ők az ismertebb Cholnoky fivérek. Viktort és Lászlót a magyar prózairodalom megújítóiként emlegetik, Jenő elismert földrajztudós volt. Életművükből válogatva nemrég négy szép kiadású kötet jelent meg. A sorozatszerkesztővel, Géczi Jánossal beszélgettünk.
Korniss Péter: Az ember igazat akar mondani
Aki ismeri Korniss Pétert, tudja, hogy jó a közelében lenni. Kíváncsi, nyitott, és olyan mély figyelemmel fordul a másik ember felé, amely azonnal feloldja a köztük lévő esetleges gátakat. Ez lehet fotóinak titka is.